Minél nagyobb valakinek a katás jövedelme, annál rosszabbul járhat, ha más adózásra vált

Kedden a parlament megszavazta a kata szeptembertől érvényes új szabályait, melyek szerint onnantól csak főállású egyéni vállalkozó katázhat, amennyiben kizárólag csak magánszemélytől van bevétele. Emiatt a csaknem 400 ezer katás vállalkozó közül kiszorul a 144 ezer mellékállású, és a főállásúak közül pedig azok, akik nem csak magánszemélyeknek szolgáltatnak.

Kapcsolódó

Kivégzéssel ér fel a kata módosítása, rengetegen esnek el a lehetőségtől

A csaknem 400 ezer katás vállalkozó közül alig százezren lehetnek, akik csak a lakosságnak szolgáltatnak. Belőlük „koldus nyugdíjas” lesz az adószakértő szerint, a többieknek viszont már most fájhat a fejük: az eddiginél több közterhet kell fizetniük, ráadásul már az ősztől. Szellemi foglalkozásokat űző szabadúszók, ügyvédek, állatorvosok éppúgy rosszul járhatnak, mint virágboltosok, takarítók vagy villanyszerelők.

Az adó egységesen havi 50 ezer forint lesz, havi 108 ezer forint társadalombiztosítási alappal (ami alig több, mint a minimálbér fele), és a bevételi értékhatárt évi 18 millió forintra emelik, ám az alanyi áfamentesség határa marad évi 12 millió forint.

Ha nem kata, akkor kevesebb maradhat a bevételből

Akik nem férnek bele szeptembertől a katába, mert nem csak magánszemélyeknek számláznak, azoknak sürgősen el kell dönteniük, hogy egyáltalán folytatják-e a tevékenységüket, és ha igen, milyen adózási formában. Ehhez adunk most néhány támpontot, a Ruszin Zsolt adószakértő által készített adókalkulátor segítségével – néhány példán át megmutatjuk, hogyha valaki eddig katás volt, de már szeptembertől nem lehet az, akkor az árbevétele, a fizetendő adók (adózási típustól függően ez lehet szociális hozzájárulási adó, járulékok, ekho, szja, vállalkozói adó, kataadó, iparűzési adó) és az adószakértő által becsült költségek (munkába járás, könyvelési díj, működési költség) alapján hogyan alakul a jövőben a nettó jövedelem, a megszokott katához mérve.

A rossz hírünk az, hogy mindegyik más adózási formával kevesebb marad, mint amennyi katázás mellett. Hogy mennyivel kevesebb, az az egyes adózási formák alapján fizetendő adóktól függ. Jelenleg csak az év végéig hátralévő négy hónapra számoltunk, elvégre még azt sem tudjuk, mekkorák lesznek jövőre a legkisebb bérek.

Az adószakértő a kalkulátort ketté bontotta a szerint, hogy a havi összes árbevétel (munkavállalás esetén a bér bekerülési költsége) meghaladja-e az ötszázezer forintot, vagy sem. Az átalányadózásnál ugyanis az a szabály, hogy az éves minimálbér feléig, azaz idén 1,2 millió forintig adómentes a jövedelem. A leggyakoribb, 40 százalékos költséghányadnál pedig így évi 2 millió forintos árbevételig él az adómentesség, és arányosítani sem kell tört év esetén, így a szeptember–decemberi időszakban a havi 500 ezer forint árbevételnél van az adó- és járulékmentes határ. Viszont a minimálbér (havi bruttó 200 ezer forint) után ebben az esetben is meg kell fizetni a járulékokat, ha pedig a tevékenység végzése középfokú végzettséghez kötött, akkor a garantált bérminimum (havi bruttó 260 ezer forint) után.

Az átalányadózásnál lehet 80 százalékos is a költséghányad, de csak a törvényben TESZOR szerint rögzített tevékenységekre (például különféle mezőgazdasági tevékenység, építőipari, feldolgozóipari szolgáltatás, taxis személyszállítás stb.), és 90 százalékos is, kizárólag kiskereskedelmi tevékenység esetén (például webáruházak). Ha magasabb a költséghányad, akkor persze azonos bevétel mellett magasabb lehet az adómentes rész.

Havi 500 ezer forintnál

Először azzal számoltunk, hogy a főállású vállalkozónak vagy munkavállalónak kereken havi 500 ezer forint a havi bevétele (bérköltsége) az év hátralévő részéig, azaz összesen kétmillió forint, és nem kell középfokú végzettség a feladatellátáshoz – ebben az esetben a vállalkozóknak legalább a minimálbér után kell megfizetniük a járulékokat.

• Ha sima egyéni vállalkozóról van szó, akkor neki az adók és járulékok, becsült költségek 1,2 millió forintra faragják le a nettó jövedelmét, azaz a bevétel 60 százalékára. A fizetendő adója pedig 30 százalék.
• Ha normál bt.-ről, vagy kft.-ről van szó, a nettó bevétel a becsült magasabb könyvelési díj miatt még kevesebb lesz, úgy 1,1 millió forint.
• Kivaalany esetén pedig majdnem annyi marad meg a bevételből, mint az egyéni vállalkozónál, kis híján 1,2 millió forint.
• Jóval kedvezőbb a helyzet, ha a most katás egyéni vállalkozó az átalányadózást választja (csak ő választhatja), mert ekkor a nála maradó nettó jövedelem 1,56 millió forint lesz. De ez is kevesebb, mint a katás nettó jövedelem, 1,63 millió forint, mivel az árbevétel majdnem 82 százaléka marad a katásnál, és az adója összesen mindössze 11,3 százalék.
• Ha olyan tevékenységről van szó, ami befér az ekho alá, akkor pedig a nettó jövedelem kis híján 1,5 millió forint lehet.
• Amennyiben pedig a jelenleg katázó személy elmegy alkalmazottként dolgozni, akkor a bruttó 2 millió forintos bérköltségből kerekítve 1,1 millió forint marad neki az év végéig.

Megnéztük azt is, mi a helyzet, ha középfokú végzettséghez kötött a tevékenység – a fő trendek nem változtak, de azért van némi eltérés.

A havi 500 ezer forint feletti bevételnél kirajzolódó ábra is nagyon hasonlít az előzőkhöz. Az elsőn a minimálbérrel számoltunk.

A másodikon pedig a bérminimummal.

Természetesen ha más összegű a bevétel, ha az adószakértő által becsülttől eltérő a költség, akkor a számok is másképp alakulnak. Mindenkinek ajánlatos tehát számolnia, és az egyéb, adózással kapcsolatos körülményeket is megismerni, hogy el tudja dönteni, melyik lehet számára, a körülményei alapján a lehető legjobb választás.

Ha valaki olyan szerencsés helyzetben van jövőre, hogy a maximális, 18 millió forintos bevételt tudná realizálni, akkor a katánál az évi 600 ezer forintos adó mellett nagyjából 3 százalékos kataadóval kellene számolnia, ami Angyal József adószakértő szerint a vicc kategóriájával egyenértékű. Ha az illető ezt a bevétel tudná realizálni, de a katából kiesik, akkor számára lehet a legnagyobb a veszteség.