A korábbi évekhez képest megugrott azok aránya, akik aggódnak az infláció miatt – ez derül ki az Ipsos havi jelentéséből, amelyben azt nézték meg, hogy idén áprilisban mi aggasztotta a leginkább az embereket. A világ 27 országában készült felmérés szerint az emberek 32 százalékát aggasztja az infláció, 31 százalékát a szegénység és 29 százalékát a munkanélküliség. A bűnözés és a korrupció miatt az emberek negyede aggódik.
A jelentésben található ábrán az látszik, hogy 2014 áprilisa óta az infláció az emberek számára messze a legkevésbé aggasztó probléma volt, még a 15 százalékos arányt sem közelítette meg, ám 2022 áprilisára kilőtt. Nem alaptalanul, hiszen a világon most mindenütt problémát okoz az infláció, és egyelőre azt sem látni, hol fog megállni. Nem csoda, ha az emberek meglehetősen sötéten látják saját hazájuk helyzetét.
A felmérésben érintett országokban a megkérdezetteknek átlagosan a 63 százaléka mondta azt, hogy rossz irányba haladnak a dolgok. A legoptimistábbak a szaúd-arábiaiak, ahol mindössze 8 százalék gondolta ezt, a legpesszimistábbak pedig a peruiak, közülük 93 százalék látja úgy, hogy rossz a helyzet. A magyarok 64 százaléka ugyancsak így vélekedik, de a lengyelek még nálunk is jobban aggódnak: ott 75 százalék volt a „rossz irány” aránya.
Azt már fentebb írtuk, hogy általánosságban az infláció miatt aggódunk a legjobban, de az értékek országonként nagy eltérést mutatnak. Az alábbi ábrán az látható, hogy a megkérdezettek között az egyes területeket milyen arányban említették. Magyarországon 10-ből 4 embert aggaszt az infláció, egy kicsivel többen félnek a szegénységtől, a legtöbb említést azonban a korrupció kapta. Ez némileg összevág azzal az eredménnyel, amely a 24.hu és a Závecz Research márciusi kutatásában szerepelt.
Az infláció miatti aggódás növekedése azonban még így is szignifikáns: márciushoz képest Magyarországon 13 százalékpontot emelkedett, Spanyolországban 21 százalékpontot, Chilében és Peruban 14 százalékpontot – hívja fel a figyelmet az Ipsos. Argentínában, Lengyelországban és az USA-ban már előző hónapban is ez aggasztotta leginkább az embereket, és most már Németország is csatlakozott hozzájuk.
A szegénységtől való félelem Peruban a legerősebb, míg a munkanélküliség veszélyét az olaszok és a dél-afrikaiak becsülik a legmagasabbra – ebben a kategóriában Magyarországon mérték a legnagyobb emelkedést (6 százalékpont) egy hónap alatt. A bűnözés és az erőszak Mexikóban, Chilében és Svédországban kapta a legtöbb említést, a pénzügyi-politikai korrupció pedig Dél-Afrikában, Peruban és Malajziában.
Az infláció Szaúd-Arábiában aggasztja a legkevésbé az embereket, és a szegénység is itt kapta a legalacsonyabb arányú említést. A britek a legmagabiztosabbak abban, hogy a munkanélküliség náluk nem okoz majd problémát, míg a bűnözés és az erőszak miatti aggódás kategóriájában a magyarok állnak a legutolsó helyen, a korrupció pedig a svédek között okoz minimális aggodalmat. A munkanélküliségtől való félelem csökkenése globális jelenség, és köze lehet a járvány visszahúzódásához: az Ipsos szerint a pandémia korai szakaszában globálisan 42 százalékos is volt az arány, tavaly áprilisban 35 százalékos, majd ez tovább csökkent a jelenlegi 29 százalékra.
Az Ipsos a korábbi hasonló felméréseiben rendre rákérdezett a koronavírussal és a klímaválsággal kapcsolatos aggodalmakra, és ez most is így történt, az ukrajnai háború miatt azonban hozzáadtak még egy kategóriát is, a nemzetek közötti katonai konfliktust. A Covid-járvány lecsengésével érezhetően csökkent az emberek aggodalma, egy hónap alatt 15 százalékpontot csökkent, és áprilisban globálisan 18 százalékon állt, ugyanakkor Japánban, Dél-Koreában és Malajziában még mindig sok embert foglalkoztat (41–47 százalék). A klímaváltozás átlagosan 14 százalékot kapott, Ausztráliában, Németországban és Hollandiában a legmagasabb az arány (28–31 százalék).
A nemzetközi katonai konfliktus miatti félelem aránya a 27 országot tekintve nem túl magas – 14 százalék –, de ez inkább annak köszönhető, hogy nagy a szórás. Lengyelországban például 38 százalékot, Németországban 35 százalékot, Svédországban pedig 30 százalékot kapott, míg a lista végén 1–2 százalékkal áll Dél-Afrika, Törökország és Argentína. Érdekesség, hogy bár Magyarország közvetlen szomszédjában zajlik a háború, és az ezzel való fenyegetés a választási kampányban is helyet kapott, tíz magyar válaszadóból csak egy aggódik emiatt.
