A hét elején a rendőrség a tömegbe lőtt Srí Lankán, miután egy csoport tüntető egy dízelszállító tartálykocsit próbált meg elfoglalni az ország fővárosától 95 kilométerre található Rambukkanában. A rendőrség közlése szerint az összecsapásban legalább 29 ember megsérült, köztük 11 rendőr. Ez volt az első olyan eset a Srí Lanka-i gazdasági válság okozta zűrzavarban, mely halálos kimenetellel járt. A kormány szerdán ígéretet tett arra, hogy vizsgálatot folytat az ügyben.
Az Indiai-óceán északi részén található szigetországban hetek óta heves tiltakozások zajlanak, legfőképp a szigetországot sújtó, hónapok óta tartó gazdasági válság miatt. A helyzet mostanra odáig fajult, hogy több településen kijárási tilalmat kellett elrendelni, és miközben az elnök és a kormány távozását követelő tüntetések hetek óta zajlanak, április 5-én Gotabaja Radzsapaksza elnök a parlamenti többségét is elvesztette.
Mi okozza a válságot?
A Srí Lanka-i gazdasági válság legfontosabb okait és következményeit a Reuters hírügynökség szedte össze. Eszerint a szigetország lényegében klasszikus ikerdeficittel küzd. Ez azt jelenti, hogy a nehezen kezelhető államadósság és a folyó fizetési mérleg hiánya egyszerre okoz problémát az országnak.
Egy Srí Lanka-i rúpia jelenleg nagyjából egy forintot ér. Márciusban a nemzeti valuta értéke nagyjából 40 százalékkal csökkent, ezzel akinek volt megtakarítása, az annak a nagy részét elveszítette. Mindezek tetejébe élelmiszer-, gyógyszer- és üzemanyaghiány is sújtja a lakosságot.
Kritikus szakértők szerint az elmúlt évtizedek legsúlyosabb gazdasági válságának okai mindenekelőtt az egymást követő Srí Lanka-i kormányok elhibázott gazdaságpolitikájában keresendők, de a kaput a jelenlegi elnök, Radzsapaksza makacs, távolról nézve irracionális döntései tették be.
Az egyszerre nacionalista és zöld populista tendenciákkal játszó elnök a 2019-es választási kampány során radikális adócsökkentést ígért, amit hónapokkal a koronavírus-járvány kitörése előtt be is vezettek. Ez az átgondolatlan lépés a Srí Lanka gazdaságának egy részét hamar padlóra küldte. Mivel az országban jól jövedelmező ágazat a turizmus, és a járvány blokkolta az ágazatot, itt további problémák jelentkeztek.
Az idegenforgalom válsága más vélemények szerint azonban már korábban megmutatta magát. Még 2019 húsvét vasárnapján történt, hogy három Srí Lanka-i templomban és három luxusszállodában összehangolt öngyilkos merényleteket hajtott végre az Iszlám Állam. A terrorakcióban összesen 269 ember vesztette életét, köztük legalább 45 külföldi. Ez már önmagában elég volt ahhoz, hogy az idegenforgalom elinduljon a lejtőn, aminek egyik következménye, hogy a devizabeáramlás leleassult. 2020-ban a koronavírus miatt a külföldi munkavállalók pénzátutalásai szintén megfogyatkoztak. A hitelminősítő intézetek ezután hamar leminősítették Srí Lankát, és gyakorlatilag már akkor kizárták az országot a nemzetközi tőkepiacokról.
További csapást mért a gazdaságra, hogy
A lépést a heves tiltakozások miatt később ugyan visszavonták, de az intézkedés súlyos károkat okozott a mezőgazdaságnak. A rizstermelés kritikus mértékben, 30 százalékkal esett vissza. A termelés visszaesése pedig nemcsak a rizs árának emelkedését hozta magával, de áruhiányt is előidézett. Erre az elnök a szomszédos baráti országokból felvett hitelek segítségével igyekezett rizst importálni. Mivel az ország másfél millió rizstermesztője Radzsapaksza fő támogatói közé tartozik, az elhibázott intézkedést szintén nem lehetett politikai károk nélkül megúszni. Az elnök ezt állami kompenzáció fizetésével próbálta kezelni.
Államcsőd felé?
Februárban Srí Lankának mindössze 2,31 milliárd dollár volt a tartaléka, ezzel áll szemben az a körülbelül 4 milliárd dollárnyi adósságtörlesztési kötelezettség, amellyel az országnak 2022-ben kell szembenéznie. Ebbe körbe tartozik Srí Lanka júliusban lejáró, egymilliárd dollár értékű nemzetközi államkötvénye is. Srí Lanka külföldi adósságának legnagyobb részét a nemzetközi államkötvények adják, ezek értéke összességében 12,5 milliárd dollár. A többi jelentős hitelező között az Ázsiai Fejlesztési Bank, Japán és Kína szerepel.
Harsa de Szilva ellenzéki parlamenti képviselő, aki korábban külügyminiszter, gazdasági miniszter és 2019 novemberéig a gazdasági reformokért felelős tárca nélküli miniszter is volt, az Al Jazeera hírcsatorna háttérműsorában azt mondta, a válság elmélyülése megelőzhető lett volna. A képviselő már 2020 novemberében, a koronavírus-válság idején, a 2021-es költségvetés tárgyalása során felhívta a figyelmet a veszélyekre, és már akkor sürgette a kormányt, hogy kérjen segítséget a Nemzetközi Valutalaptól (IMF). Erre a lépésre azonban még hosszú ideig várni kellett.
Maszahiro Nozaki, az IMF Srí Lanka-i misszióvezetője közleményében bejelentette, hogy Kristalina Georgieva, a valutaalap ügyvezető igazgatója kedden a hitelezési lehetőségekről és a politikai tervekről tárgyalt egy Srí Lanka-i delegációval. A megbeszélések egy esetleges hitelprogramról még kezdeti szakaszban vannak, és az esetleges megállapodáshoz az IMF „megfelelő biztosítékokat” vár arra vonatkozóan, hogy a szigetország adósságai fenntartható pályára állíthatók.
Nozaki megjegyezte, hogy az IMF munkatársai márciusban egy éves gazdasági áttekintés során megállapították: Srí Lanka államadóssága fenntarthatatlan. Az adósságfenntarthatóság helyreállításához jellemzően az államadósságok átstrukturálására van szükség. Srí Lanka esetében ez az ország az egyik legnagyobb hitelezőjével, Kínával való megegyezéstől függ.
