A kormány rendelete alapján februártól hat termék árát maximálták, illetve előírták, hogy a kereskedők nem árulhatják drágábban a termékeket, mint amennyiért tavaly október 15-én adták azokat. Az ártsoppal érintett hat termék a
- kristálycukor (fehér cukor),
- búzafinomliszt BL 55,
- finomított napraforgó étolaj,
- házi sertéscomb (ideértve a csontos, bőrös, filézett, darabolt, szeletelt vagy darált formában, akár előrecsomagolva, akár anélkül történő értékesítést is, frissen, hűtve, fagyasztva),
- csirkemell, csirkefarhát – hát, egyben vagy külön far és szárnyvég (ideértve a csontos, bőrös, filézett, darabolt, szeletelt vagy darált formában, akár előrecsomagolva, akár anélkül történő értékesítést is, frissen, hűtve, fagyasztva) és az
- ultra magas hőmérsékleten hőkezelt, 2,8% tömegszázalék zsírtartalmú tehéntej.
Ha ezt a felsorolást megnézzük, világos, hogy valójában nem hat termékről van szó, hiszen más ára van például a sertéscombnak csont és bőr nélkül, illetve azzal együtt, más szeletelve, darálva, vagy egyben, frissen, vagy fagyasztva, előre csomagolva, vagy kimérve.
Fontos az is, hogy nem az akciós árat kell figyelembe venni, hanem a normál október 15-i árat, vagy ha aznap akciós volt a termék, akkor az október 15-höz legközelebbi korábbi normál árat, ha pedig ilyen nincs, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) átlagárát. Lefelé ezektől el lehet térni, de felfelé nem. Plusz legalább annyit kell ezekből a termékekből tartani a hét egyes napjain, február 1. és május 1. között, mint tavaly.
Ha egy mázsa liszt volt tavaly készleten hétfőnként, most is annyi kell, hogy legyen
A rendelet nem mondja meg, hogy milyen kiszerelésről van szó – a lisztből van például egy- és kétkilós, az olajból egy-, két, és ötliteres is. Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára, Vámos György értelmezése szerint mivel csak termék-meghatározás van a rendeletben, kiszereléstől függetlenül mindegyikre be kell tartani az árstopot, és a készletezési szabályt. Vagyis ha mondjuk a BL55-ös lisztből valaki árult egy- és kétkilós kiszerelésűt is, akkor február 1-től három hónapig mindkettőt árulnia kell, legfeljebb a tavaly október 15-i teljes árán. A rendelet a 2021. október 15. napján forgalmazott termékek forgalmazására ír elő árusítási kötelezettséget, naponta legalább a hét adott napjára vonatkozó, 2021. évi átlagos napi mennyiségben.
Vámos szerint az „árusítási kötelezettségen” valójában készletezési kötelezettséget kell érteni. Ha tavaly hétfőnként átlagban 1 mázsa lisztje volt készleten, négy szállítótól, akkor most is minden hétfőn legalább egy mázsa lisztje kell, hogy legyen készleten a reggeli nyitásra, de az mindegy, hogy hány és milyen szállítótól. És a hét minden napjának reggelére ugyanígy teljesíteni kell az előző évi aznapra eső átlagkészletnek megfelelő mennyiséget az adott termékekből – tette hozzá. A rendelet márkára vonatkozó kötöttséget nem említ, ezért úgy véli,
Jelentős adminisztrációs teher lehet, főleg a kisboltoknak
A nagyobb üzletek, üzletláncok a szükséges adatokat ki tudják keresni az online kassza adataiból, főleg ha az a készletnyilvántartással is össze van kötve. A kicsiknél azonban nem valószínű, hogy könnyű lesz ezeket az adatokat prezentálni. Márpedig ahhoz, hogy a kereskedő meg tudjon felelni az árstop előírásának, tisztában kell lennie forgalmi adataival, ki kell gyűjtenie azokat, és egy várható ellenőrzésnél készen kell lennie arra, hogy az adatok segítségével bizonyítani tudja, hogy megfelel az előírásnak. Ehhez pedig hatalmas adathalmazt kell összefésülnie, ami jelentős adminisztrációs teher, főleg ha nincsenek gépen, egyszerűen lehívható formában a szükséges adatok.
Ruszin Zsolt adószakértő hívta fel a figyelmet rá, hogy a pénztárgépek többsége csak a Gyűjtő1, Gyűjtő2, Gyűjtő3 megnevezéseket alkalmazza, áfakulcsonként, így árinformáció náluk nincs, számukra csak a KSH ára marad (kivéve, ha vezetnek valamilyen megbízható, vagy igazolható árnyilvántartást).
Minél kisebb egy bolt, annál rosszabbul járhat
Jellemzően a kisboltok dolgoznak kiskasszával, és többnyire ők azok, akik az átlagár felett értékesítenek – avatott be a részletekbe Vámos György. Emiatt a kicsiknél az átlagnál nagyobb lehet az árbevétel-kiesés. Példát is mondott: ha az árstoppal érintett terméket október 15-én valaki 1500 forintért árulta, most meg 1800 forintért, februártól újra 1500 forintért kellene árulnia a terméket, bukva rajta egységenként 300 forintot. De ha nincs árnyilvántartása, és a KSH-s átlagárat kell alkalmaznia – ami feltehetően az ő áránál alacsonyabb –, tegyük fel 1400 forintos árat, akkor nagyobb, 400 forintos bevételkiesése realizálódik az adott terméken. Szóval pech lehet, ha nincs árnyilvántartás. Ha viszont fellelhetőek az árak, azokat mindenképpen érdemes megkeresniük a kisboltoknak.
Minél kisebb egy bolt, annál nagyobb az esélye, hogy a KSH-s átlagárral rosszabbul jár, mintha előkeríti a saját októberi árát
– tette hozzá Vámos György.
De mi a helyzet akkor, ha tavaly október 15-én nem volt az üzletben mondjuk sertéscomb, idén februárban meg van?
A rendelet szerint ha aznapi ár nincs, akkor a legutolsó korábbit kell figyelembe venni. Ha pedig arról van szó, hogy korábban (október 15. előtt) nem forgalmazta a kereskedő a terméket, akkor a KSH átlagáránál nem adhatja drágábban azt. Problematikus ezen a ponton, hogy a KSH árstatisztikájában nem szerepel mindegyik cikkelem, amelyet érint az árstop, ilyen például a darált sertéscomb, vagy a csirke farhát is – az OKSZ ezért a kormánytól kér majd információt, ilyenkor mi legyen a teendő.
A kereskedők igyekeznek majd kompenzálni, a kicsiknek ez is nehezebb lesz
Az árstopot be fogják tartani a kereskedők, ez biztos, valamint az is, hogy árbevétel-kiesésük lesz, amit nyilván igyekeznek tompítani – mondta Vámos György. Az árstop miatti árbevétel-kiesést többféleképpen kompenzálhatják. Azt szerinte nem tehetik meg automatikusan a boltok, hogy más termékek árát megemelik, mert az árérzékeny vásárlóknak ez nem fog tetszeni.
Vámos György szerint nem olyan egyszerű olcsó importtal helyettesíteni az árstoppal érintett termékeket, mint ahogy Raskó György agrárközgazdász nyilatkozta lapunknak. Azért nem, mert az érintett termékekre a beszállítók zöme magyar, tartós szerződéssel – magyarázta. Azt azonban ő sem zárná ki, hogy mégis lesz importhelyettesítés, de nem gondolja, hogy tömegével, mert a kereskedőknek nem érdekük, hogy a kialakult stabil beszállítói kapcsolataikat három hónap miatt szétrombolják.
Legkönnyebb a kompenzáció, ha átírják az akciós terveket, például szűkítik az akciós termékek körét, hiszen az előírt termékeket eleve olcsóbban kell adniuk. Előfordulhat az is, hogy valaki pont azt a terméket tervezte akciósan árulni egy darabig, amit három hónapig olcsóbban kell adnia – neki könnyebbség lesz az árstopnak megfelelni. Mások elhalaszthatnak tervezett beruházást, felújítást, hogy költséget takarítsanak meg. Ahány cég, annyiféle megoldás születhet az árbevétel-kiesés ellensúlyozására. Egy biztos, – borítékolta. Egy hentesüzletben például sokkal nagyobb az árstoppal érintett termékek súlya, mint egy szupermarketben.
Saját érdekükben ügyelniük kell az árarányokra is – azaz el kell dönteniük az üzleteknek, hogy ha tavaly október 15-én volt árkülönbség mondjuk a csirkemell és a csirkecomb között, vagy az 1,5-ös és 2,8-as UHT tej között, akkor azt tartani akarják-e vagy sem, leviszik-e az olcsóbb termék árát is, vagy nem.
Az OKSZ szerint kétszeresen is nyerhetnek a vásárlók
Az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint a kormány részéről
kényszerintézkedés volt az árstop.
Vámos György úgy véli kedvező, hogy a saját október 15-i áraikhoz kell igazodni, nem pedig egy központilag megszabott árplafonhoz, mint a benzinnél. Kiemelte, a vásárló kétszeresen is nyerhet.
Egyrészt azzal, hogy három hónapig védve lesz az újabb áremelésektől az árstoppal érintett termékeknél. Másrészt ezek többségét valószínűleg olcsóbban fogja megkapni februártól, mint január végén. A január végi árakat még nem tudjuk, de a KSH-átlagárak alapján van olyan termék, amelynél decemberben már alacsonyabb volt az ár, mint októberben:
