Január 1-jétől nem lesz gyógyszer a kiszállított csomagokban, a gyógyszertárban árult egyéb termékeket lehet majd csak megvenni tőlünk online. Ez rendkívüli veszteség. Folytatjuk így a webes kiszolgálást, abban bízva, hogy a döntéshozó végül belátja, hogy az online (vény nélküli) gyógyszerkiadás a betegeknek is hasznos. Mert úgy látjuk, most senki nem nézi a betegek érdekeit. Nyakunkon a Covid, ám januártól ezek szerint mindenképpen be kell jönniük az embereknek hozzánk a patikába, ha gyógyszert akarnak kiváltani.
Így foglalta össze egy patikalánc neve elhallgatását kérő vezetője, mi várható azután, hogy életbe lép a gyógyszerpiacot felforgató törvénymódosítás, amelyet Semjén Zsolt miniszterelnökhelyettes kezdeményezett, és amely megtiltja a gyógyszereknél a csomagküldést. A vényköteles gyógyszereket eddig sem lehetett csomagküldéssel célba juttatni, annyi változik, hogy a jövő év elejétől a vény nélkül kapható gyógyszerek is tiltólistára kerülnek, csak a gyógyszertárak szakszemélyzete viheti ki azokat.
50-80 százalékkal nőtt a netes forgalom
Az online gyógyszer-értékesítést tíz éve engedélyezték, mostanra mintegy ötszáz gyógyszertár élt a csomagküldés lehetőségével. Az online gyógyszerforgalom egyelőre csekély, de dinamikusan növekszik, nem véletlen, hogy a nagyobb piaci szereplők százmilliókat öltek a webes fejlesztésekbe, sőt beszéltünk egy olyan kisebb, nyugat-magyarországi patika tulajdonosával is, mely már a forgalmának a 30 százalékát az interneten hozza be. Minden ötödik gyógyszertár foglalkozik internetes gyógyszerértékesítéssel, és az elmúlt két-három évben 50-80 százalékkal nőtt a webes gyógyszerforgalom. Havonta körülbelül 150 ezer megrendelés érkezik be a netes gyógyszertárakba, és ez a szám a második, harmadik járványhullám idején 300 ezerre is felment – érzékeltette a növekedést a Hálózatban Működő Gyógyszertárak Szövetségének szakmai igazgatója a Népszavában.
Vényköteles gyógyszert csak gyógyszertárban lehet venni, viszont a januárig érvényes szabályozás szerint vény nélkülit az interneten is rendelhetünk a patikáktól, és ezekhez csomagküldés útján – futáros kiszállítással – is hozzájuthatunk. Az utóbbiból van egyébként több, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet honlapján elérhető adatok szerint az 5136 csak orvosi rendelvényre kiadható gyógyszer mellett 6298 vény nélküli érhető el. A vény nélküliek közül 331 gyógyszert meg lehet venni drogériákban, benzinkutakon és kiskereskedelmi üzletekben is, ezek a gyógyszertáron kívüli gyógyszerek. Tavaly a lakosság a közforgalmú gyógyszertárakban 202 millió doboz gyógyszert váltott ki, 558,7 milliárd forint értékben.
A kamara időben akart gátat szabni
Most kellett lépni, mert még a folyamat elején voltunk – indokolta a jogszabályváltozás időzítését lapunknak Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke. A kamara becslése szerint az online gyógyszerforgalom jelenleg 1 százalékot tehet ki, de 3-5 éven belül 15 százalékra növekedhetett volna.
Hankó nem rejtette véka alá, hogy azért szorgalmazták az intézkedést, mert
A külföldi példák alapján pedig gyors, dinamikus és agresszív piacszerzésre, térnyerésre számítottak. Ez a kamara szerint középtávon veszélyeztethette volna a kistelepüléseken lévő patikák fennmaradását, mert olyan forgalmat vett volna el tőlük, ami a létükhöz elengedhetetlen.
Nem említett cégneveket, de a piac mindkét nagyágyúja erősített ezen a területen az utóbbi időben:
- a kiterjedt gyógyszertári háttérrel rendelkező Phoenix Pharma Zrt. nemrég invesztált 100 millió forintot webes fejlesztésbe, aminek a lényege, hogy a csatlakozó patikák számára megoldja az online értékesítést, persze díj ellenében;
- a piacvezető gyógyszernagykereskedő, a Hungaropharma Zrt., illetve az általa ellátott hálózatok pedig összefogtak a házhozszállítást végző Foodpandával.
A kis településeket ellátó patikák féltése mellett az elnök a gyógyszerbiztonságra hivatkozott, mondván: „Nem éreztük garantáltnak a hamisításmentességet, a megfelelő minőséget, illetve azokat a feltételeket (például hőmérséklet a hűtést igénylő gyógyszereknél), amelyeket a zárt gyógyszertári forgalmazáson belül dokumentáltan, személyi felelősség terhe mellett biztosítani kötelező”. Szerinte a csomagküldésnél a futár belépésével megszakad a zárt lánc, és a személyes felelősség, az ellenőrizhetőség, így nem garantálható a gyógyszerbiztonság.
A kamara azt szeretné, ha a csomagküldés megtiltása után rendeleti úton dolgoznák ki a házhoz szállítás részletszabályait, segítve egyrészt a kistelepülési gyógyszertárak fennmaradását, másrészt biztosítva, hogy például a mozgásképtelen betegeknek házhoz vigyék a gyógyszereiket a közeli patikából. A rendelet alkalmas lenne arra is, hogy az egyedi import gyógyszerek kiszállítását és a vényfoglaló rendszerek révén keletkező szállítási igényeket is a házhoz szállítás szabályozott rendje alá terelje, a csomagküldés helyett.
Meglepő időzítés
Megkerestünk több, csomagküldéssel foglalkozó láncot, hogy megismerjük álláspontjukat a törvénymódosításról, ám csak ketten vállalták a nyilatkozatot. Számos megfontolandó érvet hoztak fel, a döntéshozók azonban nem voltak kíváncsiak erre, a javaslat előkészítésébe sem vonták be őket. Mint megtudtuk, a Gazdaság Versenyhivatalt sem kérdezték meg a piacot átrendező, a gyógyszerek kiszállítását kizárólagosan a patikák szakszemélyzetére testáló jogszabálytervezetről, jóllehet a hivatalnak véleményeznie kellene a verseny szabadságát sértő, tervezett kormányzati intézkedéseket.
Európa legtöbb országában megengedett a vény nélkül kapható gyógyszerek csomagküldése, kevés kivétel akad, teljes a tiltás Görögországban és Romániában. Ugyanakkor vannak olyan államok, ahol a vényre kapható szerek is rendelhetők a neten, így Németországban és a skandináv országokban.
Kaló Tamás, a Phoenix Pharma Zrt. vezérigazgatója meglepőnek tartja a törvénymódosítás időzítését, hiszen a koronavírus-járvány miatt, biztonsági megfontolásokból, a lakosság kifejezetten igényli, hogy otthonában vehesse át a gyógyszertári készítményeket. Szerinte egy
Megjegyezte, a patikákban mindig gyógyszerész felügyelete mellett készítik össze a rendelést, és zárt csomagban adják át a futárnak, aki néhány óra alatt házhoz viszi a pakkot. Nem tudnak olyan esetről, hogy valaki a csomagküldés miatt szenvedett volna egészségkárosodást. A gyógyszerellátási rendszer szereplői büszkék rá, hogy zárt rendszerükben nincs gyógyszerbiztonsági probléma.
Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a jogszabály nem foglalkozik a gyógyszertáron kívül (például benzinkutakon) forgalmazható vény nélküli gyógyszerekkel, sőt azzal sem, hogy tavasz óta már a – gyógyszertárral nem rendelkező – kistelepülések kisboltjaiban is lehet ezeket árusítani. Pedig ezeken a helyeken sem biztosított, hogy patikus adja át a gyógyszert, tanáccsal ellátva a beteget. Ezek a lehetőségek mégis megmaradhattak, míg a csomagküldés nem.
Bár a törvénymódosítás megtiltja a gyógyszereknél a csomagküldést, a lakossági igényt nem lehet betiltani. A betegek meg fogják találni a módját, hogy neten rendeljenek készítményeket, de már csak olyanokat fognak találni, amelyek nem a zárt, biztonságos gyógyszertári rendszeren keresztül juthatnak el hozzájuk – borítékolta Kaló Tamás.
Nincs veszélyben a gyógyszerbiztonság
Értetlenül áll a döntés előtt a már említett, webes forgalmazásban ismert patikalánc képviselője is. Elmondása szerint nem volt eddig probléma a kiszállított gyógyszereknél, és nem tudja, miért volt az intézkedésre szükség. Azt tapasztalják, hogy a járvány, illetve a fertőződéstől való félelem miatt megnőtt a lakosság igénye arra, hogy ne kelljen elmenni a patikába, ha nem muszáj, és online is meg lehessen venni egyes gyógyszereket. A kamarai aggodalmakra ő is elmondta: a netes rendeléseknél nincs veszélyben a gyógyszerbiztonság, hiszen az online kiválasztott, csomagküldéssel, futár útján eljuttatott vény nélküli gyógyszerekből álló csomagot a gyógyszerészek állítják össze, és lezárva adját át a futárnak. Különleges tárolást, például hűtést igénylő gyógyszert pedig nem lehet náluk a neten rendelni.
Úgy véli, a tájékoztatás is megoldott annyira, mint a patikákban, hiszen a weboldalukon elérhetők a használati információk, illetve online chatablakot működtetnek, ahol gyógyszerész válaszol a vásárlók kérdéseire. A gyógyszertárban sem feltétlenül van tájékoztatás, de ha a vevő kérdez, választ kap, és ugyanez megoldható a netes rendelésnél is. Mivel a felhőbe feltöltött vagy vényre felírt gyógyszert kiválthatja más is, nem csak a beteg, ezeknél sem garantált, hogy a beteg információt kapjon a gyógyszerésztől – jegyezte meg.
Náluk a neten rendelt gyógyszerek több mint 50 százaléka étrendkiegészítő, és a vény nélküli gyógyszerek forgalmának mintegy 30 százaléka online rendelésből jön már, összesen 35 emberük dolgozik a webshopnál. Úgy látja, a világ az online vásárlások irányába halad, ezért is indítottak gyógyszerwebáruházat.
Elveszíthetik forgalmuk egy részét a patikák
A Phoenix Pharma Zrt. vezérigazgatója elmondta, azoknak okozhat nagy érvágást a csomagküldés megszüntetése, akik eddig a forgalmuk jelentős részét ilyen úton generálták. Attól nem tart, hogy cégüknek, illetve a Szimpatika együttműködési program 360 független gyógyszertéri tagjának, továbbá a nekik saját webáruházat biztosító, nem régen megnyílt WebTérnek jelentős kiesést hozna az intézkedés. Hiszen a csomagküldés megmarad, a gyógyszerek kivételével minden termék továbbra is házhoz rendelhető, így az étrend-kiegészítők, a vitaminok és a kozmetikumok. A gyógyszertári átvétel pedig továbbra is tud működni a WebTéren keresztül igényelt gyógyszereknél. Ez a forgalmazási típus számos országban megközelíti a csomagküldéssel vásárolt gyógyszerek forgalmát. Értelme, hogy a beteg biztosan tudhatja, a megigényelt gyógyszert át tudja venni a patikában, ha odamegy – magyarázta Kaló Tamás.
Ez már rövid távon bevételkiesést okozhat a gyógyszertáraknak, hosszú távon pedig más, nem a gyógyszerellátásban tevékenykedő online áruházak számára vonzóvá teheti a magyar piac e szegmensét.
Házhoz szállítás kérdőjelekkel
A kamara a csomagküldésnél veszélyben érzi a betegtájékoztatást is, mivel egy postástól, futártól nem várható el, hogy a gyógyszerről információt adjon. Ezért is ragaszkodtak ahhoz, hogy csak házhoz szállítással lehessen kivinni gyógyszert, vagyis csak patikus vagy asszisztens végezhesse a kiszállítást, aki szakszerű tájékoztatást tud adni. A kérdés az, lesz-e erre elég szakember. Hankó Zoltán arra számít, hogy a házhoz szállításra fokozatosan nőne meg az igény, így a szolgáltatást is fokozatosan tudnák felépíteni a patikák.
Névtelenséget kérő megszólalónk kizártnak tartja, hogy a kamara javaslata megvalósítható lenne, azaz hogy gyógyszerészek vagy asszisztensek vigyék ki a neten rendelt vény nélküli gyógyszereket, mert már most hiány van gyógyszerészből. A csomagküldés megszüntetése helyett szerinte inkább kötelező garanciákat kellett volna beépíteni, ha a kamara úgy érzi, hogy veszélyben a gyógyszerbiztonság. Ilyen javaslata a jobbikos Rig Lajosnak is volt, ám azt lesöpörték a parlamentben az asztalról.
Kaló Tamás kíváncsi, lesz-e egyáltalán olyan gyógyszertár vagy lánc, amely vállalja a házhoz szállítást. Az a véleménye ugyanis, hogy nagyon költséges lenne, ha gyógyszerészek vagy a szakasszisztensek vinnék ki a betegeknek a megrendelt gyógyszert, nem fedezné az árrés. Szerinte a házhoz szállítást nem tudják majd finanszírozni a gyógyszertárak, így nem is lesz belőle gyakorlat.
A patikákra toltak egy újabb felelősséget
Patikuskörökben úgy tudják, a gyógyszertáraktól független szolgáltatás is működik már: futárok szedik össze a tajszámokat, majd kiváltják a patikában a gyógyszereket. Ezzel tulajdonképpen megkerülték a patikákat, vagy legalábbis a hasznon nem osztoznak a gyógyszertárakkal. A törvénymódosítás benyújtásakor attól tartottak, hogy ez a módszer nyer teret, ám végül ezt is kilőtték, az eredeti javaslathoz beadott módosítással: „Magánszemély helyett és nevében eljárva, üzletszerűen végzett bevásárlói és kiszállítói szolgáltató tevékenység keretében gyógyszerkiszállítás nem végezhető.”
A tiltással nem a betegek érdekeit nézték – mondta a már említett, név nélkül nyilatkozó piaci szereplő. Tegyük fel, valaki mozgásában akadályozott, egyedül él, a szomszédját és mást sem tud megkérni, hogy váltsa ki a gyógyszerét. Eddig jobb híján megtehette, hogy segítségül felhívott egy futárt, januártól azonban így már nem juthat a gyógyszeréhez. Kérdéses lehet az is, hogy a házi segítők kiválthatják-e a gondozottjaik gyógyszereit. Forrásunk kételkedik abban, a patika meg tudja-e ítélni, hogy ha valaki több különböző névre szóló receptet vált ki, az üzleti tevékenységet végez-e vagy sem. Fogalma sincs, honnan kellene ezt tudnia a gyógyszertári kiszolgálónak, illetve hogyan ellenőrizhetné. Egyetlen megoldást lát, azt, hogy januártól nem szolgálnak ki olyan személyt, aki több, különböző nevekre szóló receptet váltana ki.