- Egy kilométerre lakunk a gyártól, mégis állandóan halljuk a zajt. Van, hogy nem a fülünkkel, hanem a gyomrunkban érezzük a mély morajlást. Minden éjszaka többször felébredünk.
- Ahol lakom, szerencsére nem hallani az üzem zaját, viszont a házam előtt megy el a kamionforgalom, és a munkásokat szállító buszok, minden műszakváltáskor, oda- és vissza. Ez olyan zajjal jár, hogy nyáron is be kell zárnunk az ablakokat. Mit csináljak, felhúzzak egy két méter magas kőfalat?
- A házunktól 10 méterre van egy engedély nélküli üzem, beszállít a gyárnak. Reggeltől estig fülsiketítő a zaj. Miért nem kötelezik őket arra, hogy hagyják abba a tevékenységüket?
- Korábban csak poros lett minden a házunk táján, néhány hónapja azonban fekete színű, kenődő valamit törölgetek a kerti asztalról, és a száradó ruhákon is ezt látom. Köze lehet ennek a gyárhoz?
- Tessék mondani, mit mondjak a gyerekeimnek, érdemes itt gyökeret verni, van itt jövőnk? Vagy inkább költözzünk el?
– hangzottak a felszólalások az egyébként nyugodt hangvételű hétfői lakossági fórumon, amelyet Göd és a különleges gazdasági övezet címmel hirdetett meg a Göd-ÉRT Környezetvédelmi és Városvédő Egyesület. A dugig megtelt színházterem is jelezte, a Duna-parti kisvárosban sokan megszenvedik a Samsung és a többi ipari üzem betelepítését, a cím pedig utalt arra, hogy az ellenzéki vezetésű várostól a kormány egy mozdulattal elvette a bevétele harmadát, és egyben megfosztotta attól, hogy beleszóljon az ipari park ügyeibe.
Az egyesület képviselői meginvitáltak mindenkit, akit illetékesnek gondoltak, de számos meghívott nem jött el. Kimentették magukat például az óriásberuházást végző koreai gyár képviselői, és Tuzson Bence, a térség fideszes országgyűlési képviselője, egyben a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára. A Göd-ÉRT munkáját támogató Balogh Csaba momentumos polgármester viszont részt vett a rendezvényen. A tájékoztatás szerint azért volt szükség a lakossági fórumra, mert a kötelező online katasztrófavédelmi közmeghallgatásokon (amikből négy is volt már) a lakosság nem tudta elmondani, mit él meg.
Élhetetlen a környék a zaj miatt
Az M2-es autópályáról kiválóan látni, hogy hatalmas építkezés, bővítés zajlik a Samsung SDI gödi gyárában, jóval nagyobb területen, mint a már működő üzemrész. Pedig már az is méretes: a Samsung SDI tavaly 480 milliárd forint árbevételt, valamint 5,5 milliárd forint adózott eredményt mutatott ki, a koreai nagykövetség adatai szerint pedig több mint 4300-an dolgoztak a gyárban 2020-ban.
A gyár bejáratának közelében késő délután folyamatos volt a forgalom, egymás után húztak el a kamionok, jókora port kavarva és zajt keltve. A közelben családi házak, amelyeket érint az üzem zajterhelése. 39 utca 470 házában több ezer ember szenved, éjjel-nappal, Göd-Újtelepen, az Oázis lakóparkban és Alsógödön – tudtuk meg az egyesület elnökének, Bodnár Zsuzsannának a fórumon tartott előadásából. A gyár 2018 óta nem tartja be a zajhatárértékre vonatkozó hatósági előírásokat – a zajszakértő szerint jelentős a zajhatás, felülvizsgálat kellene. Csakhogy a hatóságok mintha nem csipkednék magukat, hogy ezt mérésekkel is alátámasszák.
Jobb híján az egyik lakó négy hónap alatt leszervezte, hogy megmérjék náluk éjszaka a zajt – 44 decibel volt, miközben maximum 40 lehetne, amit Bera József szakértő szerint egyetlen percre sem szabadna túllépni. Az egyesület alelnöke, Kecskés Krisztina elmesélte, volt, hogy a gyár szakértőjét kérték meg éjszakai zajmérésre. Erről persze tudott a gyár is és „felkészült”, így a szakértő és a lakók csak a szokatlan csendet hallgathatták aznap éjjel.
A gond az, hogy a zajmérés nem olcsó mulatság, az egyesület pedig hiába pályázott, hogy független szakértőt fogadhassanak, nem kaptak erre pénzt. Paradoxon, hogy
ám mégis azt kommunikálják, ezáltal nem lesz nagyobb a zajterhelés. Ez elvileg lehetséges a szakértő szerint, ha zajszűrőket építenek be, de a sok panasz hallatán kérdés, megteszik-e.
Engedély nélküli működésen kapták a Samsungot
Göd egy részét 2020 áprilisában minősítették különleges gazdasági övezetté, majd az egészségügyi veszélyhelyzetre hivatkozva ezt júniusban egy kormányrendelettel megerősítették. Összesen több mint 150 hektár területről van szó. A Samsung maga 114 hektáros területen működik és építkezik, ebből a jelenleg készülő második ütemmel mintegy 50 hektár lesz beépítve. Ehhez jön még további kijelölt 40 hektár, de hogy ott milyen üzemek lesznek, arról a helyieknek nincs információja. Csak egy biztos, hogy a helyi önkormányzat helyett a megyei önkormányzathoz kerültek a döntések, akárcsak az iparűzési adó.
Hogy a hatóságok milyen keményen igyekeznek kikényszeríteni a szabályos működést, azt jól mutatja, hogy a Pest Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztálya január 29-én helyszíni ellenőrzésén megállapította, az akkumulátorgyár B és C zónája használatba vételi engedély nélkül üzemel. Azonnali hatállyal megtiltották az épületrészek használatát, és 1 millió forintra büntették a 480 milliárd forint árbevételű céget. Másodszor. A végzésben azt írják, a megismételt májusi, és júniusi ellenőrzéskor is üzemelt a B és C zóna.
A fórumon elhangzott, nem csak ez a két zóna működhet engedély nélkül, de mivel információ nincs, biztosat nem tudni. A helyiek eddig hiába kérték, hogy zárják be a gyárat, amíg nem biztosított a jogszerű működés.
Veszélyes üzem
A Samsung SDI úgynevezett „felső küszöbértékű veszélyes üzem”, körülbelül 5000 tonna veszélyes anyag van jelen egyidejűleg – tudtuk meg Bodnár Zsuzsanna tájékoztatójából. Az egyik ilyen veszélyes anyag az akkumulátorgyártáshoz használt elektrolit – ennek tárolásához a korábbi 200 tonna befogadására alkalmas egység mellé egy 760 tonnásat is építettek. Egyszer már szivárgott az elektrolit. Az egyesületnek 2019-es légszennyezettségi adatokat sikerült szereznie, amely szerint 2,2 millió kilogramm szén-dioxid, 2,6 ezer kilogramm nitrogén-oxid és 349 kilogramm n-metil-2-pirrolidon került a levegőbe abban az évben. Utóbbi anyag, úgy tudni, magzatkárosító.
Aggasztja a helyieket az is, hogy rengeteg vízre lesz szükség az akkumulátorgyár működéséhez, napi mintegy 30 ezer köbméterre, amiből 15 ezer köbméter szennyvíz termelődik. Összehasonlításul: ha azzal számolunk, hogy egy háztartás naponta 1 köbméter vizet fogyaszt, akkor Göd lakossági vízfogyasztása 6-7 ezer köbméter lehet. A helyiek attól tartanak, hogy egyszerűen nem lesz ennyi víz, a szakértő szerint azonban a lakossági vízfogyasztást a jogszabályok alapján nem lehet szűkíteni azért, hogy egy üzem termelhessen. Kérdésként merült fel, hogy vajon mi lesz a szennyvízzel, mert hogy egyszer már előfordult, hogy kifolyt a gyárból. A gyárakból elvileg csak olyan előkezelt szennyvíz kerülhet ki, amit a kommunális szennyvíztelep képes befogadni, kezelni – tájékoztatott Bera József.
Az üzem igényeinek kiszolgálásához 32 milliárd forintos beruházással új víziközmű-hálózatot építhetnek Mészáros Lőrincék. A vonatkozó kormányhatározatból kiderül, a vizet a Váci Déli-Forte vízbázisból fogják biztosítani. A gond az, hogy ez a vízbázis 1981-ben elszennyeződött a Chinoin gyógyszergyár hulladékai miatt, és nincs információ arról, hogy azóta ártalmatlanították-e. Nyugtalanítja a helyieket, és a környékbeli településeken élőket, hogy a szennyvizet Natura 2000-es védett területen, illetve a települések útjai alatt fogják elvezetni. Bár lehet, hogy ebben lesz változás, mert Tuzson Bence megígérte, hogy Nevelek városrészt el fogja kerülni a hálózat – mondta a Neveleki Szomszédok Egyesület aggódó képviselője. Az új váci szennyvíztelepről napi 8000 köbméter kezelt szennyvíz kerülhet a Dunába.
Szépségtapasznak véderdő és elkerülő út
Beszámolónkkal nem merítettünk ki minden olyan kérdést, ami aggasztja a fórumon részt vevőket, amiket felvetettek a helybéliek. A Göd-ÉRT Egyesület biztosította őket, továbbra is mindennek utána járnak, tesznek azért, hogy javuljon az életminőség, akkor is, ha folyton akadályokba ütköznek. A polgármester is tett ígéreteket, ám jelezte azt is, a különleges gazdasági övezet miatt meg van kötve a helyi önkormányzat keze. A momentumos politikus amúgy előrevetítette a kormány intézkedéseinek következményeit, amelyek közül a legsúlyosabbnak azt tartotta, hogy „a jövőben sem az önkormányzatnak, sem a gödi lakosoknak nem lesz beleszólása abba, hogy mi történik az ipari park területén, mit és hol építenek, vagy hogy milyen környezetszennyező tevékenységet végezhetnek”.
Egyeseknek jó hír, hogy az iparterület köré elkerülő út épül, mások azonban biztosan nem fognak örülni annak, hogy emiatt az ő lakóhelyük környékén nőhet meg a forgalom. A Pest Megyei Önkormányzat határozata alapján pedig 80 millió forintból véderdő létesülhet a Samsung gyár körül. Csakhogy van olyan városrész, például Göd-Újtelepen, ahol erre nincs is hely, máshol pedig nem az optimálisnak tartott 50 méteres erődsáv létesülne, hanem annál jóval keskenyebb.
