Érdemes ezeket megőrizni, de befektetésnek sem utolsó a porcelánok gyűjtése. Mára már nem igaz ugyanis az az állítás, hogy csak hajdani – államosítás előtti – antik Zsolnay porcelánok értékesek. Tavaly például a BÁV 75. Művészeti aukcióján Török János Házaspár című munkája 2,1 millió forintért kelt el.
Török János neve, illetve mások mellett Nádor Judit neve közismert a gyűjtők körében. Munkáik a mai formatervezőkre is nagy hatással vannak. Mindketten meghatározó szerepet játszottak a modern arculat megtervezésében.
Antik és modern Zsolnay, de mi a különbség?
A Zsolnay gyárat a 19. század közepén Zsolnay Vilmos alapította. A porcelángyár óriási sikereket ért el és világhírűvé vált díszkerámiái révén. A gyár alkotásai a világ legkülönbözőbb pontjaira is eljutottak. Elsősorban az úgynevezett eozin technológiával készült művek bűvölték el a vásárlókat. Körülbelül az 1950-es évekig készült alkotások tartoznak az antik kategóriába.
Az 1960-as évek államosításától már a modern határozza meg a Zsolnayt. Bár a második világháború után mindenre kiterjedő átrendeződés zajlott le, ami Magyarország kultúrájára és művészetére is jelentős hatással volt, a porcelángyár alkotói megtalálták saját hangjukat. Többek között a 60-as évektől vált elterjedté a jellegzetes vörös kerámia készítése. A korszak műtárgyai értéke is folyamatosan emelkedik.
A Zsolnay porcelángyár a magyar ipar történetének kiemelkedő szereplője. A néhai gyár területén a 2010-es Európa kulturális fővárosa évad részeként új városrészt alakítottak ki Zsolnay Kulturális Negyed néven. A területen működik a Zsolnay védjegyek jelenlegi jogosultja, a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. is, ahol ma is gyártanak olyan darabokat, amelyek a kerámiák modern korszakában alkottak meg.
Szponzorált tartalom
A cikk a BÁV támogatásával készült.
Kiemelt kép: Artur Widak /NurPhoto /Getty Images
