Egyelőre nem röpítette az egekbe a Mol Nyrt. árfolyamát a november elején bejelentett azerbajdzsáni nagybevásárlás, amellyel a nemzeti olajtársaság egy kaszpi-tengeri olajmezőben és az onnan Grúzián keresztül a Földközi tengerig húzódó olajvezetékben is részesedést szerzett. A bejelentés előtti 3002 forintról 76 forinttal kapaszkodott feljebb az olajrészvény, de az elemzők ennél sokkal nagyobb hatást várnak az 1,57 milliárd dolláros (mintegy 475 milliárd forint) üzlettől. A Concorde Értékpapír Zrt. úgy értékelte például, hogy fair volt a vételár, ráadásul a kitermelési költség alacsonyabb, mint a jelenlegi portfólióé, és jövőre akár 13-14 százalékkal is nőhet az EBITDA, azaz a kamatok, az adózás és az értékcsökkenési leírás előtti eredmény. Áthúzhatja persze a számításokat, ha beköszönt az olajkeresletet is lenyomó recesszió, az olajárak megingása, hosszabb távon pedig bezavarhat esetleg az elektromos autók elterjedése.
Az utóbbi évek legnagyobb külföldi befektetéseként tálalt ügylet egyébként nem lóg ki a Mol korábban beharangozott beruházási tervei közül, a csoport 2030-ig meghirdetett stratégiájában ötévente többek között 1,5 milliárd forint befektetést jelzett előre, igaz, petrolkémiai és vegyipari projektekre és Kelet-Közép-Európában. Ugyanakkor a kutatás-kitermelés sem maradhat el a feldolgozás fejlesztésétől, a cél a kitermelés és a feldolgozó közötti egyensúly fenntartása, vagyis ebben az üzletágban is méretes invesztíciókra kell időről időre sort keríteni.
A kutatás-kitermelés és a finomítás-feldolgozás közötti egyensúlyra azért van szükség, hogy az olajárak ingadozása közepette is nyereséget tudjon termelni a cég, magas olajárnál a kitermelés hozza a profitot, alacsony árnál pedig a finomítás, feldolgozás – magyarázta a stratégia egyik fő pillérét Szollár Domokos, a Mol kommunikációs igazgatója. Elmondása szerint három éve kezdték keresni a megfelelő kutatási-kitermelési területet, nem célirányosan Azerbajdzsánban, hanem mindenütt, ahol a Mol pozíciói erősek. Így Közép-Európában, a FÁK országokban, vagyis Oroszországban, Kazahsztánban, Azerbajdzsánban, a Közel-Keleten, ahol Irak, Omán, Szíria, Kurdisztán területén erősek a Mol üzleti kapcsolatai. (Vannak még mezői Pakisztánban és az Északi-tengeren is.) Ezek közül az azeri üzlet jött be, a Chevron éppen a múlt év végén úgy döntött, hogy kiszáll, ezzel a lehetőséggel élt a Mol.
A Mol 25 százaléka a magyar államé, és tekintve a kormány keleti nyitást erőltető politikáját és a baráti kapcsolatokat, nem volna meglepő, ha maga a kezdeményezte volna a dealt. Bő fél éve Szijjártó Péter külgazdasági miniszter Bakuban tárgyalt és egyengette az azeri-magyar gázbiznisz útját, azt jelentette be, hogy hamarosan azeri gáz érkezhet Magyarországra. Szollár Domokos azonban elvetette a feltétételezést, sőt állítása szerint a kormány jóváhagyása sem kellett a gigaügylethez. A magyar állam nagyrészvényesként, tulajdonosként van jelen a Mol életében, a cég irányításába, működésébe nincs beleszólása, ezek tekintetében a menedzsmenté a felelősség – mondta. Más oldalról a Chevron egy 200 milliárd dollár kapitalizációjú tőzsdei cég, nyilvános társaságként elemi érdeke, hogy átláthatók legyenek az ügyletei, az azeri érdekeltségekre nyilvános tendert írt ki, vagyis a Mol egy transzparens folyamat során nyerte el az olajmező és a vezeték kisebbségi részét. Azt azért elismerte, hogy a jó kormányzati kapcsolatok nem közömbösek a Mol számára, ennek az a hozadéka, hogy a befektetés politikai kockázata alacsonyabb.
A kitermelő kapacitás vásárlása illeszkedik a 2016-ban meghirdetett, 2030-ig szóló stratégiához, amelyben szerepel a készletpótlás, hiszen a magyar és a horvát olaj és gázmezők idővel kifogynak, a kitermelési lehetőséget pedig pótolni kell, hogy a napi 100 ezer hordó meglegyen. Hosszú távon ezzel a szinttel számol a Mol, és ennek az ötödét hozza majd az azeri olajmező.
Ugyan 10 százalék alatti részesedést szerzett a magyar olajcég mind az olajmezőben, mind a vezetékben, ezzel is a harmadik legnagyobb tulajdonos lett. Az ügylet jelentőségét növeli, hogy Azerbajdzsán legnagyobb szénhidrogén-lelőhelyéről van szó, és a Mol úgy értékeli, hogy az üzlettel bekerült az olajtársaságok bajnokok ligájába, olyan cégek közé, mint a BP, az Exxon vagy a norvég Equinor.
Maga az olajmező stabilan hozza majd a pénzt a következő 30-40 évben, és a számítások szerint néhány éven belül meg is térül a befektetés – vetítette előre Szollár Domokos. Ezzel együtt nem csupán pénzügyi befektetésnek tekintik az azeri ügyletet, lesz egy Mol-iroda is Bakuban, és ha a kitermelésen kezdetben nem is dolgoznak majd a Mol szakemberei, reményeik szerint erős szakmai kapcsolatok épülnek. Az olajvezetékbeli részesedésszerzés pedig azért fontos, mert egyúttal értékesítési jogot is vett a Mol, vagyis maga határozhatja meg, hogy a rá eső olajmennyiséget kinek szállítsák.
Nem ez az egyedüli nagyprojektje a Molnak, néhány hónapja fogtak hozzá a poliolgyártó nagyberuházásnak Tiszaújvárosban.
Az durván 390 milliárd forint költséget jelent, az azeri üzlettel együtt több mint 860 milliárd forintot kell tehát előteremteni. A Mol közlése szerint azonban az azeri üzletet saját likvid forrásból finanszírozzák, mert nincs szükség hitelre.
Nagy a pénzügyi mozgástér a Molban
– fogalmazott Szollár Domokos, és megemlítette, hogy a 2030-ig szóló stratégiában is jelezték, hogy a csoport befektet a kitermelés és a feldolgozás területén egyaránt. A mérlegadatok alapján valóban bőven termeli a profitot a csoport: az első három negyedév végén összesen mintegy 529 milliárd forint (1,84 milliárd dollár) volt a vállalat EBITDA-ja. Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató pedig közölte, hogy a Mol folytatja „az egyszerűsített szabad cash flow termelést”, így teljes mértékben finanszírozni tudja a szinte megduplázódó organikus beruházásokat.
A pénztermelés valamelyest gyorsult is, legalábbis a Mol 2019-2021-re a nyereségesség növelését jelezte a múlt csütörtökön tartott londoni üzleti találkozón. A 2030-ig szóló stratégiában szereplőhöz képest 10 százalékkal, 2,2-2,4 milliárd dollárra emelte az elérendő EBITDA-t. A rákövetkező két évben pedig tovább srófolja a profitot, 2,4-2,6 milliárd dollárra. Mindezt a kitermelés növekedésére, a feldolgozó üzletág, mindenekelőtt a tiszaújvárosi poliolüzem beindulására és a kiskereskedelmi üzletágra, a benzinkutak szolgáltatásrepertoárjának növelésére alapozzák.
Kiemelt kép: Giles Barnard/Construction Photography/Avalon/Getty Images
