Gazdaság

Azeri biznisz: „Stabilan fogja hozni a pénzt a következő 30-40 évben”

Korábban a témában:

Egyelőre nem röpítette az egekbe a Mol Nyrt. árfolyamát a november elején bejelentett azerbajdzsáni nagybevásárlás, amellyel a nemzeti olajtársaság egy kaszpi-tengeri olajmezőben és az onnan Grúzián keresztül a Földközi tengerig húzódó olajvezetékben is részesedést szerzett. A bejelentés előtti 3002 forintról 76 forinttal kapaszkodott feljebb az olajrészvény, de az elemzők ennél sokkal nagyobb hatást várnak az 1,57 milliárd dolláros (mintegy 475 milliárd forint) üzlettől. A Concorde Értékpapír Zrt. úgy értékelte például, hogy fair volt a vételár, ráadásul a kitermelési költség alacsonyabb, mint a jelenlegi portfólióé, és jövőre akár 13-14 százalékkal is nőhet az EBITDA, azaz a kamatok, az adózás és az értékcsökkenési leírás előtti eredmény. Áthúzhatja persze a számításokat, ha beköszönt az olajkeresletet is lenyomó recesszió, az olajárak megingása, hosszabb távon pedig bezavarhat esetleg az elektromos autók elterjedése.

Az utóbbi évek legnagyobb külföldi befektetéseként tálalt ügylet egyébként nem lóg ki a Mol korábban beharangozott beruházási tervei közül, a csoport 2030-ig meghirdetett stratégiájában ötévente többek között 1,5 milliárd forint befektetést jelzett előre, igaz, petrolkémiai és vegyipari projektekre és Kelet-Közép-Európában. Ugyanakkor a kutatás-kitermelés sem maradhat el a feldolgozás fejlesztésétől, a cél a kitermelés és a feldolgozó közötti egyensúly fenntartása, vagyis ebben az üzletágban is méretes invesztíciókra kell időről időre sort keríteni.

A kutatás-kitermelés és a finomítás-feldolgozás közötti egyensúlyra azért van szükség, hogy az olajárak ingadozása közepette is nyereséget tudjon termelni a cég, magas olajárnál a kitermelés hozza a profitot, alacsony árnál pedig a finomítás, feldolgozás – magyarázta a stratégia egyik fő pillérét Szollár Domokos, a Mol kommunikációs igazgatója. Elmondása szerint három éve kezdték keresni a megfelelő kutatási-kitermelési területet, nem célirányosan Azerbajdzsánban, hanem mindenütt, ahol a Mol pozíciói erősek. Így Közép-Európában, a FÁK országokban, vagyis Oroszországban, Kazahsztánban, Azerbajdzsánban, a Közel-Keleten, ahol Irak, Omán, Szíria, Kurdisztán területén erősek a Mol üzleti kapcsolatai. (Vannak még mezői Pakisztánban és az Északi-tengeren is.) Ezek közül az azeri üzlet jött be, a Chevron éppen a múlt év végén úgy döntött, hogy kiszáll, ezzel a lehetőséggel élt a Mol.

Helycsere a Chevronnal

Az amerikai Chevron azeri érdekeltségeit vette át a Mol, 9,57 százalékot szerzett az Azeri-Chirag-Gunashli (ACG) olajmezőben, és 8,9 százalékot a Baku-Tbilisi-Ceyhan (BTC) vezetékben, amely a törökországi Ceyhan kikötőjében ér véget. A legnagyobb részvényes 30 százalékkal a BP, a brit óriás az olajmező operátora, ez a cég vezeti a kitermelést és üzemelteti a mezőt, a második legnagyobb tulajdonos 25 százalékkal az azeri állami cég, a SOCAR. A kitermelési és hasznosítási szerződésük 2050-ig szól.A vezeték a Barátság-kőolajvezeték alternatívájaként, amerikai ösztönzésre épült, a kaszpi-tengeri lelőhelytől (amely 400 négyzetkilométeres területen fekszik és hat tengeri termelési platformból áll) Grúzián keresztül halad a Földközi tengerig, a törökországi Ceyhan kikötőig.

Baku-Tbilisi-Ceyhan vezeték az átadó napján Törökországban. Fotó: Mustafa Ozer / AFP

A Mol 25 százaléka a magyar államé, és tekintve a kormány keleti nyitást erőltető politikáját és a baráti kapcsolatokat, nem volna meglepő, ha maga a kezdeményezte volna a dealt. Bő fél éve Szijjártó Péter külgazdasági miniszter Bakuban tárgyalt és egyengette az azeri-magyar gázbiznisz útját, azt jelentette be, hogy hamarosan azeri gáz érkezhet Magyarországra. Szollár Domokos azonban elvetette a feltétételezést, sőt állítása szerint a kormány jóváhagyása sem kellett a gigaügylethez. A magyar állam nagyrészvényesként, tulajdonosként van jelen a Mol életében, a cég irányításába, működésébe nincs beleszólása, ezek tekintetében a menedzsmenté a felelősség – mondta. Más oldalról a Chevron egy 200 milliárd dollár kapitalizációjú tőzsdei cég, nyilvános társaságként elemi érdeke, hogy átláthatók legyenek az ügyletei, az azeri érdekeltségekre nyilvános tendert írt ki, vagyis a Mol egy transzparens folyamat során nyerte el az olajmező és a vezeték kisebbségi részét. Azt azért elismerte, hogy a jó kormányzati kapcsolatok nem közömbösek a Mol számára, ennek az a hozadéka, hogy a befektetés politikai kockázata alacsonyabb.

A kitermelő kapacitás vásárlása illeszkedik a 2016-ban meghirdetett, 2030-ig szóló stratégiához, amelyben szerepel a készletpótlás, hiszen a magyar és a horvát olaj és gázmezők idővel kifogynak, a kitermelési lehetőséget pedig pótolni kell, hogy a napi 100 ezer hordó meglegyen. Hosszú távon ezzel a szinttel számol a Mol, és ennek az ötödét hozza majd az azeri olajmező.

Ugyan 10 százalék alatti részesedést szerzett a magyar olajcég mind az olajmezőben, mind a vezetékben, ezzel is a harmadik legnagyobb tulajdonos lett. Az ügylet jelentőségét növeli, hogy Azerbajdzsán legnagyobb szénhidrogén-lelőhelyéről van szó, és a Mol úgy értékeli, hogy az üzlettel bekerült az olajtársaságok bajnokok ligájába, olyan cégek közé, mint a BP, az Exxon vagy a norvég Equinor.

Maga az olajmező stabilan hozza majd a pénzt a következő 30-40 évben, és a számítások szerint néhány éven belül meg is térül a befektetés – vetítette előre Szollár Domokos. Ezzel együtt nem csupán pénzügyi befektetésnek tekintik az azeri ügyletet, lesz egy Mol-iroda is Bakuban, és ha a kitermelésen kezdetben nem is dolgoznak majd a Mol szakemberei, reményeik szerint erős szakmai kapcsolatok épülnek. Az olajvezetékbeli részesedésszerzés pedig azért fontos, mert egyúttal értékesítési jogot is vett a Mol, vagyis maga határozhatja meg, hogy a rá eső olajmennyiséget kinek szállítsák.

Nem ez az egyedüli nagyprojektje a Molnak, néhány hónapja fogtak hozzá a poliolgyártó nagyberuházásnak Tiszaújvárosban.

Épül kétezer vendégmunkás konténervárosa Tiszaújvárosban, a Mol gigaberuházásán
A fővállalakozó azt állítja, a munkások többsége uniós országokból érkezik majd, nem Törökországból.

Az durván 390 milliárd forint költséget jelent, az azeri üzlettel együtt több mint 860 milliárd forintot kell tehát előteremteni. A Mol közlése szerint azonban az azeri üzletet saját likvid forrásból finanszírozzák, mert nincs szükség hitelre.

Nagy a pénzügyi mozgástér a Molban

– fogalmazott Szollár Domokos, és megemlítette, hogy a 2030-ig szóló stratégiában is jelezték, hogy a csoport befektet a kitermelés és a feldolgozás területén egyaránt. A mérlegadatok alapján valóban bőven termeli a profitot a csoport: az első három negyedév végén összesen mintegy 529 milliárd forint (1,84 milliárd dollár) volt a vállalat EBITDA-ja. Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató pedig közölte, hogy a Mol folytatja „az egyszerűsített szabad cash flow termelést”, így teljes mértékben finanszírozni tudja a szinte megduplázódó organikus beruházásokat.

A pénztermelés valamelyest gyorsult is, legalábbis a Mol 2019-2021-re a nyereségesség növelését jelezte a múlt csütörtökön tartott londoni üzleti találkozón. A 2030-ig szóló stratégiában szereplőhöz képest 10 százalékkal, 2,2-2,4 milliárd dollárra emelte az elérendő EBITDA-t. A rákövetkező két évben pedig tovább srófolja a profitot, 2,4-2,6 milliárd dollárra. Mindezt a kitermelés növekedésére, a feldolgozó üzletág, mindenekelőtt a tiszaújvárosi poliolüzem beindulására és a kiskereskedelmi üzletágra, a benzinkutak szolgáltatásrepertoárjának növelésére alapozzák.

A Mol arra számít, hogy még sokáig marad az olaj és a gáz hegemóniája

Minden a klímaváltozás veszélyeitől hangos, a széndioxid-kibocsátás, a műanyaghulladékok visszafogását követelik, a Mol ilyen körülmények között fosszilis energiahordozó kitermelésbe, illetve műanyaggyártásba fektet. Összességében mégis azt állítja, hogy a klímatudatos átalakítás irányában halad, az utóbbi években számos projektet valósítottak meg, amik évi mintegy 500 millió tonnával csökkentették közvetlen karbonkibocsátását. Ami a tiszaújvárosi beruházást illeti, a poliol ugyan műanyag, de alacsonyabb karbonkibocsátást tesz lehetővé. A Mol érvelése szerint nagyon könnyű, ezért kevesebb kell belőle,szigetelőanyag is készül belőle, ami az energiafelhasználás mérséklésében játszik szerepet. A műanyag és vegyipar felé mozdulás azt jelenti, hogy már nem a benzin üzemanyagként történő direkt elégetése történik, így kisebb a környezetterhelés.A tervek szerint Tiszaújvárosban műanyaggyártáshoz szükséges alapanyag egy része hulladékból fog származni. A Mol legutóbb egy német illetőségű műanyag újrahasznosító cégben 100 százalékos tulajdonrészt, egy másikkal stratégiai partnerségre lépett, illetve napelemparkokat adott át a vállalat – sorolja a környezetbarát lépéseket Szollár Domokos.

Azzal számol a Mol, hogy a következő években az energiaigény a világon nő, a növekedést igyekeznek megújuló forrásokkal fedezni, de összességében a gáz és olaj szerepe a következő 10-20 évben jelentős, 2040-ig stabil marad az igény irántuk. Nem vitatják, hogy át kell állni az alacsony karbonvilágra, ugyanakkor úgy kalkulálnak, hogy fenn kell tartani a jelenlegi gáz és olajtermelési szinteket.

Kiemelt kép: Giles Barnard/Construction Photography/Avalon/Getty Images

Ajánlott videó mutasd mind

Újabb havazás érkezik

Megszűnik a köd és jelentős mennyiségű csapadék érkezik térségünkbe, több helyen eshet hó, havas eső.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.