Olvasói megkeresések alapján már írtunk róla, milyen apróságokon és kevéssé ismert részletkérdéseken múlhat, hogy elbukik a CSOK-kérelem az otthonteremtéshez. Ilyen például, hogy nem lehet a CSOK-os lakásba bejelenteni vállalkozást, hiába abból élnek a szülők. Hogyha nincs külön fűtés a fürdőszobában, vagy nem minden szoba fűtött, akkor nem biztos hogy kiadja az előírt legkisebb hasznos alapterületet a kinézett lakás. És a szerkezetkész épületnél is lehetnek kérdőjelek. Ingatlan- és hitelszakértőkkel beszélgetve az derült ki, hogy ezeken kívül is van számos olyan részletkérdés, amin elcsúszhatunk a CSOK-igénylésnél. A jó hír az, hogy ezek közül van, amit ki lehet védeni, ha tudunk róla.
Nem számítanak a falak
A legkisebb lakás, amit CSOK-kal, egy gyerekkel lehet vásárolni, 40 négyzetméteres, a legkisebb ház pedig 70 négyzetméteres. Jóllehet a CSOK-rendelet gyerekszámtól és ingatlantípustól (lakás vagy ház; új vagy használt) függően rögzíti a minimális négyzetmétereket, az ügyfelek gyakran mégsem tudják, hogyan kell számolni. A hasznos alapterületet kell figyelembe venni, ez nettó négyzetmétert jelent, vagyis a helyiségek belső alapterületeinek összegét, falak nélkül.
Ha hirdetnek egy 50 négyzetméteres lakást, elvileg nem lehet gond, de ha a hirdetésbe beleszámolták a 12 négyzetméteres teraszt, ami nem számít hasznos alapterületnek, akkor már nincs meg a minimális 40 négyzetméter, így ugrik az egygyerekes CSOK.
Ikerháznál pedig nem mindegy, hogy lakásként vagy házként vesszük meg. Ha egy 72 négyzetméteresről van szó, akkor lakásként arra fel lehet venni a háromgyerekes CSOK-ot, de házként nem, mert ahhoz 90 négyzetméter kellene – világította meg gyakorlati példákkal a számítást Trencsán Erika, a Money.hu szakértője. A figyelembe vehető hasznos alapterületet mindig az értékbecslő állapítja meg a hitelkérelem elbírálásakor. Néhány banknál azonban lehet előzetes értékbecslést is kérni, ami mindig díjköteles.
Könnyűszerkezetes házra nem mindenki hitelez
A CSOK-osok zöme hitelt is igényel, és a két dolgot célszerű ugyanannál a pénzintézetnél intézni. A hitel legfeljebb az ingatlan értékének 80 százaléka lehet. Ha már van(nak) gyermekünk/eink, és igényeljük rá(juk) a CSOK-ot, akkor az önerőnek minősül, beleszámít a 20 százalékos önrészbe. Ha viszont még nincs gyerekünk, de CSOK-ot igénylünk, a beígért gyerekre kapható CSOK nem számít önerőnek, vagyis a hitelfelvételnél az ingatlan értékének minimum 20 százalékával rendelkeznünk kell. Meglévő gyerekekre igényelt CSOK-nál elég az élettársi kapcsolat is, de a CSOK-os gyerekvállaláshoz nem, az csak házaspároknak elérhető.
Sokan nem tudják, hogy ha valaki öt éven belül elad egy ingatlant, akkor annak árát be kell forgatni a vételárba, ha használt lakást vesznek CSOK-kal, hitellel. Gond lehet tehát, ha valaki egy 20 millió forintos lakást venne 15 millió forintos hitellel úgy, hogy van egy korábbi, 10 milliós eladása. Hiába nincs meg már az a pénz, legalább 10 milliós saját erőt fel kell tudni mutatni. FRISSÍTÉS: Ezt a szabályt 2019. július 1-től már nem kell alkalmazni.
Hitelfelvételnél nem mindegy a fal anyaga sem, a bankok különböző módon fogadják el fedezetként a különböző típusú ingatlanokat: könnyűszerkezetes vagy vegyes építésű, esetleg részben vályog épületet nem minden bank hitelez. Ha csak CSOK-támogatás van, hitel vagy CSOK-hitel nincs, akkor ez nem probléma.
Norvég kereset nem biztos, hogy jó a CSOK-hoz
Slágertéma a külföldi munkavállalás, és akik kimentek dolgozni, sokan vesznek a keresetükből ingatlant Magyarországon, akár CSOK-kal is. Csakhogy a bankok gyakorlata eltérő abban is, figyelembe veszik-e a hitelbírálatnál a külföldi jövedelmet. Egy részük egyáltalán nem, többségük elfogadja az EU-s és svájci jövedelmet, néhányan az EU-n kívülit is, de például a norvég kereset sok banknak nem kóser.
A CSOK-os lakásba 30 napon belül be kell jelentkezni, és 10 évig életvitelszerűen bent kellene lakni, különben vissza kell fizetni a CSOK-ot, kamatostul, azonnal. Tapasztalatok szerint elvileg az nem gond, ha az egyik szülő vagy a család kint él, amennyiben az állandó lakcímük a CSOK-lakás marad. Viszont albérlőt biztosan nem lehet tartani.
A hasonló apró részletkérdések miatt jöhet jól Trencsán Erika szerint a szakértői segítség.
Ne hagyatkozzunk arra, amit az eladó mond
A nem új építésű lakásoknál a Balla Ingatlan ügyvezető igazgatója szerint az eladótól az ingatlan méretén kívül semmit sem érdemes megkérdezni, mert nagy valószínűséggel nem fog tudni használható válaszokat adni. Csak azért, mert eladja az ingatlanát, még nem válik szakemberré, nem lesz tisztában a CSOK összetett kritériumaival sem. Balla Ákos tanácsa, hogy CSOK-ügyintézés kapcsán mindenképp a folyósító bank munkatársával vagy pénzügyi tanácsadóval egyeztessünk, ha érdemi válaszokat akarunk kapni a kérdéseinkre.
Az új építésűeknél többnyire bízhatunk abban, hogy a beruházó tisztában lesz azzal, milyen szempontoknak kell megfelelnie az ingatlannak. A nagy társasházaknál például szinte kizárt, hogy tévedés legyen a lakásoknál megadott négyzetméternél. De azért jó ha visszakérdezünk, valóban a CSOK-nál elfogadott méretekről van-e szó.
Az új építésűeknél a komolytalan vagy kis beruházókkal lehet gond. Minél kisebbek, annál nagyobb a kockázat tapasztalataik szerint. Gyakran előfordul, hogy a beruházó szakszerűtlenül végzi a munkát, problémás a számlázás, elmarad az áfabefizetés, netán nincs meg a használatba vételi engedély.
Jön az újabb árfelhajtó hatás
Júliustól a CSOK-nál több változás lesz, jön a falusi CSOK, és használt lakásra is felvehető lesz a 10, illetve 15 millió forintos kamattámogatott CSOK-hitel (két, illetve három gyerekre) és eltörlik használt lakásnál a 35 millió forintos értékhatárt. Az Ingatlan.com szakértője, Balogh László szerint az értékhatár eltörlése és a CSOK-hitel kiterjesztése új lendületet adhat a nagyvárosi ingatlanpiacnak. Budapesten most átlagosan 600 ezer forint fölött kínálják a használt lakások négyzetméterét, míg a falvakban 100 ezer forint körül. Használt lakásra 2,2 millió forint volt eddig a CSOK-támogatás három gyerekre, ami jóval nagyobb esélyt teremtett vidéken a lakásvásárlásra, mint a fővárosban. Ahol drágák a használt lakások, ott eddig sokan nem tudtak továbblépni önmagában a CSOK-támogatással.
Az, hogy júliustól használt lakásra is járhat a CSOK-hitel, már most megmozgatta a piacot, idén márciusban jóval több lakást hirdettek meg eladásra, mint az előző évben. Ez mutatja azt is, hogy sokan meglévő ingatlanuk értékesítéséből finanszíroznák a továbblépést. A szakértő szerint
A falusi CSOK pedig (használt lakásra is a magasabb, új lakásra járó vissza nem térítendő CSOK-támogatásokat lehet kapni a kijelölt majdnem 2500 településeken) a vidéki használt lakásvásárlásoknak adhat lökést, hiszen az alacsonyabb ár és a megemelt támogatás miatt így egy-egy ingatlannál még nagyobb lehet a támogatási arány, illetve akár önerő nélkül is meg lehet venni egy családi házat. A népszerűbb településeken, például a Balaton környékén vagy Pest megyében biztos, hogy ez nagyon vonzó lesz Balogh László szerint. Viszont ahol nincs megfelelő infrastruktúra és munkalehetőség, ott önmagában a többlettámogatás nem valószínű, hogy elég ahhoz, hogy a családok falvakba költözzenek.
