2009-ben 1613,8 milliárd volt a becsült összérték, az idei összesítés pedig már 4632,9 milliárd forintot mutatott a Szakonyi Péter által szerkesztett kiadvány szerint. Ha nem folyóáron nézzük a vagyonokat, hanem az inflációt is számításba vesszük, akkor is legalább 2600 milliárd a növekmény.
Az összehasonlítást torzítja ugyan, hogy 2009 rendkívüli év volt, a világválság apasztotta a vagyonokat, egyetlen év alatt összesen 379 milliárd forintot veszített a száz legtehetősebb hazai üzletember. Az akkori éllovas, Demján Sándor bukott a legtöbbet, 300 milliárdból 160 milliárdot, de így is megőrizte vezető pozícióját. Arányaiban nála is jobban megsínylette a krachot Csányi Sándor OTP-vezér, ő 2008-ban még második volt 160 milliárddal, de egy év alatt alig a harmadára zsugorodott a vagyona, és 50 milliárdos eredménnyel a 6. helyre csúszott vissza. Azóta viszont csak egyszer, 2011-ben fordult elő, hogy egyik évről a másikra apadt az agráriumot is uraló főbankár vagyona, amúgy monoton növekvő a trend, és az idei ranglistát már – egy év alatt 40 milliárdos ugrással – 360 milliárd forinttal vezeti.
2009 óta átrendeződött a milliárdosok krémje, az egy évtizeddel korábbi listán 55 olyan név szerepelt, amelyet ma már nem lelni a legújabb rangsorban – derül ki a Szakonyi szerkesztésében megjelenő kiadványok összevetéséből. Ha csak 2009 tíz legvagyonosabb emberét nézzük, négyüket hiába keressük az idei listán:
- az akkori éllovas, Demján Sándor elhunyt, örökösei szerepelnek a rangsorban, igaz, 190 milliárdos hagyatéka még mindig elég a 4. helyre;
- az egykor 74 milliárddal második Várszegi Gábor gitárosból lett nagyvállalkozó, Fotex- és MTK-tulaj kaliforniai ranchára húzódott vissza, és üzletei súlypontját is külföldre helyezte át;
- az egykori édességkirályból ingatlanguruvá nőtt Futó Péter (2009-ben 40 milliárdos vagyon ura) a fiára testálta az üzletet, ő pedig külföldön adózik, így nem kerülhetett a magyar vállalkozók toplistájára.
- A manapság a Kogartról ismert, régebben a pénzvilágban hódító Kovács Gábor (40 milliárd) tavaly 9,3 milliárd forinttal még befért az alsóházba, de idén már nem érte el a 100. helyhez szükséges 9,1 milliárdot sem.
A milliárdosok közé az elmúlt évtizedben betört üzletemberek többségének a Fidesz-rezsimmel együtt emelkedett a csillaga. Ellenkező irány nem is igen lehetséges, ahogy a korábban baloldali kapcsolatairól ismert Leisztinger Tamás (2009-ben 69, ma 91 milliárd gazdája) – miután átadta szállodái és agrárérdekeltségei nagyobb részét Mészáros Lőrincnek – mondta a Magyar Narancsnak:
Olyan nincs, hogy valaki a regnáló hatalom ellen legyen, ezt mindannyian megtanultuk az elmúlt 20 évben. Naivitás, hogy lehet itt vitézkedni. Dehogy lehet.
A nemzeti együttműködésnek persze más-más fokozatát képviselik, ezúttal csak azokat vettük számba a leltár elkészítésénél, akik a tudatosan szőtt nemzeti tőkés céghálóhoz közvetlenül kötődnek, és/vagy állami megrendelések, esetleg állami hitelek segítették a nevük mellett sorakozó milliárdok felhalmozását.
Akik 2010 után jöttek
Az első számú NER-oligarcha a – listán kormányoktól függetlenül állandó Csányi Sándor mögött második – felcsúti Mészáros Lőrinc a semmiből előugorva néhány év alatt dollármilliárdos lett, több száz darabból álló céghálót vett a nevére, miközben a közbeszerzéseken napi 1 milliárd forintnál is gyorsabban nyeli a közpénzeket. Vagyonát az idén 296 milliárd forintra becsülik, befektetései a turizmustól az energetikáig mostanra főként tőzsdei cégekben összpontosulnak.
Üzlettársa, a 110 milliárdos vagyon felett őrködő Szíjj László 2009-ben még a kanyarban sem volt, fő cége, a tiszakécskei Duna Aszfalt Kft. 17 milliárd forint forgalmat könyvelt el és bő félmilliárd nyereséget hozott. Első látványos megbízását 2012-ben kapta úgy, hogy addig nem épített új sztrádaszakaszt, mégis elvitt az udvari út- és vasútépítő Közgép konzorciuma elől egy 46 milliárd forintos autópálya-megrendelést. Azóta a Duna Aszfalt az ország első számú mélyépítőjévé lépett elő, árbevétele járt már 100 milliárd felett, és volt olyan év, amikor 12 milliárd forint osztalék is kitelt a nyereségből. Szíjj tavaly óta megduplázta vagyonát.
Az új milliárdosok jó része az építőiparban mozog, és mint az alábbi táblázatból látszik, az öt fő potentát egy év alatt majdnem 120 milliárddal gyarapította a vagyonát. Így a miniszterelnök barátja, Garancsi István (66 milliárd), aki csak 2014-ben vásárolt be a Market Építő Zrt.-be, nagy állami megrendelések segítségével rövid úton 100 milliárdosnál is nagyobb forgalmú magasépítővé nőtt. A teljes képhez hozzátartozik, hogy a táblázatban szereplőknek az építőiparon túlnyúlnak az érdekeltségei, így másfelől is gereblyézik a milliárdokat. Garancsi például Csányi Sándorral és Hernádi Zsolt (19,2 milliárd) Mol-vezérrel közösen nyakig merült az ingatlanbizniszben, de a pénzügyi szektorban is nyomul, megvásárolva a G4S cégeket, a legnagyobb pénzszállítóvá vált.
Garancsi üzlettársa a Marketben, Scheer Sándor (28,3 milliárd) neve mellett viszonylag szerény összeg szerepel, viszont nemrég egy multit falt be: átvette a magyarországi McDonald’s hálózat üzemeltetését.
Paár Attila (43 milliárd), a Győrből induló építőipari vállalkozó felépítette a WHB-csoportot, de inkább a miniszterelnöki vej, Tiborcz István üzlettársaként emlegetik. Ő az az üzletember, aki megtette a szívességet, hogy a közvilágítási tendereken taroló, de az uniós vizsgálatok során szervezett csalás gyanújába keveredett Elios Zrt.-ből kivásárolta Tiborcz érdekeltségét. Ebből az üzletből 3 milliárddal gazdagodhatott Orbán Viktor veje, aki a legfiatalabb milliárdosként máris a 32. helyet foglalta el a százas listán: 33 évesen 35 milliárdja van.
Nem gazdagszik ugyan ennyire látványosan, de a Duna Aszfaltban korábban résztulajdonos Varga Károly (46 milliárd) 28. helye is említésre méltó, amint befért az elitklubba Barkász Sándor (9,7 milliárd), a Békés Drén Kft. főtulajdonosa is. Őt Békés Mészárosaként emlegetik, és egyebek mellett az összesen 34 milliárd forintos Békés megyei ivóvízminőség-javító program projektjéből a Mészáros-Szíjj duóval közösen vitt el egy nagyobb darabot.
A leginkább az informatikai bizniszből ismert Emőri Gábor (51 milliárd) 2014-ben robbant be a milliárdosok közé, mindjárt 22 milliárdos becsült vagyonnal. Akkor tört fel, amikor elnyerte a lehetőséget a HU-GO elektronikus útdíjfizető-rendszer kidolgozására és megvalósítására. A HVG ezután arról cikkezett, hogy a HU-GO még a kiépítést követő két évben is milliárdos osztalékot fialt Emőrinek, és olyan nagy állami megrendelésekhez jutott, mint az EKÁER néven ismert elektronikus árukövető rendszer és a szupertraffipaxok fejlesztése. Egy időben üzlettársa lett Mészáros Lőrincnek, miután a felcsúti milliárdos bevásárolta magát a tőzsdén jegyzett ingatlanos cégbe, az Appeninn Nyrt.-be.
A NER-vagyon nem vész el, csak átrendeződik
A januárban elhunyt Andy Vajna egykori sztárproducer Emőrinél is később, csak 2016-ban került fel a listára, de akkor mindjárt 44 milliárd forint becsült vagyonnal. Tavaly 69 milliárddal a 14. helyen szerepelt, halála és a médiaérdekeltségeinek elvesztése után viszont már csak 41 milliárdra teszik a Vajna-örökséget. A 28 milliárdos vagyonvesztés ugyanakkor csak látszat, nem történik más, mint átrendezés. A TV2, az annak beszállító IKO, illetve a hirdetéseket csatornázó Atmédia nem lesz többé a Vajna-birodalom része, de nem kerül messzire: a kereskedelmi tévére már bejelentkezett a Takarékbank vezére, Vida József.
Hasonló játszódott le a főoligarchából kegyvesztetté vált Simicska Lajos cégbirodalmával is. Első körben átadta az egészet üzlettársának, Nyerges Zsoltnak, majd tőle Mészáros Lőrinc holdudvarába került a portfólió. Az egykor a Fidesz gazdasági hátországában mindenható duó egyetlen év alatt több mint 50 milliárdot bukott, legalábbis
A listán szereplő négy milliárdos vagyonának alakulása. Csányi Sándor kormányoktól függetlenül állandó szereplő, de vagyona az utóbbi években monotonan gyarapszik. Mészáros Lőrinc 2014-ben debütált, és tavaly ugrott óriásit, üzlettársa, Szíjj László egy évvel később mutatkozott be, az utóbbi egy évben megduplázta a vagyonát. Simicska Lajos csak 2015-ben jött ki a fényre, de erre az évre 50 milliárd forintot bukott.
Károlyi gróf jó, ha a 90. lehetne a mai gazdagok között
A Horthy-korszak leggazdagabb arisztokratája, Károlyi László gróf vagyonát 15,2 millió pengőre becsülték, ez a HVG hetilap korábbi cikke szerint 2007-ben átszámítva 7,6 milliárd forintot ért, az azóta eltelt évek inflációjával korrigálva most durván 10,4 milliárd forintnál járhatna. A gróf ezzel a vagyonnal tíz éve az 59. helyre tudott volna felkapaszkodni az újkori milliárdosok listáján, a 2019-es rangsorban viszont éppen csak beérné a 90. helyen álló Sánta Jánost (10,4 milliárd). A dohánygyáros, Lázár János hódmezővásárhelyi „gazdasági kabinetjének” oszlopos tagja főszerepet kapott a Lázár által menedzselt trafiktörvény előkészítésében. Nem mellesleg az ő érdekeltsége kapta a dohányboltok ellátásának monopóliumát, ezzel durván 560 milliárd forintos biznisz landolt Lázár holdudvarában.
A HVG említett cikkében a szerző, Rádi Antónia megállapította, hogy 1935-ben a Horthy-rendszer dúsgazdagjainak – arisztokratáknak, ipar- és pénzmágnásoknak – vagyona pengő-forint átváltással számolva mai értéken kalkulálva a huszadát-harmincadát éri, mint a jelenlegi dobogós milliárdosoké. „Több mint 20 Festetics Sándor gróf egyenlő egy Csányi Sándor bankárral” – írta. A 2007-es listát vezető Demján Sándor 260 milliárd forintja 34-szer több, mint a maga korában leggazdagabb Károlyi gróf mai pénzben számítva 7,6 milliárdos vagyona. Az arány most is hasonló, csak az éllovas már 100 milliárddal előrébb tart: Csányi Sándor vagyonát 360 milliárd forintra becsülik.
Kiemelt képünkön: Orbán Viktor és Csányi Sándor a székesfehérvári stadion díszpáholyában 2010 májusában. A háttérben Mészáros Lőrinc és Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója. Fotó: Illyés Tibor / MTI