Egészen magas politikai körökig vezet az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által feltárt kutatás-fejlesztési csalássorozat, amely miatt 9 milliárd forintnyi támogatást kellene visszafizetnie Magyarországnak. A síbolás nagyságrendje a miniszterelnök családjáig érő Elios-botrányhoz fogható, és ahhoz hasonlóan sokszereplős koreográfia bontakozik ki az OLAF-jelentésből (még ha ezúttal nem is említ bűnszervezetet).
Cikksorozatunk korábbi részeiben megírtuk, hogy az unió 31 projektet vizsgált meg és a mintegy kéttucatnyi céget magában foglaló cégháló szereplői többek között kamuirodákat működtettek, rendszeresen túlszámláztak, illetve olyan cégektől vettek szoftvert, amelyeknek nem is ez a profilja.
Néhány cég esetében már írtunk az összefonódásokról,
Pillar: alapítótól független alapítvány, tulajdonostól független cég
A történet – és az OLAF-vizsgálat – egyik főszereplője a Pillar Európa Kutatási és Oktatási Nonprofit Kft. Róluk a többi között azt írták a 24.hu által megszerzett jelentésben, hogy olyan alkalmazottaik munkabérét is uniós források felhasználásával fizették, akik nem is dolgozhattak volna az Európai Regionális Alap (ERFA) projektjein. Az uniós pénzből kutatók bérét kellett volna állni, ám HR-eseket és recepciósokat fizettek belőle. A vizsgálat alapján úgy fest, a Pillar összenőtt a hálózat másik főszereplőjével, a BME Infokom Kft.-vel és egymás között tologatták a számlákat.
A Pillar Kft. tulajdonosa 2008. december és 2016. május között (a vizsgált uniós projektek idején) a Pillar Alapítvány volt, amelynek fő profilja a honlapja szerint nem az uniós források elsíbolása volna, hanem olyan független civilszervezet, amelynek célja, hogy az Európa-tudat megerősítése által összefogja, segítse és képezze az Európai Unió iránt érdeklődőket, segítséget nyújtson a lakosságnak az Európai Unió nyújtotta lehetőségek megismeréséhez. Az alapítványt Göncz Kinga alapította még 1998-ban, az MSZP-s politikus 2004 és 2009 között több miniszteri posztot is betöltött, 2009-től 2014-ig pedig európai parlamenti képviselő volt.
Fotó: Marjai János / MTI
A Pillar Alapítvány azonban tagadja, hogy Göncznek köze lett volna akár a Pillar Európa, akár az alapítvány későbbi tevékenykedéséhez. Az üggyel kapcsolatban a honlapjukra feltöltött közleményben azt írták:
A Pillar Alapítvány működését 1998-ban történt alapítása óta az alapítótól független mindenkori kuratórium felügyeli a jogszabályoknak megfelelően, képviseleti jogkörrel a kuratóriumi elnök rendelkezik. Az alapító Göncz Kinga a Pillar Alapítvány működésében nem vett és nem vesz részt.
Hozzátették azt is, hogy Pillar Kft. önállóan, a menedzsment irányításával működik, a társaság működési eredményét nonprofit jellege miatt alaptevékenységébe forgatja vissza, így a Pillar Alapítvány a Pillar Európa NKft. működésével kapcsolatban semmilyen anyagi előnyre nem tett, nem tehetett szert.
A Pillar Kft.-be 2016-ban szállt be az a Szabó Sándor, aki
Műegyetemi tanárok a céghálóban
A 24.hu informátora szerint ugyan két cég látszik főszereplőnek, de a kutatás-fejlesztési projektekre rég feltalált koreográfiát alkalmazták a 9 milliárdos esetben. Amelyben a szakértelmet, a tudományos hátteret egyetemi tanárok biztosítják, akiket jellemzően mások, a dörzsölt, a céghálóban közvetlenül akár nem is látható főszervezők húznak be a projektekbe. Utóbbiak ötlik ki a támogatássíbolás módszereit. Az OLAF-jelentésben mindenesetre ez a motívum nem bukkan fel.
A most már Infokom Innovátor névre hallgató cég a BME jelzőt ugyan elhagyta, de az akkori menedzsmenthez való kötődés megmaradt. A cég jelenlegi tulajdonosa a Pro Industria 4.0 Alapítvány, amelynek a bírósági adatok szerint kuratóriumában ott van Szabó Sándor, Walter János és Baumann Ferenc.
Szabóval együtt Walter és Baumann is felbukkan az OLAF-jelentésben. Baumann a BME Távközlési és Médiainformatikai Tanszék mestertanára, akinek a BME-Infokomot akkoriban tulajdonló és a vizsgált cégek között feltűnő Médialab Kft. is az érdekeltsége. Walter János pedig azzal tűnt ki a sztoriban, hogy az OLAF helyszíni ellenőrzése idején a laptopjáról számos, a kérdéses projektekkel kapcsolatos fájlt törölt. (Ő egyébként továbbra is érdekelt a Pillarban a W_Invent Kft.-n keresztül.)
Bár a Pillar és a BME Infokom gyakorlatilag teljesen összenőtt, ennek ellenére – vagy éppen ezért – ugyanazon konzorciumok tagjai voltak. Ez azonban szabályellenes, az uniós rendelkezések szerint
Az ábra jobb alsó sarkában található fekete téglalapra kattintva nagyobb méretben is látható a cégháló.
Lapunk megkeresésére Baumann Ferenc azt válaszolta, akkor szerzett tudomást arról, hogy a Médialab Kft. által vezetett projektek ügyében vizsgálat folyik, amikor 2017 őszén az OLAF észrevétel megtételére szólította fel a Médialab Kft.-t, mint konzorciumvezetőt, mert azt gyanították, hogy a BME-Infokom egyes alkalmazottai munkavégzésének helyszíne nem egyezett meg a projekt megvalósítási helyszínével. Hozzátette, hogy a kérdéses időszakban a Médialab Kft.-ben 50 százalékos tulajdonrésze volt, a cég pedig a BME-Infokom 20 százalékát birtokolta.
A BME-Infokom a projektekben vállalt kötelezettségeit határidőre teljesítette, az alkalmazottainak munkáltatói jogait a BME-Infokom gyakorolja, így érdemi észrevételt nem tudtunk tenni. A Médialab Kft.-hez ez ügyben tudomásom szerint hivatalos megkeresés nem érkezett. Arról, hogy a vizsgálat ilyen kiterjedt, az újságból értesültem.
Baumannak állítása szerint nem volt tudomása csalásról, az ügyben érintett cégek közül a Médialab csak a BME-Infokommal és a Pillarral állt üzleti kapcsolatban. Az egymásnak számlázással kapcsolatban pedig azt írta: nem tudott arról, hogy a BME-Infokom és a Pillar között bármilyen tranzakció zajlott volna.
Hogy kerül ide az étolaj áfája?
Sokmilliárdos ügyekben kijáró emberként előkerült már Tábor Viktor neve. Cégéről, az Advanced Network Technologies Kft-ről pedig, rövidebb nevén ANT-ről már írtunk az OLAF által levezetett költségduzzasztási technikák kapcsán. Ez az a cég, amelyik Fujitsu szervereket adott el az Euronet Zrt.-nek 18 millió forintos egységáron, amelyeket aztán az Euronet a pályázat során elszámolt. Csakhogy a vizsgálat során kiderült, hogy az ANT 2,9 millió forintért vette a szerverek darabját, vagyis az Euronet öt-hatszoros árat fizetett a szerverekért, ennyivel fejték meg az uniós büdzsét. Az ANT-ről a hvg.hu közölt hosszabb cikket, ebből kiderült, hogy a cég számos, egyenként többmilliárdos közbeszerzést is nyert és partnere például a Magyar Telekomnak is.
A vállalkozó előadta Torbának, hogy a Századvég azt üzente: kétmilliárd forintért el tudják intézni, hogy a kormány csökkentse az étolaj áfáját, és a NAV ne fizessen vissza 16 milliárd forint áfát a Bunge versenytársának, a Glencore-nak. Torba a lefizetési kísérletről értesítette a Bunge-t és az amerikai nagykövetséget, a botrány pedig odáig eszkalálódott, hogy több magyar állampolgárt kitiltottak az Egyesült Államokból, köztük Vida Ildikót, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal akkori elnökét.
Tábor részes a CBA-ban is, s bár 2016-ban Fodor Attila, a CBA kommunikációs igazgatója azt mondta a Népszabadságnak, hogy Tábor felajánlotta a 0,02 százalékos tulajdonrészének eladását, ez máig nem történt meg. Megkeresésünkre Fodor Attila, azt írta, nem sikerült megállapodni.
Megvizsgáltuk, és nem áll rendelkezésünkre olyan jogérvényesítési lehetőség sem, amely lehetővé tenné a számunkra az említett üzletrész egyoldalú visszavásárlását vagy a tulajdonos kizárását.
Azt azonban fontosnak tartották hangsúlyozni, hogy Tábor Viktor sosem vett részt a döntéshozatalban vagy a vállalat irányításában, üzletrésze ugyanis olyan elhanyagolható mértékű, hogy nem ad számára erre lehetőséget.
A Microsoft-botránytól Mészáros Lőrincig
Diszkréten bújik meg az OLAF-jelentésben a 2017. decemberben kirobbant Microsoft-botrány egyik főszereplője. A Humansoft Kft. neve előbb egy bérezésről szóló, ám elég homályos e-maillel kapcsolatban bukkan fel, később azonban egy olyan táblázatban is, amely azt taglalja, hogy az érintett cégek ügyködésének mekkora volt a pénzügyi hatása. E szerint
Az nem derül ki, hogy pontosan miről van szó, mindenesetre az Átlátszó 2015-ben arról írt, hogy a Humansoft éppen ekkora összeget nyert el szoftverfejlesztésre Mórahalmon, ám a településen az uniós projektet hirdető táblán kívül nyoma sem volt annak, hogy bármilyen munka is zajlana.
Nézzük, hogy jön be a képbe a Microsoft: ahogy arról elsőként számoltunk be, az amerikai Microsoft korrupciógyanús ügyek kivizsgálására belső nyomozást folytatott magyar leányvállalatánál. Az eredményeket nem hozták nyilvánosságra, de
A magyar Microsoft a vizsgálat után ezen felül váratlanul felmondta a legnagyobb négy magyarországi partnere közül háromnak a szerződését, köztük a 13 milliárd forintos forgalmú Humansoftét.
A Humansoft egyik tulajdonosa a 4IG Nyrt., amelynél a Microsoftot elhagyó Sagyibó tavaly két hétig vezérigazgató volt. A 4IG-ben 2014-ben szerzett 10 százalék feletti részt az eredetileg svájci tulajdonú, majd Mészáros Lőrinc üzlettársa, Szíjj László érdekeltségébe került Tief Terra Kft.
Utóbbi folyamatosan adogatta el a Humansoft-részvényeket, 2018 nyarán aztán személyesen is megjelent az az ember, aki Magyarországon minden nagyobb üzletben ott van:
