Gazdaság

Ki tehet róla, hogy a forintgyengülés miatt drágul a nyaralás?

Most azonnal rohanjak az arab pénzváltókhoz? Könnyen lehet, jövő ilyenkor örülnénk a mostani árfolyamnak, akkorra ugyanis már 330 forintnál is többe kerülhet 1 euró.

Az elmúlt napokban aggódva olvashatták a külföldi nyaralást tervezők, hogy egyre több forintot kell adni 1 euróért, ma pedig az árfolyam átlépte a 323 forintos szintet is. Ilyen gyenge forintra két éve nem volt példa. Ki tehet erről?

Részben a Magyar Nemzeti Bank. Mégpedig azért, mert nem hajlandó kamatot emelni. A hazai jegybanki vezetők továbbra is kitartanak a szakzsargonban laza monetáris politikának nevezett stratégia mellett, vagyis amellett, hogy az alapkamatot, amely két éve már 0,9 százalék, nem akarják növelni. Ez önmagában persze nem baj, de ez elvezet a forintgyengülés másik előidézőjéhez: az amerikai jegybankhoz és az Európai Központi Bankhoz (EKB). Az amerikai jegybank már elkezdte emelni a kamatot, ráadásul ezen a héten azt jelezték, a korábban valószínűsítettnél is több ilyen lépés várható tőlük. Az EKB pedig éppen ma tette világossá, hogy ő is elkezdi a szigorítást (egyelőre nem a kamatemelést, de olyan intézkedést hoz, ami hasonló következménnyel jár). Ilyenkor pedig a nagy pénzeket mozgató befektetőknek, bankoknak, befektetési alapoknak jobban megéri amerikai vagy német állampapírt venni, mint magyart. Ettől a dollár és az euró erősödik, a forint gyengül.

De már így is nagyon közel van az eddigi történelmi mélypont, 2015 elején 327 forintnál is drágább volt 1 euró. Miért nem reagál valamit a magyar jegybank?

Ez egyrészt pókerjátszma. A napokban ezt úgy fogalmazta meg Forián-Szabó Gergely, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója (a Portfolio.hu tudósítása idézi őt), hogy

ha a jegybank az első fuvallatra 320-nál nyíltan feladja addigi célját, akkor azt sugallja, hogy gyenge, a piac szemében hiteltelenné válik.

Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke érkezik a Polgári Magyarországért Alapítvány rendezvényére, a Polgári Piknikre Fotó: Varga György / MTI

 

Másrészt pedig olyan nagyon nem bánkódik a Matolcsy György vezette MNB a gyengülő forint láttán, mert az elmúlt években is ebből képződött jókora nyeresége, amelyből 260 milliárdot az alapítványokba menekített át, és nem mulasztott el dicsekedni sem.

De semmit nem csinált a 320 forint fölé szaladó euró láttán sem a jegybank, sem az Orbán-kormány?

De. Beszéltek. Ma a kamatdöntő testület egyik tagja, Pleschinger Gyula demonstrálta, hogy nem szívbajosok ülnek az MNB vezetésében. Így lehet érteni nyilatkozatát, mely szerint nem látnak okot arra, hogy visszavegyenek a laza monetáris politikából, vagyis eszük ágában sincs kamatemeléssel fékezni a forintgyengülést. Varga Mihály pénzügyminiszter csak annyit pendített meg szerdán, hogy figyelik a piaci fejleményeket, és szerinte a piacok meg fognak nyugodni.

Világos, hogy a magyar jegybank tolerálja a forint gyengülését. De miért félnek mondjuk 0,9-ről 1-1,5 százalékra emelni az alapkamatot? Az nem tűnik egy egetrengető dolognak.

A jegybanki politika nem reagálhat azonnal az árfolyammozgásra, nem rángathatja egyszer fel, aztán meg le a kamatlábat. Az stratégiáról, a piaci szereplők várakozásainak befolyásolásáról szól, ehhez pedig kitartás kell. Ha egyszer emel, akkor azt vélhetően újabb emelések is követik.

A magyar jegybank alapvetően azzal a céllal ragaszkodik az alacsony kamatokhoz, hogy megpróbálja segíteni a gazdasági növekedést. Ennek egyik eszköze az, hogy igyekszik rászorítani a kereskedelmi bankokat, hogy hosszú kamatperiódusú, jellemzően 5 vagy 10 éves kamatperiódusú hiteleket nyújtsanak a lakosságnak, az alacsony kamatok miatt pedig megéri hitelből például lakást vásárolni, felújítani. De a vállalatok is olcsóbban jutnak kölcsönhöz, ez segíti a beruházásokat, fejlesztéseket. Ezt a folyamatot fékezné le, ha a magyar jegybank elkezdené emelni  az alapkamatot.

Fotó: Thinkstock

De engem sokkal jobban érdekel az, hogy mikor vegyek eurót vagy kunát a nyaraláshoz.

Sajnos nincs jó hírünk. Néhány forintos ide-oda mozgás benne van a pakliban, de arra ne számítson, hogy mondjuk megközelítené az euró a 300 forintos szintet. Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint a következő 1-2 hónapban megmaradhat a bizonytalanság a forintpiacon, ezért az euró árfolyama többször is megfordulhat majd a 320 forint feletti szinteken.

Na és mi lesz utána? Lesz új negatív rekord, 327 fölé drágul az euró?

Egy francia nagybank, a Sociéte Generale friss devizapiaci elemzéséből idéz a Portfolio.hu, amelyben azt valószínűsítik, hogy

jövő tavasszal 325 forint, aztán nyáron már 333 forint lesz 1 euró, akkor lehet a csúcsdöntés.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik