Magyarország dobogós azon a listán, amely azt mutatja, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) tavaly hány vizsgálatot indított az uniós pénzek felhasználásával kapcsolatban, abban pedig különösen jól (illetve rosszul) állunk, hogy hány esetben javasoltak visszafizetési kötelezettséget a vizsgálatok végén.
Az összesített listán Románia és Bulgária után a harmadikok vagyunk – írta a hvg.hu.
Romániában és Bulgáriában azért sok az eset, mert az összesítésben még benne vannak azok az elhúzódó SAPARD programok is, amelyek az uniós csatlakozás előtt segítették a két országot a mezőgazdaság fejlesztésében és az egységes közösségi piachoz való felkészülésben.
Az OLAF éves jelentése több esettanulmányt is bemutat, konkrét cégnevek vagy projektek nélkül. A csalás elleni brüsszeli szervezet egy magyar esetet is idéz, amelyben egy ipari beruházásnál az uniós pénzeket jogtalanul használták fel. Ebben a beruházáshoz a gépeket egy olyan beszállítótól vették meg, amely egy ázsiai cég leányvállalata volt, de a valóságban a támogatást lehívó magyar társaság befolyása alatt állt.
A gépek árát alaposan felnyomták, a berendezések ráadásul használtak voltak, és ezt úgy akarták eltitkolni, hogy a sorozatszámukat meghamisították. A használt gépek valódi eredetét végül az olasz hatóságok segítségével sikerült beazonosítani. A magyar hatóságok 2,2 millió euró visszaszerzésén dolgoznak, per is indult az ügyben, a projekt maradék 2,1 millió eurós támogatását pedig természetesen már nem hívták le.
Az OLAF nyomozások az elmúlt évben elég sokszor felbukkantak, szó volt többek között arról, hogy Tiborcz István volt cégének, a közvilágítási tendereket sorra nyerő Eliosnak az ügyében is vizsgálódtak, de durva rendellenességeket találhattak az V. kerületi Város Szíve Programnál is, mert a magyar legfőbb ügyésznek, illetve az Európai Bizottságnak is azt javasolták, hogy tegyenek lépéseket az ügyben.
