A Magyar Nemzeti Bank elnöke félórás előadást tartott az Amerikai-Magyar Kereskedelmi Kamara üzleti fórumán hétfő este. Beszédében logikusan felépített, számokkal alátámasztott, elemeiben összefüggő, kompakt párhuzamos valóságot, egyben kiemelkedő magyar sikersztorit prezentált a magyar gazdaságról. Mindez alkalmat ad nekünk arra, hogy összefoglaljuk az MNB ötéves tevékenységét, és megmutassuk, valójában hogyan is lehetne értékelni az eddigi teljesítményét a magyar gazdaság szempontjából.
Matolcsy nagyjából 80 külföldi és magyar, meghívott üzletember előtt beszélt a Marriot Hotelben Budapesten. A közönség soraiban láttam többek között László Csabát, a KPMG adópartnerét, volt pénzügyminisztert. Sajnos a sajtó nem kérdezhetett, csak a meghívott vendégek. Az előadás végén zártkörű üzleti vacsora következett, de Matolcsy erre nem ment el, úgy láttam, előadása végén sietve távozott. Tudósításom az előadás és a 24.hu korábbi cikkei alapján készült.
Secret weapon
Matolcsy az előző kormányok bírálatával nyitott, majd intenzíven fényezni kezdte az Orbán-kabinetet. Azt mondta, az MNB folyamatosan korrigálta a korábban elkövetett hibákat, ám 2010 után a strukturális reformokkal végleg sikerült növekedési pályára állítani a gazdaságot. A fantasztikus siker szerinte a gazdaságpolitika öt pilléren nyugszik:
- átlátható kormányzati politika,
- adóreform,
- államadósság leszorítása (secret weapon),
- foglalkoztatottság növelése,
- vállalati és lakossági ösztönzők (például forintosítás).
A konkrét eredmények között említette a banki hitelkamatok mérséklődését, az állampapír-piaci hozamok csökkenését, ami támogatja az árstabilitási cél elérését, élénkíti az exportot, és a belső keresletet. A jegybank vállalkozásösztönző NHP programjait sikeresnek ítélte. Azt mondta, az NHP két fázisa meggyőző eredményeket mutat, a második pillérbeli felhasználás pedig már 1183 milliárd forintnál jár. (Mások szerint az NHP-k vegyes képet mutatnak, egyes vélemények szerint kudarcot vallottak, nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket.)
Gazdasági növekedés?
Matolcsy előadása után kérdésekre válaszolt, majd távozott. A 24.hu értékelése szerint, az Orbán-kormány és az MNB valóban “gatyába rázta a gazdaságot”, legalábbis az előző kormányok katasztrofális bénaságához képest. Mindezt azonban csak papíron, óriási áldozatok árán, és nem fenntarthatóan tette/teszi. Az államadósság érdemben nem mérséklődött, az egykulcsos adóval a gazdagok jártak jól, a munkanélküliség a nagyon drága közmunka miatt csökkent, az áfa a második legmagasabb Európában.
Ráadásul a közelmúlt magyar növekedése nagy részben az EU-támogatásoknak köszönhető, az európai források beáramlása viszont a közeli jövőben csúnyán vissza fog esni. Matolcsy természetesen nem említette a beruházások visszaesését sem, amely a magyar gazdaság egyik leggyengébb pontja (a beruházási ráta a 2013-14-es felfutás után újra 20 százalék alatt van), és a reálgazdaság egyik meghatározó tényezője. Mint ahogy azt sem, hogy a növekedés másik fele, a felfutó ipari termelés, a külföldi autóipari beszállítóknak köszönhető. Amikor tavaly augusztusban leállt az Audi gyár, 8 százalékkal visszaesett a magyar ipari export.
Matolcsy nem beszélt a magánnyugdíjpénztárak lenyúlásáról sem, ami egyébként mostanra jelentősen növelte az állami bevételeket, így szerepe volt az elsődleges államháztartási egyenleg többletessé válásában is. A magyar gazdaság lassulásának egyébként már vannak jelei.
Matolcsy büszkén jelentette, hogy a magyar államkötvények újra a régi fényükben tündökölnek, ami szerinte a magyar gazdaság növekedését mutatja. Azt sajnos nem említette, hogy július óta sem a nép, sem a külföldiek annyira nem veszik már a neki szánt államkötvényeket, de szerencsére a rejtélyes MNB-alapítványok vásárlásai miatt úgy tűnik, minden rendben van.
A jegybank alapítványai ugyanis több száz milliárd forint értékben folyamatosan vásárolják fel a magyar államkötvényeket. Amióta a magyar állam egyik legnagyobb hitelezője, a Templeton idén nyáron kiszállt a piacról, ez a tevékenységük még erősebbé vált. Amúgy a monetáris finanszírozást – tehát amikor gyakorlatilag magát hitelezi az állam – továbbra is tiltja az Európai Központi Bank.
Egyetlen pozitívum
Matolcsy nagyívű előadásában talán egyetlen elem volt, amiben részben igazat adhatunk neki, ez pedig a forintosítás levezénylése. Ez mind jellegében, mind nagyságrendjében tényleg egyedülálló volt. Az érintetteknek – a kormány, a bankok, a jegybank képviselőinek – teljes titokban kellett végrehajtani a forintosítást, hiszen, ha kitudódik szándékuk a devizapiacon, könnyen bedönthették volna kereskedők a forintot.
Bár a devizahitelek forintosításával elsősorban az állam járt nagyon jól (hiszen stabilabb lett a pénzügyi rendszer), az emberek inkább kevésbé (az árfolyamkockázat helyébe a kamatkockázat lépett, a havi törlesztők alig csökkentek), a dolog technikai levezénylése kétségtelenül tízpontosra sikerült.
Az pedig nyilvánvaló véletlen egybeesés volt, hogy két hónappal később a svájci jegybank eltörölte a frank euróval szemben fenntartott árfolyamküszöbét, így az ország valóban megúszott egy újabb devizakatasztrófát. Matolcsy szájából azonban mindez úgy hangzott: Orbán Viktor annyira bölcs vezető, hogy még a jövőt is előre látja.
Annak látszik, de nem az
Összefoglalva: a valóság Matolcsy sikersztorijával szemben az, hogy a magyar kormány az MNB aktív segítségével egy olyan államot épít, amely
- az állandósult és hisztérikusan kivetett különadókkal,
- a külföldi bankok kiszorításával, illetve a kiválasztott bankok állami feltőkésítésével,
- a tiltott jegybanki trükkökkel (lásd: MNB-alapítványok államkötvény vásárlásaival),
- az uniós támogatások eltérítésével (lásd: a lakossági energiahatékonyságra adott pénznek a közintézményekhez átcsoportosításával),
- az értelmetlenül drága, soha meg nem térülő, idejétmúlt paksi bővítéssel,
- a szelektív, egyesek testére szabott törvényhozással (lásd: trafikmutyikkal, Quaestor-törvénnyel),
- a felsőoktatás és a szociális rendszer leépítésével
- a kultúra ideológiai köcsögdudává süllyesztésével (lásd: az MNB által is céljaiban támogatott MMA ámokfutásán keresztül)
megöli a versenyképességet, a jogbiztonságot, a kiszámíthatóságot, végeredményben a hatalom demokratikus kontrollját.
