Szuromi-Kovács Ágnes az alapítvány sajtótájékoztatóján elmondta, hogy ez a teszt egy teljesen egyedülálló fejlesztés, korábban ilyen nem volt Magyarországon. A kitöltők megismerhetik saját pénzügyi ismereteiket, jellemzőit, 36 kérdésen keresztül kell 1-5 skálán választ adniuk. A kérdések napi szintű pénzügyi helyzetekre várnak választ, amelyek alapján a kitöltő pénzügyi személyiségprofilja kirajzolódik.
A Pénziránytű Alapítvány ügyvezetője elmondta, hogy nagyon sokan, több mint 3 ezren töltötték ki a tesztet. A legfontosabb, hogy a tudatosság és a dolgosság korrelált leginkább azzal, hogy valakinek a pénzügyi személyisége pozitív. Kiderült az is, hogy sokan úgy árérzékenyek, hogy közben ad hoc módon költenek, és nem tudják megfogni a havi kiadásaikat. A válaszadók legkevésbé a mértéktartásra vonatkozó kérdést érezték magukénak. Ennek oka lehet, hogy túlzottan ingergazdag környezetben élünk, és nehéz mértékletesnek maradni. Az alábbi 9 fő személyiségtípus rajzolódott ki a kutatás alapján:
– Kispénzű beosztók
– Pénznyelők
– A rend értéket teremt
– Árérzékenyek
– Gyűjtögetők
– Tervezők
– Egyszer hopp, másszor kopp
– Dolgosak
– Nem tudják kézben tartani a pénzügyeiket
Szuromi-Kovács Ágnes a sajtótájékoztató keretében elmondta, hogy a legfontosabb tanulsága: az egyének tehetnek azért, hogy jobban boldoguljanak.
A teszt bárki számára kitölthető továbbra is EZEN A LINKEN.
Sz. Pap Judit, a Pénziránytű Alapítvány pénzügyi kultúra szakértője az eseményen elmondta, hogy a Pénziránytű Alapítvány egy sztenderd nemzetközi OECD módszertanra alapozott, 1000 fős, reprezentatív, 2015-ös kutatásból azt derítette ki, hogy a megkérdezettek mintegy 70 százaléka nem szembesült megélhetési gondokkal az elmúlt 12 hónapban. Napi megélhetési gondokkal 2015-ben kevesebb válaszadó találkozott a kérdezést megelőző 12 hónapban, mint 2010-ben. Ugyanakkor negatívum, hogy jellemző a pénzügyi tartalékok hiánya és a folyó jövedelmektől való erős függés. A pénzhiány átvészelésére a kiadáscsökkentetés a tipikus reakció, a megtakarítások szerepe elenyésző.
Az is kiderült, hogy a lakosság mintegy 42 százaléka képzett valamennyi új megtakarítást az elmúlt 12 hónapban. Közülük a többség nem kamatoztatta a pénzét. A lakosság 47 százaléka gondolja, hogy vannak pénzügyi céljai, és a leginkább tipikus pénzügyi célok a lakásvásárlás és a gyerekek támogatása. A pénzügyi céllal rendelkezők 88 százaléka tett is valamit a cél elérése érdekében. A lakosság többsége bizonytalan a tekintetben, hogy megfelelő tervvel rendelkezik-e a nyugdíjas évek megélhetésére vonatkozóan – a döntő többség az állami ellátásra kíván támaszkodni. A felsorolt, tipikus pénzügyi termékeket a nagy többség ismerte, annak ellenére, hogy csupán kis hányaduk használja őket.
Sz. Pap Judit prezentációjából az derült ki, hogy a válaszadók mindössze negyede nyilatkozott úgy, hogy háztartása készít költségvetést. Ez jóval gyakoribb a felsőfokú végzettségűek és a magasabb jövedelműek között. Ugyanakkor kedvezőtlen irányú változás 2010. és 2015. között, hogy az elmúlt 5 évben (a két mérés között) 32 százalékról 25 százalékra esett azon válaszadók aránya, akik azt mondták, hogy háztartásuk készít költségvetést.
