Az elmúlt években az üzletek többségében folyamatosak a leárazások, kiárusítások, csak éppen a nevük változik, szezonhoz vagy egyszerűen csak az üzletmenethez igazodva. A legtöbb üzlet kirakatában a leárazásokat hirdető táblákat ugyan folyamatosan cserélik, de valamilyen vásárlócsalogató reklám mindig ott díszeleg az üvegtábla mögött. Természetesen a szezonok váltakozásához igazodó áruterületeken gyakoribb a váltás, így a nyár legelején a elsősorban a ruházati, sportszer-, játék- vagy éppen illatszerboltokban.
Az árleszállítás első nagyobb hulláma július elején indul. Az egyes áruházak különböző időpontokban kezdik a nyári termékek leárazását, július eleje a kereskedelemben hagyományosan is a nyári termékek kiárusításának kezdete, a nyári vásár pedig eltart egészen augusztus végéig – írja az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közleményében.
A nyári vásár legnagyobb súlyú területe a ruházati cikkek kiárusítása.
Az akciózás többcélú
A kiárusítás fő célja a reklám, a kedvcsinálás a vásárláshoz. A kereskedő meg akarja tartani vásárlóit, de újakat is szeretne becsalogatni üzletébe, annak reményében, hogy a leárazási időszakot követően is nála vásárolnak. A leárazás olyan árengedmény, amikor a kereskedő a reklám kedvéért lemond bevétele egy részéről, így alaposan meg kell fontolnia annak árukörét és mértékét.
A leárazás másik célja, hogy a kereskedő megszabaduljon a felesleges készlettől: a vásárló üzletbe csalogatásához mindig széles választék kell, így egy-egy időszak legvégén óhatatlanul megmaradna a polcra rakott áruk egy része. Esetenként marad még a raktárban az előző szezonból is néhány darab, ezeket már a szezont megelőzően kínálhatják olcsóbban a kereskedők, ezeken célszerű a leggyorsabban túladni.
A gondos vásárló már májusban, júniusban keresi a nyári cikkeket (főleg, ha a pénztárcája engedi), a kereskedő pedig július elején már látja, mi az, ami jobban vagy kevésbé fogy. Július elején természetesen a reklám a fő cél, az idő múlásával pedig egyre gyakrabban a kevésbé fogyó készletekre teszik ki az akciós táblát.
Nem minden olcsóbb
A leárazás persze jó a vásárlónak is, hiszen ilyenkor olcsóbban veheti meg a kedvére való árucikket. A vásárlók egy része eleve a kiárusításra tartalékol, ami persze azzal a kockázattal is járhat, hogy a korábban kinézett termék esetleg addigra elfogy vagy egyszerűen csak kimarad a leárazásból. A kirakatokban díszelgő akciós táblák ugyanis nem azt jelentik, hogy minden egyes árucikk olcsóbb (bár erre is van példa), hanem csak a kereskedő üzletpolitikája és üzletmenete alapján kiválasztott termékeket kapni engedménnyel.
A leárazás időszakáról és a kiárusításra kínált termékekről, valamint az árengedmény mértékéről a kereskedő szabadon dönthet, ezt jogszabály nem korlátozza.
A leárazás, kiárusítás legfontosabb szabályai:
– nem téveszthető meg a vásárló azzal, hogy már a kiárusítás kezdetén nem kapható a meghirdetett termék (ha ezzel szembesül a vásárló a boltban, akkor persze előfordulhat minden kereskedő álma, hogy egy nap alatt elkapkodjanak mindent, de sajnos a gyakoribb az, amikor a szállító nem szállít időben),
– a kiszemelt árucikk véletlenül többféle feltüntetett ára esetében a vásárlónak a legkisebbet kell fizetnie (a szabályok szerint a reklámújságban, a kirakatban, a polcon és a nyugtán ugyanannak az árnak kell lennie),
– az „akciós árut nem cserélünk” felirat megtévesztő, a minőségi kifogás ugyanis nem utasítható el a leárazás miatt, kivéve, ha az árengedmény oka egy minőségi hiba, amiért viszont később már nem lehet panaszt tenni.
A ruha lehet az igazi sláger
A nyári vásár legnagyobb szelete a ruházati termékek köre. 2015-ben kedvezőbb a ruházati piac helyzete, mivel a KSH adatai szerint alaposan megugrott a vásárlások értéke. 2014-ben egyébként 481 milliárd forintot költöttek el a vásárlók különféle ruházati cikkekre, a kimutatások szerint 15 százalékkal többet, mint egy évvel korábban (ebben a növekedésben feltehetően szerepe volt az online pénztárgépek bevezetésének is). A nyári hónapokban, júniustól augusztusig mintegy 120 milliárd forint értékű ruházati termék fogyott. 2015. eleje is jól indult a ruházati üzleteknek, mivel 10 százalék feletti volt a növekedés, amit a KSH kimutatott.
A ruházati termékek vásárlásának értéke a szakáruházakban 2013-ban 423 milliárd forint volt, amely már ebben az évben is az átlagnál gyorsabban bővült (2012-ban 405 milliárd forint volt a ruházati kereskedők bevétele, ami változatlan áron számítva 5%-os – volumen – növekedést takar). A ruházati piac részaránya 6% körül mozog a kiskereskedelemben.
Az akciós árak nyomán a leárazásokat megelőző hónapokhoz képest természetesen csökken az átlagos árszint a kiárusítások idején.
Az akciós táblák 2015-ben sem változnak, az árzuhanások mértékébe és a kiárusításba vonható árucikkek körének meghatározásába azonban az időjárás is beleszólhat, mint már annyiszor. Jó időben jobban fogynak a nyári holmik, kisebb is lehet a piaci kényszer a leárazásra. Az akcióvadász vásárlóknak szemfülesnek kell lenniük, mivel nyári meleggel indul a július, ezért érdemes több időt szánni a kirakatok, áruházi újságok nézegetésére.
