– A francia és a német gazdasági miniszter egy közös Guardian-cikkben felvázolta egy új EU tervét, erről itthon először a 444.hu írt.
– Ebben az erős, vagy mag-Unióban, vagy Európai Egyesült Államokban csak az eurót használó országok lennének benne.
– Ezeknek saját parlamentje és közös költségvetése lenne, és közösen szednének adót is. A minimálbért és a segélyeket is összehangolnák.
– A tervben nem esik szó a közös külügyről és hadügyről.
– A terv alapján a kimaradó országok – így például Magyarország – lényegében egy másik, jóval gyengébb EU-ban maradnának, viszont sokkal szuverénebbek lehetnének.
– Szakértőket kérdeztünk, hogy mi várna Magyarországra, ha a terv esetleg megvalósul.
Kovács Attila, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója, EU-szakértő azt mondta a Hír24-nek, hogy a mag-Európa ötlete nem új, végigkíséri az EU egész történetét, másrészt az euró bevezetésével a kétsebességes Európa részben már meg is valósult.
Ha politikailag nézzük a kérdést, akkor látni kell, hogy az ötlet egy szociáldemokrata kezdeményezés, hiszen a német és francia gazdasági miniszter egyaránt baloldali – szociáldemokrata, szocialista – párt tagja. Az Európai Parlamentben és a Tanácsban viszont néppárti többség van, így a kezdeményezés sikeréhez a néppárt politikai támogatása is szükséges. Így politikailag nem valószínű, hogy az ötletből a közeljövőben – 3-5 éven belül – realitás lesz, mondta.
A kutató szerint az ötlet a briteknek szóló üzenet abból a célból, hogy bent tartsák őket az Unióban, mely Németországnak és Franciaországnak egyaránt érdeke. Cameron brit miniszterelnök számára pedig ez egy jó menekülőút lehet, amennyiben a brit választóinak el tudja adni, hogy nagyobb mozgásteret harcolt ki az EU-val szemben, melyben bizonyos előírások nem kötelezők Nagy-Britannia számára.
Elapadnak-e az uniós milliárdok?
Ha esetleg mégis megvalósul a mag-Európa terve, ebből nyilvánvalóan ki fog maradni Magyarország, hiszen nem vagyunk tagja az euroövezetnek. És a magyar kormány nem is tervezi bevezetni az eurót. Orbán Viktor éppen a héten mondta azt a Napi Gazdaságnak, hogy akár még évtizedekig maradhat a forint.
Kovács Attila szerint, ha létrejön az Európai Egyesült Államok, az magyar szempontból nagyon káros lenne. Az egyik hosszú távú hatás az lehet, hogy még jobban növekedni fog a kivándorlás Magyarországról a mag-Európa országaiba.
“Az egységes munkanélküli segély, az egységes európai nyugdíj lehetősége nagy vonzerőt jelenthetnek a magyarok egy része számára” – mondta Kovács.
Arra a kérdésre, hogy ki fog uniós támogatást adni nekünk, a szakértő azt mondta, hogy ebben nem vár érdemi változást. Továbbra is nettó haszonélvezői leszünk az Uniónak, hiszen politikai okokból Brüsszel nem engedheti meg, hogy a külső-Európa finanszírozását más országok, például Oroszország vegye át.
Kiss J. László, a Corvinus Egyetem tanára is egyetért azzal, hogy a javaslat nem új, és jelen helyzetben elsősorban a görög és brit kilépésre adott válasznak, megoldási kísérletnek tekinthető. Így a görögök arcvesztés nélkül kiléphetnének az euró övezetből, de megmaradnának az unió tagjának, míg a briteknek a lazább kötődésük megerősítését jelentené.
A probléma az, hogy jelenleg az euróövezetből való kilépés az EU-ból való kilépést is jelenti, mert ebben a tekintetben csak két országnak van kivételezett, „opting out” státusa, Dániának és az Egyesült Királyságnak. Vagyis ehhez módosítani kellene az Unióról szóló szerződéseket, és félő, hogy más országok részéről is követőkre találna az eurózónából való kilépés.
Az Európai Unió nélkül Magyarország leszakadna
KIss J. László szerint ugyanakkor figyelemreméltó, hogy a biztonságpolitika (közös külügy és hadügy) kimaradt a javaslatból. Valószínűleg azért, mert ennek a kérdésnek a felvetése csak olaj lenne tűzre, azaz még jobban elmélyítené az Unión belüli ellentéteket. A kutató egyébként meglehetősen szkeptikus a javaslattal kapcsolatban, amely szerinte intézményesítené Európa megosztottságát. „Nem két, hanem többsebességes Európa jönne létre, és Magyarország tartósan az erős Európán kívüli körben rekedne” – mondta Kiss J., aki jelen pillanatban semmi esélyt nem lát arra, hogy az EU egészén ezt a tervet politikailag át lehetne vinni.
Ha a javaslatból mégis valóság válik, az Magyarország számára nagyon kedvezőtlen lenne, mert megváltozna az uniós támogatások feltételrendszere. Azaz kevesebb pénz érkezne az Uniótól, illetve azok lehívása még szigorúbb feltételekhez lenne kötve. „Tudjuk, hogy 2004 óta évente átlagosan két százalékkal növelte a magyar nemzetgazdaság teljesítményét a Brüsszelből érkező pénz, 2011-ben majdnem 5 százalékkal. Ha ez elapadna, megszűnne a gazdasági növekedés Magyarországon” – mondta Kiss J. László.
