Gazdaság

Jön a nagy rém, vagy már itt van?

árleszállítás (árleszállítás)
árleszállítás (árleszállítás)

Az árcsökkenésben olyan tényezők játszottak szerepet, amelyre a magyar gazdaságnak nincs, nem lehet ráhatása.

A fogyasztói árak 2014-ben átlagosan 0,2 százalékkal csökkentek, amiben nagy szerepet játszott az év végi rohamos ársüllyedés. Londoni pénzügyi elemzők decemberre 0,4-0,7 százalékos átlagos fogyasztói árcsökkenést valószínűsítettek, ehhez képest 0,9 százalékos lett a csökkenés. A fogyasztói árak éves csökkenése utoljára 1968-ban volt ilyen alacsony, ekkor mínusz 0,3 százalékot tett ki éves összehasonlításban – írta a KSH. Elemzők szerint azonban a nemzetgazdaságok nagy réme, a defláció, azaz a tartós fogyasztói árcsökkenés nem várható 2015 év végéig.

Miért nem érzékelünk az árcsökkenésből semmit?

Miközben negyedik hónapja negatív számok jönnek ki az inflációról, azaz folyamatosan csökkennek a fogyasztói árak, a lakosság ebből látszólag semmit nem érzékel. Ez persze így nem igaz, mert van, aki érzékeli az olcsóbbodást van, aki nem. Általánosságban mindez azért van, mert a KSH egy fogyasztói kosárba rendezi a különböző termékek, szoolgáltasok árait, s ezek árcsökkenését végül egyetlen számban fejezi ki. Ez pedig nem fedi le, nem fedheti le teljes egészében 10 millió magyar különböző fogyasztási szokásait – mondta a Hír24-nek Jobbágy Sándor a CIB bank vezető elemzője.

Talán az első látványosabb hónap tavaly december volt, amikor jelentősen estek a benzinárak, és ezt már nemcsak az autósok érzékelhették. Korábban a rezsicsökkentést is érzékelhette mindenki, legfeljebb a havi pár száz forintos könnyebbségnek nem tulajdonított jelentőséget. A sok kicsi azonban nemzetgazdasági szinten összeadódik, az energiaárak mérséklődése jelentősen hozzájárul az infláció csökkenéséhez. A hétköznapok szintjén ugyanakkor az is igaz, hogy az éves 0,2 százalékos árcsökkenés gyakorlatilag stagnálást jelent, az szabad szemmel alig észrevehető.

Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

Miért csökkentek az árak?

Az infláció leszorításában közel sem a kormány sikeres gazdaságpolitikája a döntő, mint azt a mai nemzetgazdasági miniszteri közlemény állítja. Az árak csökkenésében most főként olyan tényezők játszottak szerepet, amelyre a magyar gazdaságnak nincs, nem lehet ráhatása. Ilyen az olajár globális esése vagy a nemzetközi és régiós élelmiszerek előállításának költségcsökkenése – mondta Jobbágy.

A Magyar Nemzeti Bank jelentése szerint decemberben péládul a feldolgozott élelmiszerek csökkenését főként a tejtermékek és a cukor árindexének mérséklődése okozta – ez azonban szintén globális tényező.

Éppen ezért az idei év nagy kérdése, hogy mikor és milyen szinten áll meg az olajár meredek zuhanása, illetve mennyire lesz tartós ez az alacsony szint – mondta Ürmössy Gergely, az Erste vezető elemzője. Továbbá az is kérdéses, hogy az alacsony üzemanyagárak hatással lesznek-e más fogyasztási cikkek árára, mint például az élelmiszer.

Miért nem lesz ebből tartós csökkenés?

A defláció, vagyis a tartós árcsökkenés azért rossz, mert ha nincs elegendő fogyasztás, akkor a cégek kevesebb bevételhez jutnak, így visszafogják a termelést. Ha ez tartósan fennáll, az emberek elhalasztják a vásálásaikat a további árcsökkenés reményében. Úgy gondolkodnak, hogy ha folyamatosan csökkennek az árak, akkor holnap még olcsóbban tudják megvenni ugyanazt, mint ma. Ez viszont rossz a gazdaság egészének, mert a fogyasztás korábbi mértéke lecsökken, és ez az államnak bevételkiesést okoz.

Jobbágy hangsúlyozta, hogy bár jelentősen csökken az infláció, 2015-ben összességében nem várható defláció, azaz tartós fogyasztói árcsökkenés. Főként azért, mert nem a kereslet csökkenése okozza az árcsökkenést, hanem a nemzetközi környezet változása. E mellett az árcsökkenés nem érinti a termékek teljes körét, hanem egy szűk termékkörben mozog (benzin, gázár, élelmiszerár).

Ráadásul az árcsökkenést kompenzálják a fogyasztás bővülésére mutató tényezők is. Így például a kiskereskedelmi forgalom erősödése, a bérek kissé javuló vásárlóereje vagy a kissé javuló munkaerő-piaci helyzet is. Ezek éppenséggel – a keresleti oldalon a bővülő gazdaság, a növekvő fogyasztás  – éppen az áremelkedésnek kedvezne.

Jobbágy úgy véli, hogy 2015-ben is alacsony maradhat az infláció, de a trend az, hogy emelkedni fog. „Az első félévben mindez jelenthet negatív számokat, összességében az év végén 1 százalék körüli inflációt várunk” – mondta.

Ürmössy Gergely, az Erste vezető elemzője a tavaly decemberi adat fényében 0,4 százalékra módosította az idei évre vonatkozó inflációs előrejelzését.

A londoni Capital Economics felülvizsgált előrejelzése szerint Magyarországon 2015 egészében mínusz 0,3 százalékos átlagos infláció várható.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik