A geopolitikai bizonytalanság hatásai a német gazdaság teljesítményére is rányomhatják bélyegüket. A müncheni székhelyű, IFO gazdaságkutató intézet igazgatója szerint Németország gazdasága alighanem a korábban becsültnél gyengébben teljesíthet a második negyedévben.
A Wirtschaftswoche magazinnak nyilatkozó Hans-Werner Sinn kiemelte, hogy a tovább eszkalálódó orosz-ukrán konfliktus, valamint az Oroszországgal szemben nemrégiben elfogadott gazdasági szankciók újabb köre a német növekedést is érzékenyen érintheti.
25 ezer munkahely kerülhet veszélybe
Sinn szerint az előzetes számítások által becsült második negyedéves, 0,3 százalékos GDP-növekedés 0 százalék közelébe csúszhat vissza az első negyedévhez viszonyítva. Attól azonban még így sem kell tartani a szakember szerint, hogy a német gazdaság újra recesszióba esne.
Az IFO intézet vezetője hasonlóan borús kilátásokat vázolt az év hátralévő részére vonatkozóan is. Az év első 4 hónapjában 14 százalékkal mérséklődött az Oroszországba irányuló német export, míg a német-orosz üzleti aktivitás hanyatlása nagyjából 25 000 német munkahelyet sodorhat veszélybe.
A magyar gazdaság is megérezheti
A Központi Statisztikai Hivatal 2013-as adatközlése szerint hazánk tíz legfontosabb export célországa közül kilenc Európai Uniós tagállam volt. A tizedik helyen pedig éppen Oroszország állt, 3,1 százalékos aránnyal részesedve a magyar exportból.
Hazánk számára a legfontosabb felvevőpiac Németország, ide irányul a kivitelünk több mint 25 százaléka. Ha tehát a német gazdaság bővülése a jelenleg vártnál is szerényebb mértékű lenne az év második felében, az a magyar gazdaság növekedési kilátásainál is lefelé mutató kockázatokat jelentene – mondta megkeresésünkre az Admiral Markets elemzője, Horváth Zoltán.
Hevesen cáfolták
A pénzügyi tanácsadócég keddi beszámolójában azt is megemlíti, hogy eközben milyen hírek keltek szárnyra. Az Independent értesülései szerint amennyiben Oroszország felfüggeszti a kelet-ukrajnai szakadár csoportoknak nyújtott katonai- és pénzügyi támogatást és az ukrán elnök is lemond a NATO-csatlakozás lehetőségéről, a paktum részeként a nemzetközi közösség is elismerhetné a Krím-félsziget orosz bekebelezését. Mindemellett Vlagyimir Putyin nem gördítene akadályt az Európai Unió és Ukrajna közötti szabad-kereskedelmi egyezmény útjába, a Gazprom pedig hosszú távú gázszállítási megállapodást kötne az ukrán féllel.
Ezeket a felröppent sajtóértesüléseket egyébként időközben mind a brit külügyi tárca, mind a német kormányszóvivő hevesen cáfolta – jegyezték meg.
