A magyarok öngondoskodási hajlandósága siralmas, nagyjából többségükben továbbra is az államtól várják a nyugdíjproblémákra megoldást. Márpedig az egyre kevésbé hajlandó erre – jellemzi a jelenlegi helyzetet a Figyelő legfrissebb számában.
Összeállításukban felvázolják a várható nyugdíjhelyzetet és eligazítást adnak a lehetséges megoldásokról is.
Ez várható
Mint mi is hírt adtunk róla, a magyarok több mint fele 57 évesen már nyugdíjba menne. A nemsokára elérendő 65 év nyugdíjkorhatárig pedig mindössze a lakosság egytizede dolgozna, ha tehetné – derült ki a Randstad Hungary felméréséből. Na meg az is, hogy közben realisták is vagyunk, hiszen a magyarok csaknem fele arra számít, hogy 63-65 éves kora után megy majd nyugdíjba.
A Figyelő szerint tévhit azt gondolni, hogy a magyar nem szeret dolgozni. Az viszont már korántsem tévhit, hogy a rá váró nyugdíjas évek elé örömmel nézne. A jövőt pedig kiábrándítónak és borúsnak látják.
Mégpedig azért, mert a következő 15 évben több mint 2 millió magyar (a GYES-generáció java) nyugdíjba megy. S ugyanebben az időszakban a munkaerőpiacra várhatóan mindössze másfél millió ember lép be.
Így 15 év múlva a magyar nyugdíjrendszerből alaphangon is jó félmillió járulékfizető hiányzik. Azért alaphangon, mert feltehetően elég sokan lesznek azok, akik külföldön vagy a fekete és a szürkegazdaságban próbálnak meg boldogulni.
És mit tesznek?
A kormány a jelenlegi nyugdíjasok helyzetét igyekszik könnyebbé tenni, például a lap szerint erősen kétséges megítélésű rezsicsökkentéssel. Arról, hogy mi lesz 10-15 év múlva egyáltalán nem szól a kabinet kommunikációja.
Persze ettől függetlenül feltehetően tisztában van a probléma súlyosságával – jegyzik meg. Hiszen az április végén Brüsszelnek benyújtott konvergenciajelentésben például részletesen foglalkoztak a nyugdíjrendszerrel. A dokumentum alapján a kormány bízik abban, hogy a jelenleg tragikusan alacsony magyar aktivitási ráta emelkedik, s egyre többen lépnek be – lépnek vissza a munkaerőpiacra.
Amikor erről hírt adtunk, olvasóink eléggé meglepődtek…
Egymást kioltó intézkedések
A hatályos szabályozás értelmében 2022-re fokozatosan 65 évre emelkedik az öregségi nyugdíjkorhatár. Viszont a kabinet még 2011-ben döntött arról is, hogy a legalább 40 év jogosultsági idővel rendelkező nők korhatár előtt nyugdíjba mehetnek.
Mi a mérleg? A nyugdíjkorhatár emelése 2023-ig 1,6 százalékkal javítja az aktivitási rátát. De közben a nők korai nyugdíjazási lehetősége a várakozások szerint 0,9 százalékkal csökkenti azt. A nemzetgazdasági tárca (NGM) szerint 2060-ra a magyar nyugdíjkiadások a GDP 12,4 százalékára emelkednek a 2010-es 11,9 százalékról. Az NGM szerint ezzel Európa élvonalába kerülhetünk…
