“Az egyes adókötelezettségek ellenőrzése” címszó alatt indított eljárás keretében az utóbbi időben a revizorok már szóban faggatják az adózókat arról, hogy az elmúlt három-öt évben milyen bevételeik, kiadásaik voltak, vagy azon nyomban ki akarják töltetni a vagyonosodási kérdőívet – írja a gazdasági portál. Angyal József okleveles adószakértő azt mondta: az ilyen típusú adóellenőrzés keretében – az adózás rendjéről szóló törvény (art.) szerint – ezt nem tehetné meg a NAV, amely a módszert így jogszerűtlenül alkalmazza.
A Pénzcentrum.hu. idézi egy nyugdíjas házaspár esetét. Náluk az adóhatóság megállapította, a nyugdíjukból nem tudták fedezni az életviteli kiadásaikat, amikor arról nyilatkoztak, hogy kölcsönadtak a fiúknak. Az adóhatóság ugyanis a KSH létminimumadatait veszi alapul, amikor megállapítja, valakinek volt-e elég pénze kiadásaira. Az ugyanakkor nem számol a háztáji gazdaságban előállított javakkal, noha a nyugdíjasok abból fedezik az élelmiszerszükségletük jelentős részét. Az élelmiszerekre fordított kiadások a statisztika szerint nagyjából a harmadát teszik ki a létminimumértéknek – emlékeztet a Pénzcentrum.hu, amelynek Angyal József okleveles adószakértő azt mondta: ez alapján kérdés, miként fedezi egy közmunkás az életviteli kiadásait, ha jövedelme messze a létminimumérték alatt van.
A legnagyobb gond, hogy a magánszemélyek nem ismerik a vagyonosodási vizsgálatok pontos jogszabályi alapjait, pedig fontos tudni, hogy az adóellenőrzéseknél az okiratokkal alátámasztott bizonyításnak van elsődleges szerepe, a szóbeli nyilatkozat nem pótolja a dokumentumokat – közölte Angyal József. A Polgári törvénykönyv nem tiltja a szóbeli szerződést, de adóellenőrzésnél el kell menni egy közjegyzőhöz, és azt írásba kell foglalni és érdemes minden, nem bevallásköteles bevételt, teljes bizonyító erejű magán- és közokirattal alátámasztani, mert azokkal szemben az adóhatóságot terheli a bizonyítási kötelezettség, ha nem hiszi el a bennük foglaltakat – tanácsolta Angyal József.
Az “egyes adókötelezettségek teljesítése” eljárás keretében az adóhatóság magánszemélyeknél az adóbevallásban bevallott jövedelmekről kiállított igazolások meglétét vizsgálhatná, legfeljebb mulasztási bírságot szabhatna ki, ha például valaki nem őrizte meg munkáltatói igazolását az adott évi jövedelméről – magyarázta a szakértő, aki szerint akkor jár el helyesen az adózó, ha él a jogával és szóban nem nyilatkozik a revizornak ilyen eljárás keretében arról, milyen forrásból származott bevétele. Ilyenkor nem kell megijedni, kérni kell, hogy az adóhatóság írásban tegye fel a kérdéseit, és érdemes “az adózási ügyekhez értő adótanácsadó, okleveles adószakértő segítségét kérni”.
Ha a vizsgálat bevallás utólagos ellenőrzésére irányul, és azt terjeszti ki az adóhatóság a vagyongyarapodás vizsgálatára, akkor mindenképpen érdemes kérni a halasztáskérést, hiszen adott esetben 5 évre visszamenőleg kell számot adni a bevételekről. Az adóellenőrök azt szeretnék, ha a magánszemélyek megrettennének és azonnal nyilatkoznának évekre visszamenőleg, honnan jutottak bevételhez, mennyit költöttek életvitelükre. Az adóhatóság előszeretettel próbálja meg elhitetni az adózókkal azt, hogy csak 3 napjuk van a megfelelő iratok csatolására, de ez a szabály sem a magánszemély adózókra, hanem a vállalkozások bizonylatmegőrzési szabályaira vonatkozó rendelkezések között szerepel – emlékeztet Angyal Jószef. Adóügyekben szinte mindig személyes megjelenésre idézik a revizorok a magánszemélyeket, de tudni kell, hogy nem kötelező személyesen megjelenni a vizsgálaton: nincs olyan szabály, amely kötelezően előírná, hogy adóügyben az ügyfél csak személyesen járhat el – hívja fel a figyelmet az okleveles adószakértő.
