A pénzügyi jogok biztosa szerint erre azért van szükség, mert a Kúria július 4-én született jogerős döntése alapján feltételezhető, hogy az adóssal szemben nyilvántartott követelés pontos összege nem ismert, pedig a tartozások összegének pontos meghatározásáig felfüggeszthetik a végrehajtások folytatását. Doubravszky György a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara nyilatkozatával összhangban azt javasolja: a végrehajtók hívják fel az adósok figyelmét arra, hogy a követelés pontosítása érdekében kérhetik a végrehajtások felfüggesztését a bíróságoktól. „Az elmúlt héten a Kúria megállapította egy pénzintézet és egy adós közötti szerződésben, hogy a felek közötti szerződés semmis, mivel a szerződés nem rögzíti azt a tényt, hogy az árfolyamrés költség” – írta közleményében.
Bár a szerződések semmisségére bárki bármikor hivatkozhat, és a semmisség megállapításához nincs szükség külön eljárásra, a gyakorlatban az adósnak kell lépést tennie jogai érvényesítéséért. A pénzügyi biztos szerint a méltányosság érvényesülése és a fogyasztók védelme érdekében a végrehajtási eljárásokban részt vevő valamennyi szervnek is cselekednie kell, hiszen ők a fent felsorolt, köztudomású ténynek tekinthető semmisségi okról hivatalból is értesülnek.
Doubravszky György az MTI-nek külön is megerősítette, a Kúria múlt heti döntése szerint az adott perben a felek – egy adós és egy pénzintézet – közötti szerződés semmis, mert nem rögzíti azt a tényt, hogy az árfolyamrés költség. A biztos úgy véli, a Kúria döntése nyomán a végrehajtási eljárásokban részt vevő szerveknek – közjegyzőknek, bíróságoknak, bírósági végrehajtóknak – lehetőségük van saját hatáskörben is figyelembe venni a múlt heti döntés következményeit, és azokat alkalmazni a folyamatban levő eljárásokban.
Ítéletet hirdet a Kúria
Fotó: MTI / Kovács Tamás
A biztos fellépésének célja, hogy ne legyen szükség minden egyes ügyben külön-külön az érintett adós fellépésére, hanem a fenti szervezetek a Kúria döntésére tekintettel maguk hívják fel az árfolyamréssel összefüggésben a követelés összegének pontosítására a kölcsönt nyújtó pénzintézetet, és amíg a követelés összege vitatható, nem egyértelmű, nem pontosan meghatározott, addig az adóssal szembeni végrehajtási eljárást függesszék fel – közölte a biztos.
A Kúria múlt csütörtöki ítéletében nem nyilvánította semmisnek a szerződést, amikor felülvizsgálati eljárásában egy devizahiteles OTP Bank elleni perét tárgyalta. A felperes keresete szerint, mivel az átváltás költségét tételesen nem tüntette fel a bank a vele kötött szerződésben, holott ez a költség is szorosan a szerződésben rögzített kölcsönügylethez tartozik, a szerződés semmis. A Kúria döntésével életben tartott a szerződést, de tett egy kiegészítést, miszerint az alkalmazható árfolyamrés 1 százalék, plusz-mínusz fél százalék lehet. A Kúria szerint a szerződés megkötésekor nem határozták meg egyértelműen az összes költségelemet, és az akkori teljes hiteldíjmutató (THM) tartalmazta az árfolyamrést.
Kúria ítélete után devizahiteles tüntetők indultak a kormányfő budai otthonához a Markó utcai épülettől. A TEK lezárta a környéket, a tüntetők végül Lévai Anikónak mondhatták el követeléseiket. A Fidesz szerint a Kúria csütörtöki döntésével a bankok oldalára állt a devizahitelesekkel szemben. Kocsis Máté kommunikációs igazgató azt mondta: a Fidesz számára a döntés elfogadhatatlan és felháborító, a devizakárosultak joggal érezhetik úgy, hogy az igazságszolgáltatás cserbenhagyta őket.
Orbán Viktor rádióinterjújában azt mondta, szerinte az az alapvető kérdés, hogy a devizahitel hibás termék-e, vagy sem. Ez állandóan elsikkad, pedig az igazságszolgáltatásnak valójában erre a kérdésre kellene jogi választ adnia. „Százezrek vettek fel Magyarországon ilyen hitelt, a tőkerészt már rég kifizették, a kamatokat még ma is nyögik, de úgy tűnik, az igazságszolgáltatás ezzel nem tud mit kezdeni. Más országokban ennél jóval kevésbé hibás termékek miatt is született már súlyos elmarasztaló ítélet, ehhez képest nálunk a PSZÁF például, amely egyébként az állam része, a dolga pedig a lakosság védelme lenne, tehetetlennek látszik – mondta Orbán Viktor. A miniszterelnök emlékeztetett rá, hogy van egy világszerte ismert jogintézmény, amely arról szól, hogy „nem árulhatok akkor sem hibás terméket valakinek, hogy ha elmondom neki, hogy könnyen lehet, a termékem hibás”. Mint mondta, a kabinet háromszor is szembenézett a devizahitelek problémájával, hiszen létrehozta a végtörlesztés, az árfolyamgát és az eszközkezelő intézményét. „Nem azt magyarázzuk, hogy mit miért nem lehet, hanem a kormányzat eszközeit bevetjük. Az igazságszolgáltatásnál nem ezt látom” – tette hozzá.
Darák Péter: az ítélkezést nem befolyásolhatják politikai nyilatkozatok
Politikai nyilatkozatok az ítélkezést nem befolyásolhatják, társadalmi kérdések azonnali megoldását pedig nem lehet várni a Kúriától – mondta Darák Péter, a legfelsőbb bírói fórum elnöke szerdai budapesti sajtótájékoztatóján. A devizahiteles perekkel kapcsolatban a főbíró elmondta: a Kúria a tisztességtelen szerződéses kikötések ügyében év elején fordult az Európai Bírósághoz, döntés jövőre várható. Vannak folyamatban a devizahitelezés más részkérdéseivel kapcsolatos perek is a Kúrián, ám olyan ügy jelenleg nincs, amelyben a devizahiteles konstrukció egészét vitatnák a felek – tette hozzá. Szólt arról is, hogy az új büntető törvénykönyv július elsejei hatálybalépéséhez kötődően, a kódex egységes értelmezéséért a Kúria büntetőkollégiuma jogegységi határozatokat hozott a napokban az élet és testi épség elleni cselekmények, valamint a jogos védelem problémakörében.
