Gazdaság
pénz (pénz, )

A szabadságharctól a “békekölcsönig”

Az államadósság szerkezetét javítanák a csak természetes személyek által, legalább 5 millió forint elhelyezésével megnyitható Stabilitás Megtakarítási Számla (SMSZ) bevezetésével.

Az Országgyűlés gazdasági és informatikai bizottsága módosító javaslatát azzal indokolta, hogy a központi költségvetés bruttó adósságának több mint 41 százaléka devizaadósság. Ez nehezíti az adósság kezelését, nehezebben kiszámíthatóvá teszi az adósság alakulását az árfolyamok változásai miatt. Törekedni kell arra, hogy az államadósságon belül a devizaadósság aránya csökkenjen. Ezt segítené az SMSZ bevezetése. A bizottság az új megtakarítási termék bevezetéséhez a gazdasági stabilitásról és az adózás rendjéről szóló törvény módosítását kezdeményezte. A javaslat rögzíti az SMSZ-re vonatkozó új rendelkezések sarkalatosságát. Az SMSZ stabilitás megtakarítási értékpapírszámlából és stabilitás megtakarítási pénzszámlából áll.

A pénzszámlán csak a számlatulajdonos által befizetett vagy átutalt pénzt, a befektetési eszközök értékesítéséből származó ellenértéket, és az értékpapírszámlán nyilvántartott befektetési eszközök hozamát lehet jóváírni. Ilyen számlát kizárólag magánszemély nyithat, akinek a számlanyitással egyidejűleg legalább 5 millió forintot kell befizetnie. Ugyanarra a megtakarítási számlára csak egy alkalommal lehet befizetést teljesíteni, de ugyanaz a személy több SMSZ-t is nyithat.

Az értékpapírszámlán csak a magyar állam, illetve az EGT más tagállamában kibocsátott, forintban jegyzett állampapír tartható nyilván. SMSZ-t kizárólag befektetési tevékenységet végző hitelintézet vezethet. A számlán elhelyezett összeg – függetlenül attól, hogy a jövedelem korábbi megszerzéséhez kapcsolódóan az adót megfizették-e – a befizetés időpontjában megszerzett jövedelemnek minősül, s az állampapír hozamával vagy az állampapírral végzett ügylet nyereségével együtt szja-fizetési kötelezettség (16 százalék) terheli.

Adófizetési kötelezettség csak akkor lenne, ha a számlatulajdonos az összeget az SMSZ-ről felveszi. A törvény nem tiltja, hogy a befizetett összeget és annak esetleges hozamát részletekben vegyék fel, ilyen esetben mindig külön-külön kell az adóalapot megállapítani. Ha az összeg felvétele és a befizetés között 3 évnél kevesebb telt el, az adó alapja a kifizetett összeg 200 százaléka; ha legalább 3 év, de kevesebb, mint 4 év telt el, az adó alapja a kifizetett összeg 100 százaléka; legalább 4 év, de kevesebb, mint 5 év esetén az adóalap a kifizetett összeg 50 százaléka. Ha legalább 5 év telt el, a kifizetés után nem keletkezik adófizetési kötelezettség azzal, hogy a számlán található értékpapírok kivonásakor kifizetett összegnek minősül a kivont értékpapírok szokásos piaci értéke is. A törvény szerinti adófizetési kötelezettségen túl más közteher az SMSZ-re befizetett jövedelmet nem terheli.

Az SMSZ-en jóváírt jövedelmet, az értékpapírok hozamát, az értékpapírokkal végzett ügyletek nyereségét terhelő szja-t az SMSZ-t vezető hitelintézet állapítja meg, vonja le, és fizeti meg az állami adóhatósághoz. A bevallást is a hitelintézet nyújtja be, s ebben magánszemélyhez nem köthető kötelezettségként, bruttó módon ad számot ezen adókötelezettségről.  A számlatulajdonos halála esetére írásban egy vagy több kedvezményezettet jelölhet, ilyen esetben az SMSZ-en lévő követelés, értékpapír nem képezi a hagyaték részét. A kedvezményezettet, illetve örököst az SMSZ-re vonatkozó különös szja-kötelezettség tekintetében számlatulajdonosnak kell tekinteni. A módosító javaslat felhatalmazza az adópolitikáért felelős minisztert arra, hogy rendeletben állapítsa meg az SMSZ vezetésének részletes szabályait.

Az SMSZ előtt állampapír-vásárlásra buzdították a közszférában dolgozókat. Tavaly az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) kampánnyal népszerűsítette a magyar államkötvényeket. A kampány célja, hogy megismertesse a lakossággal a Prémium Magyar Államkötvényt” – válaszolta akkor az FN24 kérdésére a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) tavaly komoly eredményeket ért el, csaknem 500 milliárd forinttal nőtt a háztartások kezében lévő állomány. Ez azonban kockázatokkal is jár, hiszen a tavalyi vásárlások durván háromnegyede éven belüli lejáraton történt, ami miatt érezhetően rövidül az állampapírok átlagos hátralévő futamideje. Az ÁKK is benyújtott a minisztériumnak egy javaslatot egy új típusú, a lakosságnak szánt termékről. A cél a 2004–2005 körüli szint, amikor – a mostani 4,5-5 százalékkal ellentétben – a forintállampapír-állomány 10 százaléka volt hazai kézben.

Idén májusban a kifejezetten a lakosság számára értékesített állampapírok állománya 25,4 milliárd forinttal emelkedett. Ebből az egy- és kétéves Kincstári Takarékjegyek együttes mennyisége 2,2, az inflációkövető Prémium Magyar Államkötvények állománya pedig 4,0 milliárd forinttal növekedett. A Kamatozó Kincstárjegyek állománya 19,5 milliárd forinttal növekedett, míg a Féléves Kincstárjegy állománya közel 0,2 milliárd forinttal csökkent.

Orbán Viktor miniszterelnök a minap az InfoRádióban azt mondta: abban hisz, hogy ott kell hagyni a pénzt az embereknél, amennyit csak lehet, aztán majd ők eldöntik, hogy mit tesznek vele. Amikor adócsökkentést adnak, akkor ő nem akarja befolyásolni őket azzal, hogy mire költsék, csak annyit akar, hogy több pénzük legyen. “A kormányzásunk értelme végül is az, hogy az embereknél több pénz maradjon, aztán majd ők eldöntik, mit tesznek vele.”

Korábban a miniszterelnök a közrádióban buzdította államkötvény-vásárlásra a magyar háziasszonyokat. A kormányfő szerint, ha amerikai és brit milliárdosoknak megéri magyar államkötvényeket venni, akkor a magyar háziasszonyoknak is: „Azért biztatok mindenkit , hogy ha van pénze, vásároljon magyar államkötvényt. Mindenki jobban jár, ha a magyar államadósság és az utána fizetett kamat magyar háztartások kezébe kerül” – tette hozzá Orbán Viktor.

Címkék: államadósság

Ajánlott videó mutasd mind

Kvangdzsu, 2019. július 21.
Hosszú Katinka a 200 méter vegyesúszás elõfutama után a 18. vizes világbajnokságon a dél-koreai Kvangdzsuban 2019. július 21-én. A szám olimpiai bajnoka és világcsúcstartója 2:07.02-es idõvel ért célba.
MTI/Kovács Tamás

Vizes vb: Hosszú Katinka úszásán elámult a világ

Kvangdzsuban az úszók is megkezdték a versenyzést magyar idő szerint vasárnap hajnalban. Háromszoros olimpiai bajnokunk mindjárt elképesztő időt repesztett, de Késely Ajna is egyéni csúccsal jutott fináléba, míg a férfi gyorsváltó olimpiai kvótát szerzett..

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.