A Népszabadság szerint a tavaly nyáron, a brüsszeli kifogások ellenére elfogadott magyar termékrendelet miatt mára érzékelhetően kevesebb lett a magyarként reklámozott áru. A jogvitáktól tart a kereskedők, gyártók zöme, ezért vonakodik termékeit így megkülönböztetni. A tavaly nyáron elfogadott jogszabály alapján ugyanis nem kötelező az eredet megjelölése. Ha valaki mégis utal rá, honnan származik a terméke, büntethetővé válik, ha az információval megtéveszti a vásárlókat.
A gyártók az eredet feltüntetésekor három kategóriát használhatnak. „Magyar” a termék, ha száz százalékban hazai alapanyagból, itthon történik a gyártás. A „hazaihoz” elég, ha az alapanyag 50 százaléka magyar, „a hazai feldolgozásúhoz” az alapanyag lehet külföldi, ám a feldolgozás oroszlánrészének Magyarországon kell történnie.
A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) szerint ősszel lejár a gyártóknak és kereskedőknek adott türelmi időszak. Onnantól a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonság Hivatal és a megyei kormányhivatalok élelmiszer-biztonsági és állat-egészségügyi igazgatóságai kiemelten vizsgálják az önkéntes megjelölések jogosságát. Az új jogszabály alapján egy sor – korábban magyarnak tekintett – hústermék búcsúzhat a „magyar” megjelöléstől, hiszen a hazai sertésállomány csökkenése miatt gyakran részben vagy egészben importhúsból készülnek. A Coca-Cola mellett viszont a gyorséttermek hamburgerei is pályázhatnak a „magyar termék” címre – emlékeztet a lap.
Fotó: AFP
A Népszabadság szerint a Gazdasági Versenyhivatal is vizsgálódik, de nem csak a VM-rendelet, hanem a fogyasztóvédelmi törvény alapján is. A hivatal szerint az átlagvásárlónak az a magyar, ami magyar alapanyagból, Magyarországon készül. Ezt a bíróság több alkalommal is elfogadta. Az Auchannak 10 millió forintjába került, hogy több, a köztudatban magyarnak tartott terméknél – Pick téliszalámi, Erős Pista, Sió gyümölcsszörp – nem tudta bizonyítani az alapanyagok hazai eredetét.
Piaci vélekedések szerint a cégek zöme a termékeredet-jelölések használatával azért vár, mert még nem eldöntött, hogy az unió kötelezettségszegési eljárást indít-e Magyarországgal szemben a termékrendelet miatt. Bár a tárca szerint mára rendeződtek a vitás kérdések, a lap brüsszeli forrásokból úgy tudja, az uniós hivatalnokokat még nem sikerült minden tekintetben megnyugtatni. Jelenleg pilot eljárás folyik a kérdésben, ami annyit jelent, hogy az Európai Bizottság további kérdéseket tett fel a magyar kormánynak, és a választól teszi függővé, hogy eljárást indít-e Magyarországgal szemben.
Fotó: MTI / Jászai Csaba
A szakemberek szerint a kormány azt várta, hogy a fogyasztó öntudatosan támogatja a termelő versenyképességét. Ez önmagában is növelheti az élelmiszerár-inflációt, de az árban szerepet játszik a forint árfolyama is, mivel a feldolgozott termékekben (amit magyarnak hiszünk) akár 35-40 százalék is lehet az import aránya. A rendeletalkotásnál nem vették figyelembe azt, hogy a versenyképességi gondokkal küzdő magyar élelmiszer-előállítók többnyire nem tudnak versenyképes áron magyar alapanyaghoz jutni, miközben egyre csökken a vásárlóerő, és csak a fogyasztók töredéke hajlandó azonos minőség esetén többet fizetni a „magyar” élelemért.
