A Boston Consulting Group szerzőpárosa, David Rhodes és Daniel Stelter 2011. szeptemberi, „Vissza Mezopotámiához?” című tanulmányában vetette fel, milyen módszerrel lehetne a súlyosan eladósodott országok adósságállományát levinni egy fenntartható szintre.
Ez a szerzőpáros szerint a GDP maximum 180 százaléka, amelyet egyenlő, 60-60-60 százalékos arányban kellene megosztani az állami, a vállalati és a magánszektor között. Az adatok mellbevágóak: világszerte összesen 20 ezermilliárd eurós adósságot kellene leírni – írja a conclude.hu.
Ha azt nézzük, hogy az egyes szektoroknak mennyivel kellene csökkenteniük adósságukat a 60-60-60 százalékos egyenlő teherviselési arány eléréséhez, akkor a leginkább Írország polgárai félhetnek: nekik az összes megtakarításaikat be kellene dobniuk a közösbe, s még így sem menne le teljesen a magánszektor adóssága a GDP 60 százalékára. De a görög magánszemélyeknek megtakarításaik 85, a spanyoloknak 74, a portugáloknak 72 százalékának kellene búcsút inteniük.
Méghozzá a Boston Consulting Group szerzőpárosának javaslata szerint a százezer euró feletti betétekre kivetett egyszeri adóval. Rhodes és Stelter számításai szerint a 60 százalékos GDP-arányos magánadósság-szint beállításához az angol, a skót, a walesi és az észak-ír bankbetétekre 38,2, az amerikaiakra 22,2, a németekre 17,8 százalék adót kellene kivetni.
Magyarországon az államháztartásnak a 60 százalékos GDP-arányos hiányszint eléréséhez 5372 milliárd forintra lenne szüksége. Ha az államháztartás a magánbetétek lenyúlásából teremtené elő a 60 százalékos adósságrátája beállításához szükséges összeget, akkor a magánbetétek csaknem 70 százaléka elveszne.
S hogy miért Mezopotámia lett a minta? Az ókori állam újonnan trónra lépett uralkodójának joga volt egyszerűen eltöröltetni az agyagtáblákon vezetett adósságokat. Ha a Boston Consulting Group szerzőpárosának modelljén alapuló ciprusi adósságcsökkentési megoldás uralkodóvá válik, akkor az elektronikus jelek formájában vezetett pénz nem lesz több a letörölhető agyagtábláknál.
Arról, hogy mi történhet a forinttal, itt olvashat részletesen.
