Magyarország kudarcosan használta fel az uniós forrásokat – jelentette ki Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a szervezet gazdasági évnyitóján. „Hét évet vesztegettünk el” – tette hozzá. Úgy látja, az uniós források elosztásában közreműködő szervezetek nem voltak hatékonyak, álságos a pályázati rendszer és lassú a kifizetés.
„Az ötezer fő alatti lakosságú települések problémáját egyetlen kormány nem tudta megoldani, ez a kormány sem” – mondta az évnyitón részt vevő miniszterelnöknek.
„Még ennél is nagyobb baj, hogy a gazdaság szereplői kiábrándultak, eltűnt az uniós forrásokkal kapcsolatos eufória. Emlékeznek még arra, amikor attól kellett tartani, hogy nem lesz elég építőmunkás az országban az uniós forrásokból finanszírozott projektekre?” – tette fel a kérdést.
Ehhez képest ma is egyetlen régióban, Közép-Magyarországon termelődik a GDP fele, míg a többi régió csúszik le. Az EU legszegényebb régiói között van 4 magyar régió a 7-ből – magyarázta a kamara elnöke.
Jön a vállalati rezsicsökkentés?
Zajlik az állam az energiaszektorban való tulajdon- és befolyásszerzése – mondta Orbán Viktor miniszterelnök. „Most a lakossági rezsiköltségek csökkentése zajlik, ha ennek vége, és még mindannyian élünk, különösen én, akkor ráfordulnunk arra, hogy az energiapiac, energiaipar ügyében hogyan helyes eljárni. Az a jó az országnak, ha az energiaszektor a versenyképes, vagy az, ha az energiát fogyasztó vállalkozások versenyképesek?” – tette fel a kérdést.
Fotó: MTI / Kovács Tamás
Devizahitelmentés vállalatoknak is
A devizahitelek forintosítására, ezen belül a vállalati devizahitelek forintosítására fél éven belül vár Orbán Viktor megoldást Varga Mihály nemzetgazdasági minisztertől – mondta a fórumon, ahol korábban Parragh László említette, hogy sok kisvállalkozó ugyanúgy szenved a devizahiteltől, mint a magánszemélyek.
Olcsó hiteleket ígért Orbán
A vállalati hitelezési problémákkal kapcsolatban Orbán Viktor azt is mondta: ma 8-10 százaléknál olcsóbban nehezen juthat hitelhez egy cég, miközben alig lát olyan tevékenységet, amely a törvények betartása mellett képes olyan nyereséggel működni, hogy egy ilyen hitelt tudjon a cég törleszteni. „Kulcskérdés, hogy a kamat alacsonyabb legyen, kulcskérdés, hogy legyen olyan program, ami jóval a 8-10 százalékos kamatszint alatt tesz elérhetővé hiteleket. Akkor derülhet ki, hogy hitel nincs vagy projekt nincs. Ezt a vitát sürgősen le kell a gyakorlatban zárnunk” – vetített előre intézkedéseket.
Adóemelésről is beszélt Orbán
Az adórendszerről szólva a miniszterelnök azt mondta: olyan adórendszert képzel el, amely a lehető legkevésbé bünteti a munkát, s az ezeket terhelő adókat tovább akarja csökkenteni. „A gazdasági növekedés egy részét adócsökkentésre kell fordítani” – fogalmazott.
Ezzel párhuzamosan a fogyasztási típusú adókat emelni szeretné a kormány a jövőben, illetve magasan tartani. „Hiányzik egy 35 százalékos áfakulcs a luxustermékekre. Az EU szabályai miatt ezt még nem tudtuk meglépni, de ezt kezdeményeztem az EU-n belül” – tette hozzá.
Újra növekszik
A növekedésről a miniszterelnök azt mondta, senkinek sincs kétsége azzal kapcsolatban, hogy 2014-ben újra növekszik majd a magyar gazdaság, ám ő bízik abban, hogy már az idén is jobban alakulnak majd a költségvetésben szereplő előrejelzésnél a számok. A beszédéből az derült ki: ha a költségvetés nem száll el, nyárra újabb programmal készül a kormány, amely a munkavédelmi akciótervhez lenne hasonló.
„Magyarországon nem a spanyolviaszt kell feltalálni” – szólt hozzá a növekedés kérdéséhez Varga Mihály, aki második munkanapját tölti a nemzetgazdasági miniszteri pozícióban. Szerinte ehhez az Új Széchenyi Tervben foglaltakat kell csak végrehajtani, de úgy, hogy közben ne boruljon fel a költségvetés egyensúlya. Mint mondta, a logisztikai, autóipari és gyógyszeripari fejlesztéseket, a beszállítói rendszert kell támogatni, és a zöld energiára is forrásokat kell szánni. Ehhez az uniós források kifizetését fel szeretné gyorsítani.