A Magyar Nemzeti Bank előzőleg visszautasította a nemzetgazdasági miniszter jegybankot érintő kijelentéseit, vádjait. Matolcsy György már csütörtökön élesen bírálta a jegybankot a pénteki úgynevezett kivetítés miatt. Abban az MNB – a miniszter elmondása szerint – a magyar államadósság növekedését vetíti előre Magyarországon.
A miniszter előadásában azt mondta: az elemzés „példátlan, erkölcstelen, etikátlan, és nagyon nagy mértékben árt a Magyar Nemzeti Bank tekintélyének, a magyar jegybanknak, a magyar pénzügyi rendszernek és Magyarországnak”. Matolcsy szerint „egyetlen esetben lehetséges az, hogy a jegybank ilyen előrejelzést ad a magyar államadósságra, ha azt hallották valahonnan, hogy a jelenlegi ellenzék hatalomra kerülése esetén újból megugrik Magyarország államadóssága, hiszen a mi kormányunk bizonyította, hogy a magyar államadóságot csökkenteni tudja, és a magyar költségvetés most már harmadik évben 3 százalék alatti hiánnyal zár”.
A nemzetgazdasági miniszter, aki egyben piaci szereplők szerint a jegybankelnöki pozíció legfőbb várományosa, előadásában egy „nagyon laza, elnagyolt víziót” vázolt fel a magyar és világgazdaság jövőjéről. Ennek értelmében a vállalkozás, az emberi élet, a közösségek és a kormányzás alapvető erőforrásai közül az információ, a pénz és energia nagyon olcsóvá vált, „sőt, a zéró költség felé halad”.
Az MNB közleménye szerint a jegybank szakmai stábja „minden körülmények között a szakmai sztenderdeknek megfelelően végzi tevékenységét, előrejelzései megalapozottak és objektívek”.
A jegybank közölte: az elemzést korábban megküldték a Nemzetgazdasági Minisztériumnak, amelynek képviselőit a tanulmányt tárgyaló monetáris tanácsi konzultációra is meghívták. A minisztérium sem írásban, sem pedig a monetáris tanácsi konzultáción az elemzéssel kapcsolatban kifogással nem élt, észrevételt nem tett.
A Matolcsy György által kifogásolt tanulmány egyébként nem tartalmaz kirívóan negatív kritikát a magyar gazdaságról. Főleg az adóssággal, a növekedési pályával és azzal foglalkozik, hogy középtávon milyen feszültségekkel szembesülhet a költségvetési politika a jelenlegi intézkedések alapján. Az elemzés készítői nem előrejelzést, hanem technikai kivetítést készítettek, vagyis azt mutatták be, mi várható, ha nem változik a gazdaságpolitika.
Bár a nemzetgazdasági miniszter azt várta, hogy a jegybank növekvő adósságot jósol, az MNB szerint a GDP-arányos államadósság a kivetítési horizonton fenntartható pályán alakul. Csak 2015–2017-ben emelkedik átmenetileg, majd 2018-tól kezdődően gyorsuló ütemben csökken. 2027-ben 66 százalékos adósságráta alakulhat ki. Ez 13 százalékponttal alacsonyabb a tavalyi kiinduló értéknél.
Ezen akadt ki Matolcsy
Az MNB szerint a GDP-arányos bruttó államadósság fenntartható pályán alakul, a 2012. év végi 79 százalékos szintjéről 15 év alatt 66 százalék körüli szintre csökkenhet. Az államadósság kivetített pályája így igen közel áll az Európai Bizottság 2012 őszén megjelent elemzésében szereplő adósság alakulásához.
Az előző, 2012 májusában megjelent elemzés óta mind az államháztartás kamatkiadások nélküli, úgynevezett elsődleges egyenlege, mind az adósság trendje kedvezőtlen irányba változott. Az elsődleges egyenleg elmozdulásában meghatározó szerepe van a nyugdíjkiadások jelentős emelkedésének és a kedvezőtlenebb növekedési pályának.
Az adósságpálya felfelé tolódása elsősorban az elsődleges egyenleg változására, másodsorban a kedvezőtlenebb növekedési pályára vezethető vissza. A 2012-ben feltételezettnél tartósan alacsonyabb forrásköltség ezzel szemben mérsékli az adósságráta emelkedését.
Az alappályánk mentén az államadósság-ráta 2027-ben még mindig meghaladhatja mind a maastrichti szerződés szerint elvárt 60 százalékos szintet, mind pedig az Alaptörvényben meghatározott 50 százalékos adósságcélt, de az adósságpálya trendjét tekintve azok felé tart.
A fenti kritériumok teljesítéséhez vagy az MNB által feltételezettnél tartósan magasabb növekedésre, vagy a finanszírozási költségek csökkenésére, vagy további fiskális egyenlegjavításra van szükség.
Az államháztartás kamatkiadások nélküli, úgynevezett elsődleges többlete átmeneti csökkenést követően trendszerűen javul, és a horizont végén a GDP 2 százaléka felett alakulhat. Az elsődleges egyenleg idővel képes ellensúlyozni a feltételezések szerint 2,5 százalékos hosszú távú növekedési ütemet csökkenő mértékben meghaladó finanszírozási költség adósságnövelő hatását, azaz biztosítja az adósságráta fokozatos csökkenését.
Az elsődleges többlet átmeneti mérséklődését továbbra is döntő részben az EU-források csökkenése és az újonnan megjelenő kiadások, így a pedagógus-életpályamodell megvalósítása okozzák. Az MNB 2014 és 2016 között enyhén magasabb veszteségtérítési igénye átmenetileg ugyancsak az elsődleges egyenleg romlása irányába hat, hosszabb távon azonban a jegybanki nyereség tartós bevételt jelenthet a költségvetésben.
Középtávon jelentős mértékű egyenlegjavulást okoz a nyugdíjkiadások csökkenése. Bár a nyugdíjkiadások szintje rövid távon jelentősen meghaladja korábbi várakozásunkat, a nyugdíjrendszer reformjai következtében a kiadások az elkövetkező 15 évben számottevően, a GDP arányában 2,7 százalékkal mérséklődnek.
Szélnek eresztik Simor embereit
A jegybankban sokan arra számítanak, hogy az új elnök nemcsak a vezetőket cseréli le, hanem – bár ez kockázatos lépésnek ígérkezik – a szakmai stábban is nagy átalakítások lesznek. Állítólag Matolcsy és Varga Mihály környezetében is készülnek már a listák: ki hová megy – írta az Index. A portál úgy értesült: a gazdaságirányítás kulcspontjain készülődő vezércserék (MNB, NGM, MFB, ÁKK) alaposan átszabhatják az elnökök keze alá dolgozó szakmai stábok összetételét is, ami sokak szerint akár károsabb hatásokkal is járhat, mint a kirakatba tett elnökök csereberéje.
A fő kérdés, hogy az új vezetők milyen mélységig nyúlnak bele az adott intézmények szakmai irányításába, és hogy ez milyen változásokat okoz a szervezeti hierarchiában, elsősorban a jegybankban, ahol egy névtelenséget kérő, nem vezető beosztású alkalmazott azt mondta, hogy el sem tudják képzelni, mi jön márciustól.
