Az idei évtől az új Munka Törvénykönyve már nem használja az átlagkereset fogalmát, hanem helyette úgynevezett távolléti díjjal kell számolni. Ez azt jelenti, hogy a szabadságra, beteg és szülési szabadságra, felmentési időre járó pénz és a végkielégítés alapja is a távolléti díj lett. (Abban nincs változás, hogy a betegszabadság idejére csak 70 százaléknyi ellátás jár.) De mit is jelent ez nekünk forintosítva?
Kevesebbet kaphatunk
Az átlagkeresetbe beleszámított minden, a kifizetőtől származó bruttó jövedelmünk (3 havi átlagban). A távolléti díjba viszont nem feltétlenül. Így a távolléti díjjal számolt szabadságra, betegszabadságra, felmentésre, végkielégítésre járó pénzünk is kevesebb lehet, mint eddig megszokhattuk.
Hogy tényleg kevesebb lesz-e, az attól függ, hogyan áll össze a keresetünk, és hogy milyen ütemezésben vesszük ki a szabadságunkat, illetve hogy voltunk-e betegszabadságon – magyarázta megkeresésünkre Vida Sándor munkajogász. Nézzük egyenként.
A pótlékok nem feltétlenül számítanak bele
A távolléti díjat az aktuális alapbér, és az előző hat havi időszakra kifizetett teljesítménybér és bérpótlék figyelembevételével kell megállapítani.
De például a műszakpótlékot és az éjszakai pótlékot csak akkor lehet figyelembe venni, ha a hat hónapon belül legalább 30 százalékban olyan munkát végzett a dolgozó, amely után ilyen pótlékokat kapott.
Az ügyletre és a készenlétre kifizetett bérpótlékot pedig csak akkor lehet beleszámítani a távolléti díjba, ha a megelőző hat hónapban átlagban havi 96 órányi ügyeletet vagy készenlétet rendelt el a munkáltató. Ha ezek a feltételek nem állnak fenn, akkor a pótlékpénzek kiesnek a távolléti díjból, vagyis kevesebb lesz például a szabadságpénzünk.
Viszont Vida Sándor szerint a rendkívüli munkavégzésre (vagyis a munkáltató által elrendelt túlórára) járó bérpótlék 100 százalékban beszámít a távolléti díjba. (Korábban a Schönherr Hetényi Ügyvédi iroda munkajogásza, Gergely Krisztina úgy nyilatkozott, hogy nem.)
A szabadságunk után sem jár távolléti díj
Ezen kívül csökkentheti a távolléti díjunkat az is, ha a megelőző fél évben szabadságon vagy betegszabadságon voltunk. Ugyanis a távolléti díjba nem számít bele az a munkabér, amelyre a munkavállaló a távollét tartamára munkavégzés hiányában is jogosult (pl.: szabadság, betegállomány időtartamára járó munkabér).
Praktikusan ez azt jelenti, hogy az a munkavállaló jár a legjobban, aki úgy veszi ki a szabadságát, hogy az előző hat hónapban nem volt sem szabadságon, sem betegszabadságon. És lehetőleg minél többet túlórázott is ebben az időszakban – erősítette meg Vida. Ez alapján érdemes egyben kivenni a szabadságot, és inkább a második félévben. Már ha ehhez a munkáltató is hozzájárul. Ez azonban nem biztos, mert csak 7 nap szabadságot kell a munkavállaló kérése szerint kiadni (legfeljebb két részletben). Viszont az is igaz, hogy a szabadságból legalább 14 napnyit egybefüggően kell kiírnia a munkáltatónak.
Nem mindegy, hány napos hónapban megyünk szabadságra?
Kaptunk olyan hírt is olvasóinktól, miszerint aki 20 munkanapos hónapban megy el szabadságra, az rosszabbul járhat, mint aki 22 munkanapot tartalmazó hónapbab veszi ki a pihenésre járó időt. Mert hogy kevesebb távolléti díjat kaphat.
A munkajogász szerint ez nem igaz. Mégpedig azért nem, mert a távolléti díj nem függ az adott hónap munkanapjainak számától. Hiszen a távolléti díj kiszámításánál az alapbérhez viszonyított óradíjhoz hozzáadják az utolsó hat havi teljesítménybér és/vagy bérpótlék hat havi ledolgozott munkaórákhoz számított átlagát, és így kapják meg a távoléti díj órabérét – mondta Vida Sándor.
Amit még nem árt tudni: a munkáltató alapbért köteles fizetni akkor, ha a beosztás szerinti munkaidőben nem foglalkoztatja a munkavállalót.
