A tagok az eddigi adatok alapján idén 96,8 százalékban gyógyszerre, segédeszközökre és egészségügyi szolgáltatásokra költöttek – mondta el Studniczky Ferenc, az OTP Egészségpénztár vezetője az Azénpénzem.hu-nak. A Stabilitás Pénztárszövetség (részben pont emiatt) azt kéri a kormánytól, hogy az egészségpénztárak mentesüljenek az illetékfizetési kötelezettség alól.
A pénztárak által felszámított költségek ugyanis a jelenlegi kiadásokat sem feltétlenül fedezik. Ezt jól mutatja, hogy a pénzügyi felügyelet adatai szerint tavaly 1,8 milliárd forint volt a szektor működési vesztesége. Ezért az sem kizárt Studniczky szerint, hogy a következő években több pénztár eltűnhet a piacról.
A pénztárak jelenlegi átlagos díjterhelése egyébként 5-9 százalékos. Amennyiben a számlaforgalmat teljes egészében sújtja az új adóteher, az számításuk szerint jövőre összesen százmillió forint feletti kiadást jelenthet nekik. Ez pedig (különösen a kedvezőbb díjakat alkalmazó kasszáknál) arányaiban sem elhanyagolható érték.
A másik rossz hír az egészségpénztáraknak, hogy a cafeteria adóterhelése Matolcsy György bejelentése szerint emelkedhet: a mostani 10 százalék helyett 27 százalékos eho terhelné a béren kívüli juttatásokat. Így a jelenlegi 30,94 helyett egységesen 51,17 százalék lenne az adóterhelés. Ha így lesz, az pedig jelentősen visszavetheti a cégek cafeteria adási kedvét, így az egészségpénztárakba is kevesebb pénzt küldhetnek a munkáltatók a dolgozóknak.
Kérdés, tényleg így lesz-e. Biztató ma legfeljebb az lehet, hogy az Origo.hu kormányzati forrásokból származó értesülése szerint ez az intézkedés mégsem valósul majd meg.
