Ausztriában és Szlovákiában kereste a választ a Pénzcentrum. Több szempontot mérlegeltek, például a kamatadót, a díjakat, azt, hogy mennyire macerás a számlanyitás, s hogy összességében jól járhatunk-e.
Megtakarításoknál
Ha csak a megtakarításainkat szeretnénk elhelyezni valahol az országon kívül, akkor az osztrákoknál “Sparkontot” a szlovákoknál pedig “termínovaný vklad”-ot nyithatunk. Ezeknek nincs számlavezetési díjuk, maximum a megszüntetéskor számolnak fel 3-5 eurót – járt utána a lap. Sima folyószámlát ekkor nem is kell nyitni, így szinte csak az utazás költsége merül fel pluszban. Az ingyenes számlavezetés miatt akár több banknál is nyithatunk ilyen számlát, amivel mérsékelhetjük valamelyest a banki kockázatokat is – teszik hozzá.
Ausztria vagy Szlovákia?
Amit figyelembe kell venni a döntés (ország választás) előtt, hogy míg az osztrákoknál 35 százalékos, a szlovákoknál „csak” 19 százalékos a bankadó. Szlovákia mellett szólhat az is (főleg Budapestről nézve) hogy közelebb van. Komáromba másfél óra a vonatút, ami mindössze 3700 forintba kerül oda-vissza. Pestről közel dupla ennyibe (25 euróba) kerülhet Bécsbe vonatozni. De valószínűleg pénzzel a táskában inkább az autózás vagy az utalás jöhet szóba (utóbbi jóval olcsóbb is). Arra is figyelmeztetnek a cikkben, hogy Ausztriában nem minden fiók nyit magyaroknak is számlát. Ezt tehát előre meg kell tudakolni, telefonon vagy központi e-mailen. A lap tudakozó levelére egy nap alatt válaszoltak).
Szempont lehet még a nyelvismeret is. Itt is a szlovákoknál a pont, hiszen a határ közelében szinte mindenhol beszélnek magyarul. De a sógoroknál is van egy-két alkalmazott, aki tud a nyelvünkön, mármint azokban a bankokban, ahol foglalkoznak magyarokkal.
Hol könnyebb elhelyezni?
Szlovákiában elég egy személyi igazolvány és lakcímkártya a megtakarítás elhelyezésére. Az osztrák oldalon viszont már más a helyzet. A pénzmosás elkerülése érdekében itt szigorúbbak – hívja fel a figyelmet a lap. Ha készpénzt viszünk, akkor pl. 15 ezer euró alatt kellhet egy banki kifizetési igazolás. Felette pedig szintén, valamint egyéves bérigazolás (ami lehet az adóhatóságtól is). Átutalásnál a legtöbb helyen csak 50 ezer euró felett kérik ugyanezt. A pénz eredetét igazolhatja például az adásvételi szerződés, öröklés esetén a közjegyzői végzés, a kölcsönszerződés, a bérleti szerződés stb. is.
Folyószámla és megtakarítási számla
Ha nem csak megtakarításainkat szeretnénk külföldön tartani, folyószámlát is nyithatunk. Ennek költsége mindkét országban 13-15 euró körül van negyedévente. De jelentős kedvezményt lehet kapni, ha nagyobb összegű megtakarítást vagy havi jóváírást tervezünk (például havi 500 euró felett).
Felkínálhatják a megszokott sms-es biztonsági kódok helyett a kódgenerátort, amit érdemes lehet választani (hogy ne késve kapjuk meg az üzeneteket). Ez a plusz mindössze egyszeri10 euró körüli összegbe kerül.
A pénzváltáson is spórolhatunk
Nem árt tudni, hogy nagyobb összegnél kérhetünk egyedi ajánlatot – javasolja a lap. Ilyenkor arra számíthatunk, hogy kis eltéréssel a középárfolyam körül válthatunk. Sőt, számos banknál ezen az árfolyamon vehetünk fel készpénzt külföldön, ami szintén előnyös lehet. De azt se felejtsük el, hogy az utalás a legtöbb esetben olcsóbb, mint a pénzváltás. S a megtakarítási számlákra is érkezhet így pénz. De azért nem árt átnézni az idevonatkozó díjakat a hazai számlacsomagunknál, és megnézni, milyen árfolyamot használ a fogadó bank – teszik hozzá.
S végül a nagy kérdés: érdemes külföldön számlát nyitni?
A lap szerint akik januárban nyitottak külföldi számlát, bizonyára megbánták már. Hiszen a pénzük forintosított értéke az árfolyamveszteség miatt közel 9 százalékot csökkent. Most viszont jó formában van a forint. De azt se felejtsük el, hogy a hazai pénzintézetek ajánlatai között is van olyan eurómegtakarítás, mely a külföldi számlákéhoz hasonló hozamot ígér. S még csak utazni sem kell hozzá – összegeznek.
