2011 decemberében hosszú sorok kígyóztak a bankokban. Akkoriban járt le a svájci frankos hitelek kedvezményes végtörlesztés illetve az első árfolyamgát alá való bejelentkezés határideje, s a média ellentmondásos tudósításai és a bonyolult részletek miatt szinte minden deviza lakáshiteles személyesen kereste fel a fiókokat. Az OTP Bank egyik budapesti fiókjának ügyfélszolgálatán az ügyfelek idegeskedésétől kifáradt ügyintézők igyekeztek minden ügyfél számára személyre szabott megoldást kínálni. Türelmesen elmagyarázták, hogy miért kerül majd sokba az árfolyamgát, s elmondták azt is, hogy hamarosan újabb állami konstrukcióval állnak majd elő. Ha pedig komoly és égető a gond, tanácsolták, akkor még mindig olcsóbb a bank saját adósvédelmi programjában részt venni, mint az (akkori) államiban.
Amiről nem esett egyetlen szó sem, az az: aki részt vesz a banki adósmentő csomagban, az később nem kaphat majd hitelt. Semmilyen hitelt, még egy hitelkártyát vagy ingatlanfedezetes kölcsönt sem.
Péter és a back office
Ez történt Péterrel is, aki 2011 őszén munkanélkülivé vált. A bankok mindig elmondják: a legfontosabb az, hogy az ember a legelső pillanatban jelezze a banknak, ha gondban van. Péter így is tett: bár még volt pénze, óvatosságból bejelentkezett az adósmentő program alá. Átmenetileg kevesebbet kellett havonta fizetnie, mint amit a svájci frank szárnyalása miatt a bank kirótt volna rá, s a különbözetet később, elosztva törleszthette. Amikor Péter télen újra munkát talált, akkor már nem volt szüksége a könnyítésre, de mondta fel a programot. Jól keresett, megtehette volna, de minek az adminisztrációval járó macera, meg amúgy is, ki tudja, mit hoz a jövő.
Fotó: MTI / Marjai János
Akkor jött rá, hogy rosszul döntött, amikor egy magánberuházáshoz hitelt szeretett volna felvenni, s a hitelbírálatot végző back office visszadobta a hitelkérelmét. Adósvédelmi programban van, nem kaphat hitelt. Még az ügyfélszolgálatos is meglepődött, nem tudott erről a belső utasításról. Nyilván az az ügyintéző sem tudott róla, aki Péternek anno az adósvédelmi programban való részvételt ajánlotta, mert ő sem említett Péternek, s a szerződésben sem jelezte ezt semmi.
Ám Péter ügye számos kérdést vet fel, amely a svájcifrankos hiteleseket védő csomagok korában nem kevés embert érinthet. Vajon milyen nyomot hagy az ember hitelképességén az, ha a pénzintézetek tanácsának megfelelően belép valamilyen adósvédelmi programba?
Saját programját diszkriminálja az OTP
Jó tudni, hogy az árfolyamgátban való részvétel az OTP Banknál sem jelent gondot, furcsa mód csak a bank saját adósvédelmi programjában való részvételt tekintik kockázati tényezőnek. Az árfolyamgátasok „a konstrukció igénybevételét követően is – a hitelbírálat eredményétől függően – kaphat új hitelt” – írta lapunk kérdésére a bank kommunikációs osztálya.
A korlátozás kizárólag a bank saját adósvédelmi programjában részt vevőket érinti, s őket is csak átmeneti ideig. Ugyanis a bank tapasztalatai szerint a törlesztési nehézségekkel küzdő ügyfeleknek az adósvédelmi eszközök igénybevétele mellett is hosszabb idő, sok esetben több körben kell újabb és újabb könnyítést kínálni az ügyfeleknek ahhoz, hogy tudjanak törleszteni.
Hitelkizáró okok
Mit vesz a bank figyelembe egy új hitel elbírálásánál? Az OTP Bank az adós korábbi hiteleivel kapcsolatos tapasztalatait a hátralékos hiteleket és fizetési nehézségeket, illetve az azok áthidalására igénybe vett lehetőségeket is jegyzi. Erre egyébként a bankok zöme, köztük az OTP Bank által 2009 végén aláírt magatartási kódex is kötelezi, mivel az azt mondja: a banknak segítenie kell az ügyfeleket abban, hogy ne vállalják túl magukat – érvel a kommunikációs osztály.
A kommunikációs osztály szerint egyébként az ügyintéző az adósvédelmi eszköz igénybevételekor tájékoztatja az ügyfelet arról, hogy nem kaphat új hitelt, míg nem jár le a program. E feltételekről a bank hirdetményeiben is tájékoztatja az ügyfeleket – ígérik.
| Az OTP közleménye |
|
Az OTP Banki Adósvédelmi Programmal és az állami Otthonvédelmi Programmal kapcsolatos tájékoztatás Tájékoztatjuk ügyfeleinket, hogy ha hiteligénylésének/hitelkeret emelésének benyújtását megelőzően az OTP Banknál / OTP Jelzálogbanknál, fizetési nehézségei áthidalására az alábbi eszközök valamelyikét, vagy azok kombinációját igénybe vette, hiteligénylése/hitelkeret emelésre vonatkozó igénye a Bank belső szabályzatában meghatározott időtartamig elutasításra kerülhet. Ezen eszközök köre: – futamidő hosszabbítás – törlesztés-felfüggesztés – törlesztéscsökkentés – keretcsökkentési megállapodás – részletfizetési megállapodás – LTP betéttel kombinált hitelek esetén a havonta fizetett betét összegének csökkentése – Tartozásrendező kölcsön – Adósságrendező hitel – Áthidaló kölcsön – Otthonvédelmi Programban rögzített árfolyam melletti Gyűjtőszámlahitel – OTP Árfolyamrögzítés |
Még mindig jobb, mint a KHR
Ezzel együtt, rosszabbul is járhatna az ügyfél, ha a bank a hitelszerződés felmondja: ugyanis ekkor a Központi Hitelinformációs (KHR) rendszerbe rögzítik „fekete pontját”, amivel évekre kiszorulhat a hitelfelvételből, még akkor is, ha rendezi tartozását.
A KHR-ben egyébként minden hiteles benne van, tájékoztatta lapunkat az adatbázist üzemeltető BISZ Zrt. Van néhány eset, amikor a bank a hiteles tájékoztatása nélkül leadhat adatokat a KHR-be, ám a fizetési könnyítés igénybevétele nincsen köztük. (A bankkártya-csaláson és valótlan adatok közlésén kívül akkor ad adatot a bank a KHR-be, ha a lejárt és meg nem fizetett tartozásának összege meghaladja a késedelembe esés időpontjában érvényes mindenkori legkisebb összegű havi minimálbért és e minimálbér-összeget meghaladó késedelem folyamatosan, több mint 90 napig fennáll. )
Annak adnak hitelt, akinek akarnak
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) az esetet kommentálva azt írta lapunknak: a hitelintézeteknek – és persze a magánszemélyeknek – a polgári jog alapján szerződési szabadságuk van. Tehát maguk választhatják meg, mennyire kockázatos ügyfeleknek adnak hitelt, s hogy ezt mi alapján döntik el.
„Nem zárható ki, hogy egy fizetéskönnyítő programban való részvétel – azaz a hitel valamiféle késedelmes fizetés, tartozáselmaradás miatti kényszerű átstrukturálása, módosítása – olyan kockázatnövelő tényezőnek minősülhet egy hitelintézet számára (akár az átstrukturálás után újból problémássá vált eddigi állomány statisztikái miatt), amely miatt az újabb hitelnyújtást kizárja vagy jelentős többletbiztosítékokhoz, fedezethez köti” – fogalmazott Binder István szóvivő.
Ugyanakkor akkor fogyasztóbarát a bank ügyfélkapcsolata – hívja fel a figyelmet – ha az ügyintézők szólnak az ügyfélnek, ha valamilyen okból nem hitelképes. Ez azért is fontos, mert az ügyfélnek idejébe és költségébe is kerülhet a hitelbírálat.
