Gazdaság

Nő a kényszerből eladott lakások aránya

A devizaalapú lakáshiteleknél hat százalék, a forintalapúaknál négy százalék körüli a kilencven napon túli késedelemben lévő hitelesek aránya.

A nehéz helyzet ellenére a megszorult tulajdonosok még nem szánták rá magukat tömegesen az eladásra, de a kényszerértékesítés már megjelent a piacon – közölte az Otthon Centrum az MTI-vel.

A hitelét törleszteni nem tudó ügyfél akkor értékesítheti maga a lakását, ha ahhoz a bank hozzájárul. A gyakorlati tapasztalat az, hogy a bank általi kényszereladáshoz képest minkét fél jobban jár, ha a hiteles adja el az ingatlant. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a piacot ne befolyásolná az így megnövekedett kínálat.

A kényszerértékesítők első nekifutásra a piaci ár fölött szeretnék eladni a lakásaikat, de gyorsan elfogadják a reális árat. Ennek azonban feltétele az is, hogy a piaci ár fedezze a bank felé fennálló tőketartozást. A hitellel nem terhelt lakások tulajdonosai ezzel szemben inkább visszalépnek az eladástól, ha látják, hogy kevesebbet ér a lakásuk, mint amennyiért vásárolták azt.

A kényszerértékesítés hatásaként megjelentek a piacon azok, akik befektetési céllal vásárolnak lakásokat. A Balaton déli partján – főleg Siófok környékén – mindent megvásárolnak, amit a tulajdonosak hajlandók a piaci ár alatt eladni.

Az ország nyugati megyéiben a múlt év vége felé indult a befektetési célú vásárlás, de ott még nincs elegendő kínálat. A főváros környékén van kereslet, de a pénzzel rendelkezők mérlegelik, hogy a lakásvásárlás vagy más befektetés kecsegtet nagyobb hozammal – áll az Otthon Centrum elemzésében.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik