Lezsák Sándor, a parlament hungarikum munkacsoportjának vezetője szerint Magyarország nemzeti kincseinek gondozásával és életben tartásával, valamint védelmével külön foglalkozó törvénytervezet elfogadása előtt még számos egyeztetésre van szükség.
A törvénytervezetről szólva elmondta: a piramisszerűen felépülő rendszerben kiemelt szerepet kap a helyi örökség, melyben akár egyéni emberi teljesítmények, épületek, vagy más, az adott térségre jellemző jelenségek szerepelhetnek. Mint kifejtette, a tervezet emellett lehetőséget ad támogatás lehívására a hungarikumalapból, így a pályázó pénzbeli juttatásban is részesülhet, annak érdekében, hogy a védendő örökséget fenn tudja tartani.
A megyei örökség része túlnő a térség határán, a következő szint pedig a Kárpát-medence kategóriája lesz, az ebben szereplő értékek már joggal tarthatnak igényt a hungarikum jelzőre – tette hozzá az Országgyűlés alelnöke. Így az ismert természeti jelenségek, mint a tihanyi visszhang, a hortobágyi délibáb, de akár a Kodály-módszer is védendő értékké válhat.
A hungarikumok támogatására elkülönített források nagyságáról Lezsák Sándor nem kívánt részleteket közölni, de mint elmondta, van olyan elképzelés is, hogy a nemzeti összjövedelem meghatározott részét minden évben kötelezően a hungarikumalapba fordítanák.
Hangsúlyozta: a forrást nem szabad kiszolgáltatni a költségvetésnek és a politikának. Lezsák Sándor ugyanakkor elképzelhetőnek tartja, hogy egyes hungarikumok támogatására a közeljövőben forrást különítenek el, de mindenképpen szükséges egy hosszabb távú, működőképes pénzügyi program kialakítása.
