Gazdaság

A megszorítások után jön a bizonytalanság

A gazdaságpolitikai megszorításokkal egy ideig még együtt lehet élni, de a bizonytalansággal csak nagyon nehezen, pedig a 2010 utáni időszakra a bizonytalanság a jellemző.

Erdei Tamás, a Magyar Bankszövetség elnöke a GKI Gazdaságkutató Zrt. Gazdaságpolitikai dilemmák című konferenciáján emlékeztetett arra: a magyar bankrendszer az elmúlt évek alatt bebizonyította, hogy tőkeerős, megfelelő tartalékokkal rendelkezik.

A bankadó azonban a lehető legrosszabb időszakban érkezett a szektorba, ugyanis beláthatatlan következményei vannak rövid távon is, de inkább középtávon a magyar gazdaságra. A bankok – egy-két kivételtől eltekintve – bankadó nélkül is jó, ha „pozitív nulla” eredményt tudnak elérni Magyarországon a jelenlegi tartalékképzés mellett, a bankadó hatására azonban ez negatív lesz, ami rongálja a bankok tőkéjét.

Fentiek következménye, hogy a kihelyezett vállalati hitelek gyakorlatilag szinten maradnak, a lakossági kölcsönök pedig jelentősen csökkennek, a sokszor „nem piackonform” jogi szabályozás miatt is – mondta Erdei Tamás.

Christopher Mattheisen, a Magyar Telekom elnök-vezérigazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyarországi távközlés sikeres szektor, minél jobban fejlődik a távközlés, annál gyorsabban erősödik a gazdaság.

Elmondta: ha a magyarországi megszorító intézkedések csak három évig lesznek érvényben, azt túl lehet élni. Azt azonban egyelőre senki nem tudja, hogy folytatódik-e a különadórendszer, és ez nagy bizonytalanságot jelent a további stratégiai döntések meghozatala szempontjából.

2012 után hiányt jelenthet a költségvetésben a különadó megszüntetése, így akár folytatódhat is az, de ha folytatódik, a jövedelmezőség a szektorban tovább csökken. Ebben az esetben a szektor sokkal kevesebbet tud majd befektetni, és ez nem elhatározás kérdése lesz – tette hozzá Christopher Mattheisen.

A magánnyugdíjpénztáraknak ma 3 millió 90 ezer tagjuk van, és 3047 milliárd forintot kezelnek, a kormányzat azt szeretné, ha a tagokból minél többen lépnének vissza az állami rendszerbe, mert úgy lehetne minél közelebb jutni a nyugdíjpénztáraknál megtalálható összeghez – mondta a konferencián Juhász Istvánné, a Stabilitás Pénztárszövetség főtitkára.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a pénztári tagok kétharmada, 2 millió 42 ezer fő önkéntesen lépett be a rendszerbe. A magán-nyugdíjpénztári megtakarítások 2004-ben még csak a 4,21 százalékát, 2008-ban 7 százalékát, jelenleg pedig 10,01 százalékát jelentik a GDP-nek. A különböző portfóliókat elemezve az átlagos magán-nyugdíjpénztári vagyon körülbelül 986 ezer forint.

AJÁNLOTT LINKEK:

“Őrület, ami most Magyarországon történik”

Ajánlott videó

Olvasói sztorik