Tovább nőtt a vásárlás előtti internetes tájékozódás, összességében viszont kevesebbet gondolkodunk, mielőtt a pénztárcánkhoz nyúlnánk. Kevésbé preferáljuk például a magyar termékeket és a környezetvédelmi szempontok sem olyan relevánsak, mint azt gondolnánk – derült ki a Kirakat.hu és az Ipsos idén negyedik alkalommal elkészített, a vásárlói tudatosságot és a fogyasztói attitűdöket elemző felméréséből.
A kutatás szerint egyre szélesedik az igazán tudatos vásárlók köre, a kutatás alapját képező hétlépcsős tudatossági kategória alapján a 4-es, 5-ös és 6-os – vagyis a tudatos vásárlói – kategóriákba tartozók aránya az évek alatt folyamatosan nőtt.
2007-ben az ide tartozó vásárlók az összes válaszadók 47 százalékát képviselték; 2008-ban ez az arány 50 százalék, egy évvel később 56 százalék, idén pedig már 61 százalék volt.
2010-ben a vásárlói tudatosság az első, 2007-es felméréshez képest enyhén erősödött: a Tudatos Vásárlói Index akkor 4,55 volt, idén elérte a 4,7-es értéket.
A három kategórián belül a ’nagyon tudatosnak’ mondható 6-os kategóriába évről évre többen tartoznak: arányuk a 2007-es 15 százalékról mára 21 százalékra ugrott. Ugyanakkor, míg két évvel ezelőtt a vásárlók 61 százaléka tájékozódott, mielőtt valami értékesebb dolgot vásárolt és 51 százalékuk nézett utána, hogy mit hol érdemes venni, idén ezek a számok 54 illetve 49 százalékra csökkentek.
Megállni látszik viszont az a korábban jelzett, a korral fordítottan arányos viselkedés, miszerint a fiatalabbak a legkevésbé, míg az idősebbek inkább tudatos vásárlók, változatlanul a 30-50 éves korosztályra jellemző a leginkább a tudatos viselkedés.
A vizsgálat eredményének egyik legérdekesebb pontja, hogy az elvi, etikai alapon nyugvó fogyasztói viselkedés egyre kevésbé beágyazott a magyar társadalomban. Ez leginkább a magyar produktumokat sújtotta, hiszen a korábbi esztendőhöz képest idén 14 százalékkal kevesebben (a válaszadók mindössze 46 százaléka) értettek egyet abban a kérdésben, hogy ha tehetik, magyar terméket vásárolnak.
A világhálón keresztül történő vásárlás továbbra is inkább a magasabb iskolai végzettségűekre, illetve a fiatalokra jellemző, viszont – köszönhetően a webáruházak növekvő népszerűségének – a kisebb (2000-10000 fős) települések lakói a nagyobb településeken élőkkel szemben egyértelműen előnyben részesítik az internetes vásárlásokat. Erre magyarázat a webáuházak egyre erőteljesebb elterjedése és a kisebb településekre jellemző alternatív beszerzési helyek rosszabb megközelíthetősége.
