A fennállásának 6. évét éppen júniusban ünneplő légitársaság vezérigazgatója elismerte, hogy jelenleg nehéz helyzetben van az ágazat, de a fejlődési potenciált optimistán ítélte meg. Úgy vélte: jelentős növekedési lehetőség előtt áll a régió ma még marginális légiközlekedési piaca, és példaként említette: míg a nyugat-európai lakosság 30-35 százaléka évente legalább egyszer repülőre ül, addig a magyaroknak alig 10 százaléka. Ahogy azonban a gazdasági mutatók javulnak, úgy emelkedik a lakossági elkölthető jövedelem, és egyre többen fognak repülni – mondta.
Váradi József emlékeztetett rá, hogy sok minden megváltozott az elmúlt években a piacon a diszkont cégek megjelenésével. Példaként hozta, hogy a lengyel utasforgalom több mint 50 százalékát tavaly már az alacsony költséggel üzemelő társaságok adták. A következő néhány évben pedig a rövid, 2-3 órás utaknál a diszkont cégek további, jelentős térhódítására és domináns piaci jelenlétére számít.
Váradi szerint bármi is történik a Malévvel, a Wizz Air be tudná tölteni az általa hagyott piaci űr nagy részét. A Malév magyarországi utasainak száma alig érte el tavaly a 2 milliót, a Wizz Air az idén 1,2 millió utassal számol, néhány év alatt tehát elérheti a Malév nagyságrendjét az utasszámban – érvelt.
Váradi József korábban sem rejtette véka alá, hogy ellenzi a Malév visszaállamosítását, ezért az ügyelet ellen Brüsszelben is szót emeltek, a vezérigazgató szerint nem egyedüli légitársaságként. “A Malév eddig is folyamatos támogatásra szorult, most még rosszabb a helyzet, mert finanszírozása nem a magánszféra terhére, hanem az adófizetők zsebére történik” – mondta. Hozzátette: innentől kezdve néhány befektető problémája helyett ez újra az ország problémájává vált, és úgy vélte: a támogatás az európai normákkal is ellenkezik.
