Gazdaság

A lakosság 76 százalékának nincsenek megtakarításai

A magyar lakosság mindössze 23,2 százaléka rendelkezik a saját definíciói szerint értelmezett pénzügyi megtakarításokkal.

A 2010 első negyedévére vonatkozó megtakarítási index szerint a lakosság 70 százalékának várakozásai alapján a következő 12 hónapban csökkennek a megtakarításai. A válaszadók mintegy 45 százaléka bízik a bankokban, míg bankellenesnek kevesebb mint negyedük tekinthető.

A Raiffeisen Bank és a GfK Hungária Piackutató Intézet országos reprezentatív felmérésében a 15-69 éves magyar lakosságot szondázták mintegy ezer fő megkérdezésével.

A megtakarítással nem rendelkezők 64 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a havi rezsi és a mindennapi kiadások után nem marad lehetősége félretenni, míg 10 százalékuk a hiteltörlesztés miatt nem képes tartalékokat képezni.

Bacher János, a GfK Hungária ügyfélkapcsolati igazgatója elmondta: a megtakarítási indexet ezentúl minden negyedévben publikálni fogják, a négy részindex értékeiből kiszámított pontszámot egy százas skálán értékelték. Ennek keretében külön indexen vizsgálták a jelenlegi megtakarítási képességet, a megtakarítások szerkezetét, a jövőbeli megtakarítási várakozásokat és a tartalékoláshoz való hozzáállást.

A Magyarországon készített index átlagos pontszáma 39,2 lett, amely régiós összevetésben is alacsonynak számít – fűzte hozzá. Az összes kelet-közép-európai országban készített hasonló felmérésekkel összevetve Magyarországon az átlagnál alacsonyabb a lakossági megtakarítások aránya, ugyanakkor a lakossági hitelfelvétel mértéke a környező országokhoz képest magas.

A megtakarítások szerkezetét nézve kiderült, hogy a magyar lakosság 50 százaléka bankbetétben tartja megtakarításait, az életbiztosítások és a nyugdíj-előtakarékossági számlavezetés, továbbá az értékpapír és egyéb pénzügyi befektetés aránya mintegy 20-20 százalékot tesz ki.

Bacher János újságírói kérdésre elmondta: a 23,2 százalékos takarékoskodási arányt annak alapján mutatták ki, hogy a lakosság a saját vélekedése szerint mit tart megtakarításnak. A valóságban ennél nagyobb lehet azonban a nyugdíjpénztári, életbiztosítási szerződéssel, illetve befizetéssel rendelkezők aránya. Szemléleti kérdés is, hogy a hosszú távú biztosítási formákat a lakosság megtakarításnak tartja-e vagy sem, ami egyben a pénzügyi kultúra hiányosságait is felfedi – vélekedett.

A Raiffeisen Bank és a GfK Hungária Piackutató Intézet kutatása szerint a megtakarítási szokások és az életkor, valamint az iskolai végzettség között szoros kapcsolat van. A legtakarékosabbaknak a 60 év feletti, saját vállalkozásukból élő, felsőfokú végzettséggel rendelkező nők bizonyultak, míg a legkisebb spórolási hajlandóságot a 15-19 év közöttiek és az alacsony iskolázottságúak körében mérték.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik