Terjeszkedési/cégfelvásárlási ambíciók:
- Lassítják-e a válság következtében fellépő finanszírozási nehézségek a magyar cégek határokon túli terjeszkedését, vagy a „tőkeszűkében” éppen a multivá válás a túlélés záloga?
- Mely ágazatokban lassult le a régiós/nemzetközi terjeszkedés, és hol maradt meg, illetve adott esetben erősödött a lendület? Miért történt mindez így, és mit ígér ez a válság további elmélyülése, illetve a kilábalás megkezdődése esetén?
- A külföldre merészkedő magyar cégeknek még mindig a régió az első számú célpontja, vagy ma inkább igyekeznek a válság által erőteljesen sújtott közép- és kelet-európán kívül keresni a lehetőségeket? Mely országok ma a formálódó magyar multik kedvelt célországai és miért?
- A válság globális gazdaságátrendező hatása hogyan hat Ázsia tőkevonzó pozícióira (a kontinens drágul, de még mindig versenyképes, ráadásul a relatív stabilitás régiója), azon belül a magyar multik ázsiai befektetési terveire?
Válság és ágazati konszolidációs folyamatok:
- Katalizátorként hat-e a válság a régiós szintű cégek fúzió általi létrejöttére, régiós szintű ágazati konszolidációjára? (A válság hatására sok kis- és középvállalkozás kénytelen bedobni a törülközőt, illetve kényszerül egy nagyobb vetélytárs „karjaiba omolva” menedéket keresni. Felerősíti-e mindez a határokon átnyúló cégek létrejöttét, azaz mennyire jellemző, hogy ez a kényszerű partnerkeresés régiós/nemzetközi keretek között zajlik?)
- Támogatják-e politikai oldalról bárhol az effajta régiós konszolidációs folyamatokat? (pl. a munkahelymegőrzés, a GDP szinten tartása vagy gazdaság versenyképességének megőrzése jelszavával)
Magyar multik és a politikai trendek:
- Érzik-e a magyar multik külföldön a válság hatására Európa-szerte, sőt nemzetközi szinten is erősödő nacionalista indulatokat, tendenciákat? Ha érzik, mit tesznek ellene?
- Befolyásolják-e a tőkebefektetési aktivitást a régió országainak nézeteltérései?
- Az erősödő nacionalista hevület szempontjából mi a különbség egy külföldi munkavállaló és egy külföldi befektető megítélése között? (párhuzamként lásd: magyarországi politikusi üzenetek pl. a hazai bankszektor 50 százalékának „magyar tulajdonba tereléséről”)
- Megoldás-e a régiós, vagy globális „jelmez”?
Pénzügyi közvetítők szerepe:
- Hogyan finanszírozzák ma a bankok a magyar vállalatok nemzetközi terjeszkedési lépéseit? Erre a célra könnyebb vagy éppen nehezebb hitelt szerezni, mint a „hagyományosabb” üzletekre?
- A magyar cégek terjeszkedésének finanszírozása tekintetében van-e változás a hitelválság tavaly ősz eleji csúcspontja, illetve az azt követő időszak szinte teljes hitelbefagyasztása óta?
- A kereskedelmi bankok óvatosabbá válása idején milyen mértékben támogatta/támogatja az állami pénzügyi szféra (MFB, Mehib, Magyar Export-Import Bank) a magyar multik külföldi pozíciószerzését? A cégek mennyire várnának el ilyesfajta állami szerepvállalást?
- Miként alakultak át a kockázati tőke elvárásai a régiós vállalati célpontok tekintetében?
Esettanulmányok:
- Hogyan vezényelhető le a sikeres terjeszkedés, miként óvjuk közben a bázisországbeli pozíciónkat? Hogyan hangolható össze a terjeszkedés rizikója a hazai piacon elért sikerek megőrzésével?
- Mely magyar multi cégek voltak kénytelenek a válság hatására bezárni külföldi érdekeltségeiket (néhányat vagy valamennyit), illetve elfelejteni (befagyasztani) a terjeszkedési terveiket? Mi bátorította korábban ezeket a cégeket a terjeszkedésre, és most konkrétan miért léptek vissza?
- Miként hatott folyamatban lévő VC-tranzakciókra a válság?
- „Szomszéd” országbeli multik Magyarországon: szlovák, román, horvát, ukrán, orosz, lengyel, stb. cégek magyarországi leányainak vezéreivel panelbeszélgetés az itteni üzleti környezetről szerzett tapasztalataikról
Előadók és panelbeszélgetések résztvevői
- iparági szakértők, tanácsadók, befektetők képviseletében
- az érintett magyar cégek hazai vezetői, illetve külföldi érdekeltségeik vezetői
- a konferencia idején éppen aktuális kormányzat gazdasági minisztere, esetleg külügyminisztere
- a terjeszkedést támogató állami infrastruktúra (ITDH, MFB, Garantiqa) illetékes képviselői
- szomszédos országok magyarországi érdekeltségeinek vezetői
- exportorientált középvállalatok
- terjeszkedés előtt álló középvállalatok
- regionális érdekeltséget kiépített nagyvállalatok
