Gazdaság

Mihez kezdjek, ha eladósodtam?

Hogyan változik devizalapú hitelem törlesztőrészlete? Rosszul döntöttem, amikor svájcifrank-alapú hitelt vettem fel? Érdemes forintalapúra váltanom? A legfontosabb kérdések és válaszok devizahiteleseknek a FigyelőNeten.


Svájci frankban adósodtam el. Mire számíthatok, hogyan változhat a törlesztőrészletem?

A hosszú futamidejű lakáshitelek törlesztőrészletének nagyságát két dolog befolyásolja: a svájci kamatszint és a svájci frank árfolyama.

A lakáshitelek többségénél a kamatperiódus hossza 6 hónap, vagyis ennyi idő elteltével igazítja a megváltozott piaci feltételekhez a bank a kölcsön kamatát. Most elvileg várhatja a kamatperiódus leteltét: a hitelválság nyomán a svájci alapkamat az utóbbi hónapban 100 bázisponttal, 1,75 százalékosra csökkent, tehát a piaci verseny azt diktálná, hogy az új kamatperiódusban a bank csökkentse az ön hitelének kamatát.

Csakhogy. A krízisben a bankok nehezen jutnak svájci frankhoz (nem adnak egymásnak, kevesebbet kapnak anyabankjuktól), ezért elképzelhető, hogy a kamatot – a hitelszerződéssel összhangban, de a piaci logikával ellentétben – mégis emelik. Ilyenkor nincs mit tenni: a piacok normalizálódásával – ami a mostani prognózisok szerint egy-másfél év múlva várható – a kamatok ismét a magyarnál jóval alacsonyabb svájci kamatszinthez igazodnak.

A törlesztőrészlet összegét azonnal befolyásoló tényező a forint árfolyama; október 27-én például rekordgyenge volt a forint, 1 frank 188 forintot ért, míg például augusztus 4-én 142 forint volt a frank árfolyama. A forint reális árfolyama vélhetően a két érték között van, ahhoz kell hozzászoknunk középtávon. Hogy mindez nagyobb törlesztőrészletet jelent-e, az attól függ, hogy milyen árfolyamon vette fel hitelét.

Rövidebb távú hiteleknél – ilyen az autóhitelek többsége – nincs kamatperiódus, csak az árfolyamtól függ a törlesztőrészlet nagysága.

Mennyiben más a helyzet, ha euró- vagy jenalapú hitelem van?

Az euróalapú hiteleknél az alapvető trendek azonosak, mint a frankalapúaknál, azzal a különbséggel, hogy a törlesztőrészletek most kevésbé okoznak meglepetést. Ennek oka az, hogy válságban a frank menekülővaluta, vagyis sok befektető a pénzét frankra váltotta, így a svájci deviza jobban erősödött a forinthoz képest, mint az euró.

A jenalapú hitelek helyzete más. Ott az árfolyamkockázat jóval nagyobb, mint a többi kölcsön esetében, ráadásul a japán deviza árfolyama a magyar és az európai gazdasági trendektől teljesen függetlenül változhat, vagyis a durván dráguló törlesztőrészlet derült égből villámcsapásként jöhet.

Nagyon rosszul tettem, hogy devizában adósodtam el?

Nem. A hosszabb távú hitelek kamata a jegybanki alapkamathoz igazodik, ami nálunk 10 százalék körüli, míg Svájcban 2 százalék alá csökken. Ekkora kamatkülönbözetet csak nagyon komoly forintárfolyam-zuhanás nullázhat le, aminek az IMF-kölcsön után – legyen az jó vagy rossz döntés – gyakorlatilag nincs esélye.

Ha összecsapnak a fejem fölött a hullámok, mit csináljak?

Nem kell kétségbe esni. A kormány megállapodott kilenc nagybankkal arról, hogy ilyenkor engedményt kaphatnak az adósok. Végső soron a bank érdeke is az, hogy viszontlássa a pénzét kamatokkal együtt még úgy is, ha kisebb engedményekre kényszerül.

Az egyezség nyomán a nehéz helyzetbe került adósok a hitel futamidejének meghosszabbításával mérsékelhetik a havi törlesztőrészlet összegét, átválthatják tartozásukat forintalapú hitelre, és előtörleszthetik kölcsönüket még az idén – ingyenesen. Ezekre a lépésekre eddig is módjuk volt, de a bankok korábban pénzt kértek minden szerződésmódosításért.

A nehéz helyzetbe került adósok ezen túl át is rendezhetik terheiket: a bankok egyedi döntéssel átmenetileg csökkenthetik a havi törlesztés nagyságát, bár ez a segítség már pénzbe kerül, ráadásul a pénzügyi terhek így időben eltolódnak.

Megoldást jelenthet még, hogy az adós forintban fixált törlesztőtészletre tér át, ami nyilván kiszámíthatóságot jelent, de szintén módosíthatja – erős forint esetén akár rövidítheti is – a kölcsön futamidejét. Erre csak néhány banknál van lehetőség.




Érdemes forintalapú hitelre konvertálni a hitelemet?



Nem nagyon. A svájci 1,75 százalékos és a magyar 11,5 százalékos alapkamat különbsége túl nagy, vagyis az árfolyamkockázat eltűnéséért nagyon magas kamatfelárat kell fizetniük azoknak, akik forintban adósodnak el.

Érdemes az eddigi hiteleimet újjal kiváltani?

Vélhetően nem. A válság miatt a bankok friss, devizaalapú lakáshiteleikre most 8-14 (!) százalékos kamatot kérnek, a korábbi (jellemzően október előtt nyújtott) kölcsönök kamata pedig ennél lényegesen alacsonyabb. Ráadásul mostanában jóval nagyobb az árfolyamkockázat, még eléggé ingadozik a forint árfolyama az euróhoz és a frankhoz képest is.

Nem javasolt az sem, hogy rövidebb lejáratú fogyasztási- vagy autóhitelt hosszú lejáratú ingatlanfedezetű hitelre konvertáljunk. Bár ilyenkor a havi törlesztőrészlet összege csökkenhet, a hosszú futamidő végéig jó eséllyel több pénzt keres rajtunk a bank. Ráadásul sokat, akár egész egzisztenciánkat is kockára tesszük.

(Az összeállítás elkészítéséhez segítséget nyújtott dr. Tatár Attila, a
bankweb.hu
szerkesztője.)

Ajánlott videó

Olvasói sztorik