A hatalmas, 25 milliárd dolláros lehívható hitelkeretet viszonylag gyorsan, három hét alatt hozta tető alá a magyar kormány és a nemzetközi szervezetek (IMF, Világbank, valamint az EU). Bod Péter Ákos, a Corvinus Egyetem tanszékvezetője (egykori jegybankelnök) a háttérben meghúzódó érdekeket elemezte a Deák Ferenc Klub konferenciáján.
Az IMF (Nemzetközi Valutaalap) több mint 200 milliárd dolláros kerettel rendelkezik, az utóbbi években pedig a világgazdaság dinamikusan fejlődött, így nehezen találtak helyet a pénznek. Izland és Magyarország sokkal jobb adósok lesznek majd, mint a harmadik világbeli országok, amelyeket a szervezet többnyire finanszíroz. Az Európai Uniónak is érdeke, hogy Budapest végre elkezdje a reformokat (elsősorban a költségvetés kiadásainak drasztikus lefaragását).
Bod Péter Ákos, a Corvinus Egyetem tanszékvezetője
„Az EU-nak Magyarország egy kudarc, félnek a dominóeffektustól, vagyis hogy Bulgária és a Balti-országok is bedőlnek” – vélekedett Bod Péter Ákos, és hozzátette hogy a 2004-től évente kötelezően készített konvergenciajelentésekben (amelyekben a magyar kormány a reformokról tájékoztatja Brüsszelt) kozmetikázott adatok szerepeltek. Amikor ez már látszott (a 2006-os választások körül), az unió nem kérte a valódi növekedési adatok feltárását, mert nem akart beavatkozni a belpolitikába.
Gyurcsánynak is jól jön a válság
A krízismenedzsment Gyurcsány Ferenc kormányának is érdeke az egykori jegybankelnök szerint, elsősorban azért, mert a szociális rendszer megkurtítása az MSZP szavazóbázisát érinti legérzékenyebben.
A konferencia résztvevői egyetértettek abban, hogy az IMF eddig bejelentett általános követelményeiből radikális költségcsökkentő lépésekre is lehet majd következtetni, tehát nem áll meg a sor a tizenharmadik havi illetményeknél, a nyugdíjaknál és a cégautóadónál. A nagy szociális ellátórendszerekhez, az állami tulajdonú vállalatokhoz és az önkormányzati finanszírozáshoz is hozzá kell majd nyúlnia a kormánynak.
„Pusztán az IMF nyomására nem szoktak tényleges reformokat bevezetni a hitelezett államok, ez a történelmi tapasztalat. Ötéves programot kellene kidolgozni az euró bevezetésére egy olyan kormánnyal vagy koalícióval, amely azt végig is tudja vinni” – lépett tovább egy gondolattal Csaba László akadémikus, a CEU tanszékvezetője.
Csak az uniótól kellett volna segítséget kérni
Dániának egyébként hasonló gondjai voltak az utóbbi hetekben, mint Magyarországnak, de érdekes módon Koppenhága csak az uniótól kért és kapott hitelkeretet, nem kevesebb mint 12 milliárd eurót.
Csaba László akadémikus, a CEU oktatója
Csaba László azon az állásponton van, hogy Budapestnek is ezt a példát kellett volna követni, vagy szépen csendben tárgyalni olyan gazdag arab országokkal, mint Abu Dhabi vagy Katar. A közgazdászok szerint az IMF segítsége szégyen az országra nézve, az unió történelmében mindössze egyszer volt rá példa, az Egyesült Királyság kért segítséget közvetlenül a Theatcher-kormány színre lépése előtt (a kabinet minden idők legnagyobb szociális lefaragását hajtotta végre, tömeges munkanélküliséget okozva az országban).
Veres János pénzügyminiszter az IMF-hitelszerződés részleteinek bemutatásakor egyébként Pekingben tárgyalt óriásberuházásokról. A Shanghai Construction Group építőipari cég és a kínai fejlesztési bank szeretné megvetni a lábát térségünkben, magyarországi központtal. A Deák Klub konferenciáján részt vevő közgazdászok szerint nem valószínű, hogy a pénzügyi tárca vezetője egy esetleges másik hitelkeret miatt kilincselt volna az ázsiai országban, arra az esetre, ha a magyar politikai elittel és saját pártjával nem sikerülne megegyeznie a kormánynak a további megszorításokról.
A kínai segítséggel ugyanis jóval kisebb lenne a nyomás a kormánypárton az ellátórendszerek és az állami cégek rendbetételére. Kínának egyébként több mint 1900 milliárd dollárnyi megtakarítása van, amelyből valószínűleg sokkal lazább feltételekkel hitelezne.
Palócz Éva a Kopint-Tárki vezetője
A szakértők a válság gyökereit is elemezték. Palócz Éva, a Kopint-Tárki kutatóintézet vezérigazgatója szerint a másodlagos pénzügyi piacok az utóbbi időben már pilótajáték- szerűen átláthatatlanokká váltak, az értékpapírok kereskedelmének felügyeletével ellátott amerikai szervezet képtelen volt előre jelezni a folyamatot.
Minden mögött a belpolitika áll
A konferencia közgazdászai arra a következtetésre jutottak, hogy alapvetően politikai okai voltak annak, hogy Amerikában hagyták megbukni az első nagyobb bankáldozatot, a Lehman Brotherst.
„Meg kellett mutatni az amerikai adófizetőknek, hogy nem a bankoknak adják a pénzeket, hanem őket mentik meg a csődöktől” – mondta el a Kopint vezetője és hozzátette, nem lehet igazán látni ami következik, de az államháztartások helyzete az óriási tőkeinjekciókkal mindenhol fel fog borulni (a nyugati demokráciákban dollár és euró százmilliárdokkal támogatják a bankokat).
A magyarországi válság elindulását is vizsgálták a közgazdászok. Az októberi jegybanki jelentésből a szakértők még azt a következtetést vonták le, hogy nincs nagy veszély, de az amerikai médiában megjelentek már másmilyen hangok is. „Nem szemelték ki Magyarországot, egyszerűen nem volt a biztos pontok között a káoszban. Tavaly a 2006-os megszorítások után is nálunk volt a legnagyobb az államháztartás hiánya az egész unióban”- vélekedett Palócz.
Ránkszálltak mert nem láttunk az erdőtől
„Akinek üldözési mániája van, lehet hogy tényleg üldözik” – reagált a gondolatra Csaba László és rámutatott arra, hogy a 2006-os választásoknál a mostani helyzethez hasonlóan nyomást gyakorolt az amerikai média. Elkezdték Magyarországot együtt emlegetni Törökországgal és Dél-Afrikával, ami a bankrendszert és az államháztartás stabilitását illeti, – ekkor még nem alakult meg a magyar kormány és a közgazdász szerint ezzel akartak nyomást gyakorolni a színfalak mögötti gazdasági megállapodásokra .
A konferencia résztvevői szerint az elmúlt években a kormány nem vette figyelembe, hogy a nemzetközi pénzügyi rendszer a hitelességre épül. A valós makrogazdasági adatok elfedésén túl leginkább az növelte a bizonytalanságot, hogy évente, de gyakran 2-3 havonta is változó gazdaságpolitikai bejelentéseket tett a kabinet, a pénzügyminisztérium, a gazdasági tárca és a jegybank. A spekulánsok tehát kihasználták, hogy a magyar politikai elit képtelen volt megegyezni az alapvető gazdasági célokban és az ehhez szükséges intézkedésekben.
legyen ön is fn tudósító!
Önt érinti a válság? Hogyan? Írja meg! Válság testközelben az FN Tudósítóban!
