Ha a recesszió tartós lesz, s a munkanélküliség fokozódik a fejlett államokban, akkor a vendégmunkások egy része feleslegessé válik – írja a Figyelő. A cégek ilyenkor a saját államuk polgárait részesítik előnyben, illetve azok várhatóan olyan, rosszabbul fizetett munkákat is hajlandóak lesznek elvégezni, amelyeket eddig a külföldiekre hagytak. Amúgy sem feltétlenül jó krízis idején bevándorlónak lenni: mint az 1929–33-as nagy válság tapasztalatai is mutatják, ilyenkor a demagóg politikai szólamok könnyen az „idegenekben” találják meg a bűnbakot.
A „visszavándorlási hullám” hazánkat nem nagyon érinti, mivel nálunk eleve kevéssé mobilis a munkaerő, nem sokan vállaltak munkát külföldön. Romániába, Lengyelországba azonban nagy tömegek térhetnek haza. „Hosszabb távon, ha a nemzetközi piacok regenerálódnak, fokozódhat a nyomás, hogy a magyar munkavállalók külföldön próbáljanak boldogulni” − mutat rá egy lehetséges későbbi következményre Hárs Ágnes, a Kopint–Tárki vezető kutatója.
Bankok, autógyárak bocsátanak el
A munkanélküliség növekedésére pedig mindenütt számítanak: világszerte már dübörög a leépítési hullám, a pénzügyi szektor mellett az autógyárak, az elektronikai cégek és a reálszféra más vállalatai is érintettek. A pénzintézetek közül a Citigroup több mint 15 ezer embert küld el, a UBS 2 ezer főt, a Goldman Sachs 3,3 ezret.
A Chrysler több mint 1800 dolgozótól válik meg, de a Volvo, a Ford és a Renault is több ezres leépítéseket hajt végre. Elbocsátási szándékot jelentett be a Yahoo!, a Xerox, a Merck és a UPS is.
Nagy-Britanniában 2009 végéig várhatóan félmillió állás szűnik meg, ezzel a munkanélküliek száma elérheti a 2,25 millió főt. Az Egyesült Államokban már augusztusban ötéves csúcsra, 6,1 százalékra emelkedett a munkanélküliség, majd szeptemberben 159 ezren veszítették el az állásukat.
Magyarországon eddig főleg autóipari cégek jelentettek be leépítéseket, s nálunk is a munkanélküliség növekedése várható. Bartha Attila, a Kopint–Tárki kutatási igazgatója 8 százalék fölötti rátát vetít előre.
Aki szegény, az a legszegényebb
„Az alacsony végzettségűek foglalkoztatási helyzete tovább romlik, hiszen az ő helyükre beléphetnek a képzettebbek. Szűkül a középosztály, az egyenlőtlenségek nőnek” – fest nem túl derűs jövőképet Bartha Attila. A kutatók persze mind hangsúlyozzák: a tényleges hatások függenek a válság hosszától és mélységétől, illetve attól, milyen válaszokat ad rá a hazai gazdaságpolitika.
Az országon belüli gazdasági erőviszonyokat is átrendezheti, pontosabban a meglevő drámai regionális különbségeket felerősíti a recesszió. Budapest egy főre jutó GDP-je a Központi Statisztikai Hivatal 2006-os adatai szerint négyszer akkora volt, mint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéé. A leszakadó régiók helyzete tovább fog romlani, felzárkóztatásukhoz komoly erőfeszítésekre lesz szükség.
Lesz pozitív hatás is
Érdekes módon a válságnak pozitív hatásai is lesznek. Karácsony Gergely szociológus, a Medián kutatási igazgatója arra számít, hogy a sokkhatástól fejlődik a hazai lakosság jelenleg elég alacsony szintű pénzügyi kultúrája. A devizahitelek emelkedő törlesztő részletei például segítenek tudatosítani a régi bölcsességet: addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér.
„A 2006-os választás utáni események hozadéka volt, hogy segítettek a közvélemény számára felfogni a költségvetési hiány fogalmát, egy ilyen krízishelyzet nélkül ez nem lett volna tudatosítható” – mond példát a közelmúltból hasonló tanulási folyamatra a kutató.
Talán végre a „mindenható állam” illúziójával is segít leszámolni a válság. A Medián október közepi megkérdezése szerint mindenesetre a válaszadók többsége szerint a magyar kormány csak kismértékben (31 százalék) vagy egyáltalán nem (24 százalék) felelős azért, hogy a válság elérte Magyarországot.
(További izgalmas részletek, külföldi kitekintéssel a Figyelő legújabb számában olvashatók.)
