Az államcsőd tényleges veszély volt, de most nincs ilyen veszély, ezért nem lenne jó, ha Magyarország a további hitellehetőségeket is felhasználná. „A magas hitelek aránya megöli az országot” – fogalmazott Demján. Ha eláramlik a jövedelem, az ország nem tud felzárkózni. A nemzeti jövedelem alacsony, ezért a kamatok fizetése további szociális és bér-megszorításokat vonna maga után.
A vállalkozók átmenetileg – amíg a fizetőképesség nem biztosított – lemondanak az adócsökkentésről, de a magas kamatszint csökkentése elsőrendű érdek – fejtette ki. Ha a kis- és középvállalkozások nem kapnak versenyképes kamattámogatást, és a hitelkamat nem csökken 8 százalék alá, akkor nem tudnak építkezni, fejleszteni. Ennek egyik következménye lehet, hogy az önerő hiánya miatt az uniós forrásokat nem tudják felhasználni, így az is bekövetkezhet, hogy az uniós támogatások és az unióba történő befizetések nullszaldót produkálnak.
Az eurózónához való csatlakozásig Demján Sándor szerint még jó pár évnek eltelnie, ugyanis reformok nélkül nem lehet az eurót bevezetni. Csak akkor csatlakozhatunk, ha az unió által elvárt követelmények 80 százalékát már teljesítettük. Ezeket már az uniós csatlakozás előtt végre kellett volna hajtani, Magyarország volt az egyedüli ország, amely ezt nem tette meg.
A magyar tulajdonú bankszervezet szerepe a válságos helyzetben dominánssá válik. A kívülről, külföldi anyabankokon keresztül finanszírozott bankok ebben a nehéz pénzügyi helyzetben várhatóan arra fognak majd törekedni, hogy a saját országuk likviditását megoldják – vélekedett. A magyar bankrendszer alapproblémája – ami ugyan stabilitást is jelent – hogy nagyrészt külföldi tulajdonban van, 50 százaléka kívülről finanszírozott. Magyarországon alacsony a nemzeti tőke aránya, ami részben a politikai pártok hozzáállásának, részben pedig annak a szemléletnek köszönhető, hogy a piacgazdaságot magyar tőke nélkül képzelték el – jegyezte meg Demján Sándor
