A párizsi mértékadó újság szerint a francia államfő számára a pénzügyi válság egyik legfőbb következménye a politika visszatérése a “piacok diktatúrájának ideológiája és a közhatalom tehetetlensége” után. Sarkozy szerint ez azt jelenti, hogy az államnak ezentúl nagyobb szerepet és felelősséget kell vállalnia a gazdaságban, befektetőként és vállalkozóként is.
Kiszorítja a baloldalt
A francia elnök nem is titkolja, hogy a nagyobb állami szerepvállalással politikai célja az alacsonyabb néprétegek és a középosztály fellázadásának elkerülése és maga mellett tartása; azon csoportoké, amelyek őt hatalomra jutatták, és amelyek a globalizációt nem ígéretként, hanem fenyegetésként élik meg.
Ezzel a “teljesen szocialista beszédmóddal” Sarkozy egyben az ellenzéki francia Szocialista Párt (PS) újjászerveződését is akadályozni akarja: minél inkább baloldali vizekre evez a köztársasági elnök, a PS annál inkább kénytelen lesz radikalizálódni – figyelmeztet a Le Monde.
Csak szavak
A lap szerint ugyanakkor jelentős különbség van Sarkozy kijelentései és tettei között.
Először is a bejelentettnél sokkal óvatosabban fogott hozzá az elnök az állami visszatérés megszervezéséhez. A 10,5 milliárd eurós közvetlen bankmentő csomag – amelyből az ország hat legnagyobb bankja részesül – a rossz követelések átvállalásával történik, azaz az állam – a brit akcióval ellentétben – nem lesz részvényes a megsegített bankokban, s az összeget visszafizetendő kölcsönként folyósítja. A bankvezetők üdvözölték ezt a pénzügyi és jogi konstrukciót, amely megfosztja az államot attól, hogy képviselői helyet kapjanak a bankok igazgatótanácsaiban.
Sarkozy egyik másik jelentős ellentmondása: nem győzi ismételgetni, hogy az állami garanciákért cserébe az arra igényt tartó pénzügyi intézményeknek etikai kötelezettséget is vállalniuk kell a bankvezetők juttatásait illetően, ami az utóbbi években “számos botrányos kilengéshez vezetett”.
Ígéretet tett arra, hogy az úgynevezett arany ejtőernyősök, azaz a vállalatokhoz kívülről nagy pénzért különleges szerződésekkel hozott felső szintű vezetők juttatásainak egy része, például a leköszönő vállalatvezetők magas végkielégítései végleg megszűnnek Franciaországban.
Tény, hogy a Dexia és a Caisse d’épargne napokban távozó vezetői önként lemondtak végkielégítéseikről, de a kormány valójában semmilyen törvényi szabályozást nem kezdeményez a magas juttatások megszüntetésére.
Az Európai Unió soros elnökeként Sarkozy közös európai gazdasági politikát szeretne létrehozni, de eddig nem sikerült meggyőznie európai partnereit, amelyek tartanak a francia etatizmustól. A nemzetközi pénzügyi rendszer reformjára tett ambiciózus javaslatai sem váltottak ki nagy lelkesedést Európában – emlékezet a lap.
