Az élet nincs bebetonozva – mondta lapunknak Pichler Ferenc, a pénzügyi tárca kabinetfőnöke, annak kapcsán, hogy a Pénzügyminisztérium (PM) el akarja törölni az idei költségvetési törvény azon passzusát, amely 2010-ig előírná: a büdzsé elsődleges – kamatkiadások nélkül számított – egyenlege csak többletet tartalmazhat. Ezzel a fiskális szigor egyetlen törvénybe foglalt garanciája esne ki.
KÖZPÉNZÜGYI TÖRVÉNY. A kabinetfőnök szerint minderre azért van szükség, mert még az idén, az őszi ülésszakban be kívánják terjeszteni az Országgyűlés elé a várva várt közpénzügyi törvényt. Ez részletes szabályokon keresztül garantálná, hogy ne következhessen be ismét az elmúlt években tapasztalt, nyakló nélküli költségvetési költekezés. „Ahhoz, hogy az előírások ne üssék egymást, fel kell oldani ezeket a bebetonozott egyenlegeket” – érvel a kabinetfőnök. A fentiek mellett a kormány létrehozna egy költségvetési hivatalt is, amely végső esetben akár vétóval is élhet, ha a költségvetési szabályokkal szembe menő törvényjavaslatot kívánna a Tisztelt Ház elfogadni.
A bökkenő a közpénzügyi törvénnyel az, hogy kétharmados jogszabályokat, sőt esetleg még az alkotmányt is módosítani kell hozzá. A nyár elején el is indult egy ötpárti konzultáció a törvénymódosításokról, s azóta néhány fordulón túl is vannak a felek. Lapunk úgy értesült, a parlamenti pártok nagyjából-egészéből benne vannak a dologban, bár a Fidesz nincs még teljesen meggyőzve. A legnagyobb ellenzéki párt aggályai bizonyos szempontból érthetőek. Információink szerint a pénzügyi tárca 100-120 fős költségvetési hivatalt tervez, s erre joggal mondhatja a Fidesz, hogy túl nagy apparátust jelentene.
Piaci elemzők egyébként ehhez hozzáteszik, hogy a magyar költségvetési viszonyokat ismerve bőven elegendő lenne kezdetben 10-20 fő. Az utóbbi évekre ugyanis az volt a jellemző, hogy a fiskális politika a választások környékén 3-4 százalékponttal elúsztatta a hiányt – márpedig ahhoz az ellenőrzéshez, ami ezt megakadályozhatná, nincs szükség nagy apparátusra. Ellenben, ha pár tized százalékponton múlna a fiskális politika lelki üdvössége, akkor érthető lenne a nagyobb, részletesebb és pontosabb számításokat is elvégezni képes csapat.
Ráadásul a költségvetési folyamatokhoz ilyen szinten nem túl sokan értenek Magyarországon. Forrásaink megjegyzik, hogy ha az új hivatal a PM szakembergárdájából vinné el az embereket, akkor egész egyszerűen nem lehetne megcsinálni a költségvetési törvényt. Ha az Állami Számvevőszék (ÁSZ) soraiból toboroznák a hivatalt, akkor a büdzsé ellenőrzése kerülne veszélybe. Lehet még persze a jegybanktól és a piacról is csábítani szakembereket, de azért olyan nagyon nagy választék így sem mutatkozik.
A Fidesz korábban az új hivatal vezetésével kapcsolatban is aggályainak adott hangot, mondván: ha a politika évek óta nem képes az ÁSZ alelnökének személyében megegyezni, akkor miként tudna egy ilyen új hivatal vezetőjében megállapodni? Ezek alapján tulajdonképpen logikusnak tűnhet az a megoldás, hogy valamiképpen a számvevőszék feladatkörét bővítenék ki. Ehhez azonban ugyanúgy szükséges a pártok megállapodása, márpedig forrásaink szerint ez egyelőre még elég távol áll a megvalósulástól.
Forián Szabó Gergely, Pioneer Alapkezelő: a pozitív elsődleges egyenlegre vonatkozó passzus elhagyása nem sok vizet zavarna, mert az úgyis legfeljebb pr-célokra jó, hiszen szankciók nem kapcsolódnak hozzá.
Az idei költségvetési törvényből a jövő évi és a 2010-es elsődleges egyenlegre vonatkozó passzusok elhagyása amúgy nem sok vizet zavar. Forián Szabó Gergely, a Pioneer Alapkezelő közgazdásza szerint úgyis legfeljebb pr-célokra volt jó az egész, hisz a rendelkezés csupán azt írta elő, hogy pozitív elsődleges egyenleget mutató törvényjavaslatot kell benyújtani az Országgyűlésnek, ám azt egyelőre nem szankcionálják semmilyen módon, ha a törvény végrehajtása során végül ez nem teljesül.
Lapunk úgy tudja, hogy a közpénzügyi törvény és a majdan felállítandó hivatal a PM tervei szerint 2011-től tündökölne teljes pompájában, feltéve, ha végül sikerül tető alá hozni a magyar politikai életben igen ritka ötpárti megállapodást. Ennek azonban az lehet a következménye, hogy 2009-ben és 2010-ben nem érvényesül kellő mértékben a fiskális fegyelem. Ez az aggodalom számos elemző fejében megfogalmazódott. Szerintük a költségvetés jobban alakulhatna a tervezettnél, ám a kormány „megelégszik” a konvergenciaprogram betartásával.
„Nagyon erős érdekek munkálnak a politikai életben abba az irányba, hogy elég volt a megszorításokból, ideje lenne már pénzt is pumpálni a gazdaságba” – fejtette ki aggodalmait a Figyelőnek Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője. A konvergenciaprogram túlteljesítéséért nem kapunk külön dicséretet Brüsszeltől, ám a várhatóan befolyó többletbevételek elköltése jól jöhet a politikai népszerűségért folytatott játszmákban. A közgazdász szerint szomorú lenne, ha az államháztartási hiánycél túlteljesülését úgy akadályoznák meg, hogy elköltik a többletbevételeket, miközben lehetne ebből a pénzből például adót mérsékelni vagy szerkezeti reformokat végrehajtani, nem is beszélve a hiány nagyobb léptékű csökkentéséről.
Török Zoltán, Raiffeisen Bank: nagyon erős érdekek munkálnak a politikai életben abba az irányba, hogy elég volt a megszorításokból, ideje lenne már pénzt is pumpálni a gazdaságba.
TELJESÍTHETŐ HIÁNY. A jövő évi költségvetési törvénytervezetről eddig napvilágot látott elemzések egyetértenek abban, hogy a kormány által megcélzott 4,1 százalékos eredményszemléletű hiány teljesíthető. A kritikusok azonban nem mulasztják el hozzátenni: továbbra is igen kedvezőtlen a büdzsé szerkezete, erősen a bevételek növekedésére épít, nem pedig a kiadások lefaragására. Márpedig erre éppen azért lenne szükség, hogy fenntartható legyen a költségvetési pálya, és 2009-re ne halmozódjanak fel további erős kétségek a fiskális fegyelem fellazulásáról.
A feketegazdaság kifehérítésére tett kormányzati erőfeszítések üdvösek ugyan, ám nem helyettesíthetik a kiadások tartós visszafogását. A bevétel növekedését a kormány az élénkülő belföldi kereslettől és a bővülő fogyasztástól, valamint – főleg a nyugdíjszabályok változásához kapcsolódóan – az adó- és a járulékalap további szélesítésétől várja. Az ICEG EC közgazdászainak elemzése szerint a fehérítő hatásra azért – még szigorodó ellenőrzések mellett sem – nem lehet mérget venni. Bizonytalan az is, hogy valóban meglódul-e a lakossági fogyasztás, s így befolynak-e az ebből származó többletadók. A büdzsé az idei, nagyjából egyszázalékos fogyasztáscsökkenés után jövőre már körülbelül félszázalékos emelkedéssel számol.
Bizonytalansági tényező az is, hogy a települési önkormányzatok az elmúlt időszakban egyre inkább eladósodnak. Kérdés, a költségvetés által rendelkezésükre bocsátott kiadások elegendőek lesznek-e feladataik ellátására, vagy további eladósodással kénytelenek finanszírozni tevékenységüket. A 2008-as büdzsét látva tehát megfogalmazódhat a gyanú azzal kapcsolatban, hogy 2009-re már nem lehet tovább feszíteni a bevételi oldalt, s így a kiadási oldal rugalmatlansága – és a közelgő választások – ismét a fellazuló fiskális politika rémképét vetítik előre.
