Fellélegezhet a pénzügyi tárca és a kormány, nem borul a költségvetés, nem kell hamarjában kiötölni valamit az önkormányzatok támogatására, ráadásul az összevonni szándékolt „kis adók” alapja is maradhat. Az Európai Bíróság ugyanis a közösségi joggal összeegyeztethetőnek tartja a helyi iparűzési adót (hipa). Igaz, hogy nem csak a hazai könyvvizsgáló cégek, de még Kovács László uniós vám- és adóügyi biztos állásfoglalása szerint is ez az adó kevéssé hatékony, a vállalkozások jövedelmi viszonyait figyelmen kívül hagyja, ráadásul erősen torzítja a versenyt (lásd a keretes írást). Ezért vagy gyökeres átdolgozása vagy eltörlése lenne kívánatos.
Erre azonban valószínűleg még várni kell. Egy, a pénzügyi tárca szakértői szerint készített (hivatalos minisztériumi álláspontnak azonban nem tekinthető) anyag például nem tartja célszerűnek az iparűzési adó változtatását. Márpedig Gyurcsány Ferenc kormányfő januárra ígérte az adórendszer átalakításának koncepcióját. Igaz, részletekkel, irányokkal egyelőre nem szolgált, így a szakma és persze az adófizetők milliói kénytelenek csupán a lehetőségeket felmérni.
A PM-tanulmány a legnagyobb hozammal kecsegtetőnek a munkát terhelő adók átalakítását tartja. Ebben nagyjából egyet is értenek egymással a szakma képviselői. Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst & Young adószakértője, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) korábbi elnökhelyettese is úgy véli, hogy az adórendszer átalakításának egyértelműen a munkaerő ára csökkentését kell céloznia, a közterhek mérséklésén keresztül. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) vonatkozó háttértanulmánya szintén az élőmunka terheinek csökkentését tartaná üdvösnek. Ez persze a tanulmány szerint sem garantálja automatikusan a foglalkoztatottság növelését, viszont azt is biztosra veszi, hogy ennek végrehajtása elengedhetetlen a változáshoz. Ellentételezésképpen a tőke és a tőkejövedelmek adóinak emelése képzelhető el az ÁSZ közgazdászai szerint, továbbá a környezetet károsító tevékenységek fokozottabb adóztatása.
Vámosi-Nagy szerint az áfa és a jövedéki adó emelése szolgálhat kompenzációképpen. Ugyanakkor célravezetőbb lenne, ha a bérterhek könnyebbé tételét nem adóemeléssel, hanem a költségvetési kiadások csökkentésével ellentételezné a kormány. Ez nagyon fontos lenne a külföldi befektetők érdeklődésének fenntartása, Magyarország versenyképességének javítása miatt. (Az ÁSZ is azért tartaná veszélyesnek, ha emelkednének a fogyasztási adók, mivel ezzel a belföldi piacra termelő vállalkozások termékei további versenyhátrányba kerülnének az import termékekkel szemben.)
A kérdés már csak az, hogy mivel ért egyet a kormány, illetve az elfogadott elveket hogyan ültetné át a gyakorlatba. Ez utóbbi szempontból pedig a jövő évtől esedékes új adótörvények tervezete nem túl megnyugtató. A kormányzati kommunikáció ugyanis csökkenő adótételeket és egyszerűsödő bevallást ígért. Vámosi-Nagy szerint összességében adóteher-emelkedés várható jövőre. Az adójóváírás változása miatt ugyan a személyi jövedelemadóból bevételkiesés lesz, de az adótábla valorizációjának elmaradása – nem emelik a sávhatárokat az infláció mértékével – ennél többet hoz. Emelkedik a jövedéki adó is, ez a cigaretta esetében kötelező lépés. A büdzsé az adóbevételek 9 százalékos emelkedésével számol, a GDP növekedését pedig 4 százalékra prognosztizálja jövőre a kormány, s ebből így csak adóteher-emelkedés jöhet ki. A konvergenciaprogramban szereplő GDP arányos 38,1 százalék helyett idén 38,5, jövőre pedig 38,9 százalék lesz a centralizáció.
Külön probléma, hogy ha eddig egy kis bt.-nek egyetlen alkalmazottja sem volt, ráadásul a tulajdonos jövedelmet sem vett ki a cégből, akkor gyakorlatilag nem kellett semmilyen „kis adót” fizetnie. A megváltozó szabályozás, a kis adók összevonása azonban a jövőben a legkisebb vállalkozásokat sújtja, annak ellenére is, hogy nemzetgazdasági szinten nem lesz több ezen járulékokból az elvonás – mondta lapunknak Kerekes Anikó, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének alelnöke.
EFEHO-PROBLÉMÁK. Persze ki tudja, hogy a tervezet miként módosul, mire elfogadják. Szakmai berkekben ugyanis eléggé elterjedt az a pletyka, hogy esetleg mégsem ilyen formában valósul meg a kormányzati elképzelés az adók számának csökkentéséről. Az új adótörvények három járulékot vonnának össze, a rehabilitációs, a szakképzési és az innovációs járulék a jövőben erőforrás fejlesztési hozzájárulás (efeho) fedőnév alatt fut majd, új elemmel gyarapítva így az eddig is csak rejtjelkulccsal megfejthető magyar adószótárt. (Próbálta már valaki mondjuk egy angolnak elmagyarázni, hogy mi az eva vagy az ekho? Szinte lehetetlen vállalkozás.) Adószakértők kritikaként azt is megfogalmazták, hogy a három kis adó összevonása módszertanilag sem teljesen korrekt, ugyanis a rehabilitációs esetében az alap a rokkantak foglalkoztatása, a szakképzésinél a havi munkabér, az innovációs esetében pedig az iparűzési adó alapja számít, márpedig e három tényezőt elég nehéz közös nevezőre hozni egy járulékban. A teljes képhez hozzátartozik még Kerekes Anikó szerint, hogy az átalakuló áfa rendszerben viszont valóban egyszerűbbé válhat az áfa visszaigénylése.
Az adószakértő szerint az adminisztráció – a kormány ígéretei ellenére – éppenséggel bonyolultabbá válik. Annak a vállalkozásnak ugyanis, amelyik fel akarja használni a szakképzési és az innovációs járulékot, a régi szisztéma szerint kell nyomtatványok sorát kitöltenie. Az efehóról szóló törvénycikkely önmagában hat és fél oldal a törvényjavaslatban, el lehet képzelni, mennyire „egyszerű” lesz majd a végrehajtása.
