A cikkhez érdemben nem kívánok hozzászólni, annál is inkább, mert bár többször emlegetik az ING-t mint piacvezetőt, nem szólaltattak meg minket, sőt más nagy állománnyal rendelkező biztosító képviselőit sem. Mivel azonban egy olyan kijelentés jelent meg kritikátlanul a cikkben, amely cégem szakmaiságát támadja, a társaság presztízse miatt kénytelen vagyok rá reagálni, úgy is mint a cég vezetője, de úgy is mint akinek személyesen a saját ötlete, kezdeményezése volt először Magyarországon a unit-linked biztosítások elindítása.
Az inkriminált megjegyzés az, hogy tíz évvel ezelőtt szakmai hiba volt a még fejletlen piacon a unit-linked módozat bevezetése. Nos éppen az elmúlt tíz év sikere bizonyítja, hogy ez nem szakmai hiba, hanem szakmai bravúr volt, és elismerés illeti azt a céget, amelyik ezt először tette.
Ez lehet szubjektív megállapítás is, azonban a számok objektívek. Tessék megnézni a piaci eredményeket! Ezen túl pedig minden életbiztosítással foglalkozó cég bevezette ezt a módozatot, mert a piac ezt igényelte. És ez a lényeg, hogy amióta piacgazdaságban élünk, a piac dönti el, hogy szakmailag mi a jó döntés, és nem az összevissza nyilatkozatok, illetve nyilatkozgatók.
A hiba nem a bevezetéskor történt, hanem akkor, amikor egyes sikertelen biztosítók egy mohó „többesügynök” vállalkozással egymásra találtak, és semmilyen önkorlátozást nem tanúsítva, az ügyfeleket többszörösen megterhelve próbálnak sikert elérni, ugyanakkor rombolni a biztosítási piacot. Az a megállapítás sem igaz, hogy a unit-linked termékeknél magasabb a jutalék. Éppen ellenkezőleg, alacsonyabb, legalábbis az ING-nél. A jutalék mértékének a meghatározása mindig a vezetés jogköre. Az, hogy a cikkben megszólalók sokkal magasabb jutalékot fizetnek a Brokernetnek, az az ő döntésük és felelősségük. De az, hogy utána panaszkodnak a magas jutalék miatt, az az igazi szakmaiatlanság.
BORDÁS GYÖRGY
elnök-vezérigazgató, ING Biztosító Zrt.
*
A pontosság kedvéért: az ING-csoportból a cikkben megszólalt Benczédi Balázs, az ING Befektetési Alapkezelő vezére. Bordás Györgyöt akkor lapzártáig nem sikerült elérnünk.
A szerk.
• Kell-e kisebb parlament?
Elolvasva László Róbert írását a „fele sem igaz” népszavazásról (Figyelő, 2007/35. szám), úgy döntöttem, hozzászólok.
Nézzük: 1. Fele annyi képviselő, fele annyi laptopot, mobiltelefont, ingyen újságot és hasonlókat jelent. 2. A törvényhozás mulasztásos törvénysértésben van, mivel át kellett volna dolgoznia a választókerületeket az egyenlőbb képviselés elve miatt. Akkor rajta, egy füst alatt lehet ezen is dolgozni. 3. Ha a törvény meghatározza, mennyi bizottság szükséges a parlament munkájához, akkor csak azt az elvet (szabályt) kell érvényesíteni, hogy minden képviselőnek minimum egy, maximum három bizottságban kell munkát vállalnia. 4. Amennyiben a kevesebb képviselő által megkívánt – mégis ugyanannyi munkát elvégzendő nagyobb apparátus és szakértő gárda szükségeltetik, azt a négy-öt főt elbírja a megtakarítás. 5. További szabályként meg kell állapítani a képviselők órabérét és ha valaki nem hivatalosan hiányzik, aznapi illetményét ne kapja meg.
Ideje változtatni a rendszeren! Szerintem jobb lesz.
MOLNÁR JÁNOS
• HVB helyett UniCredit
A régió 2007. évi legnagyobb bankjai felsorolásban (Multikra építve – Figyelő, 2007/36. szám) az UniCredit Csoport több tagja, így a magyar UniCredit Bank is még az előző nevén jelent meg. Természetesen büszkék vagyunk HVB-s múltunkra, de legalább annyira arra is, hogy a régióban nagy előnnyel piacvezető csoport márkanevét viselve, az idei év februárjától UniCredit Bank Hungary Zrt. a hivatalos nevünk. Ezzel mi voltunk az elsők abban az európai léptékű márkásítási folyamatban, amelynek során hazánkhoz hasonlóan Szlovéniától Oroszországig és tovább nagybankok sora vette és veszi fel az UniCredit márkanevet.
SIPOS JÓZSEF
kommunikációs igazgató, UniCredit Bank Zrt.
*
A szóban forgó lista természetesen a 2006-os – vagyis még a névváltás előtti – adatokat tartalmazza; a táblázat címében a 2007-es évszám sajnálatos elírás következménye. A szerk.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
