Lehet, hogy a jövőben már nem 99, hanem 95 forintra fognak végződni az akciós árak a különböző szaküzletekben, s csökkenhet a magyar pénztárcák súlya is. A Figyelő ugyanis úgy tudja, a jegybank fontolgatja a forgalomban levő közel 1,9 milliárd darab 1 és 2 forintos érme kivonását. Legutóbb, 1999-ben, az 50 fillérestől vettünk búcsút.
Lapunk értesülésére Ferenczi Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) emissziós szolgáltatásainak vezetője annyit mondott: a jegybank folyamatosan vizsgálja, hogy a kiscímletű bankjegyek és érmék betöltik-e funkciójukat. „Mivel ezen érmék előállítása és a hozzá kapcsolódó logisztikai és elosztási tevékenység meglehetősen drága, a jegybank időről időre áttekinti, az érme- és bankjegycímlet szerkezete megfelelő-e.”
A jegybanktörvény szerint a forgalomban lévő címletekről az MNB legfelső grémiuma, a Monetáris Tanács hivatott dönteni, a változást pedig jellemzően a jegybank elnöke jelenti be. Így történt ez legutóbb is, amikor az 1000 forintos bankjegy egyik, hologram nélküli verzióját vonták be. A bankjegy kivezetési időszakának hosszát is a tanács határozza meg. Ez attól függ, mennyire elterjedt már a helyettesítő címlet, és mennyi „régi” pénz van még a készpénzforgalomban. Általában 3-6 hónap alatt vonnak be egy címletet.
DRÁGA PICIK. Az aprók használhatóságát az egyszerű állampolgár is naponta kétségbe vonja, hiszen néhány napi bevásárlás után degeszre dagad a bukszája. Ráadásul a kis fémpénzeket lényegében semmire sem tudja használni, azokat már a parkoló, vagy közlekedési jegyárusító automaták sem fogadják el. Egy bevonás persze nem csak emiatt következik be. Egy darab 1 forintos előállítása ugyanis a növekvő nyersanyagárak miatt ma már 5-6 forintba, egy 2 forintosé pedig 8-10 forintba is belekerül; az arány csak a 20 forintosnál fordul meg. A pénzérméket olyan kemény ötvözetből kell előállítani, hogy akár több évtizeden keresztül is használhatók maradjanak.
Fejfájást okozhat a jegybankos szakembereknek az is, hogy a kis címleteknek évente mintegy 10 százaléka – közel 100 millió darab 1 forintos, illetve 80 millió darab 2 forintos – „kicsapódik” a rendszerből, kikerül a forgalomból. Nem feltétlenül végzik a csatornában, inkább az otthoni malacperselyekbe, befőttes üvegekbe kerülnek, vagy külföldi turisták zsebeiben valamely távoli országba vándorolnak ki. A jegybank a forgalomból eltűnő érméket újragyártatja, ami az elveszett, megsemmisült, vagy sérült címletekkel együtt évente több milliárd forintba kerül – vagyis ennyibe kerül az államnak, áttételesen pedig a lakosságnak is. A nagy címletű érmékre, mint például a 100 forintosra, sokkal jobban vigyázunk, így ezeket csak néhány évente kell újragyártatni.
TONNÁS TÉTELEK. Ma minden egyes magyar állampolgárra – a csecsemőktől az aggastyánokig – 100 darab forgalomban lévő 1 forintos és 90 darab 2 forintos jut (lásd a táblázatot); a csaknem 1,9 milliárd darab érme súlya 4-5 ezer tonnát nyomhat. A forgalomból kivont bankjegyeket a jegybanktörvény szerint az MNB még 20 éven, a forintérméket pedig 5 éven át köteles beváltani. A kivont forintérméket összegyűjti, megsemmisítteti, majd színesfémként értékesíti, amiből 10 milliós nagyságrendű bevétele keletkezik az államnak. Az MNB a teljes folyamatot kiszervezi: pályázatot ír ki, s a legjobb ajánlatot adó céggel részletes, a biztonsági előírásokat kiemelten kezelő szerződést köt. Ferenczi Barnabás megjegyzi, hogy ebben a tekintetben már teljes a globalizáció: az MNB legutóbbi érmebeolvasztásról és színesfém-értékesítésről szóló pályázatát például egy indiai vállalkozó nyerte meg.
A forgalomból kivont, megsemmisítendő érmék más országokban is több ezer tonnát nyomnak, de a nemzetközi tapasztalat az, hogy a kis címletű pénzérméknek mindössze 10-20 százaléka áramlik vissza a kibocsátóhoz. Az emberek nyilván úgy gondolják, nem éri meg bajlódni a visszaváltással, vagy akárcsak az otthoni felgyűlt készlet elköltésével.
Régiónkban legutóbb a cseh jegybank jelentette be, hogy érméket szüntet meg, ez azonban nem a koronára, hanem csak annak váltópénzére vonatkozik. A döntés értelmében 2008. szeptember elsején szűnik meg az 50 helleres érme hivatalos fizetőeszköz lenni; a 10 és 20 hellereseket már 2003 októberében kivonták a forgalomból.
