Azonban még a legbölcsebb történelmi művek sem mondanak sokat arról, hogy a nagy emberi színjáték epizodistái, akiket voltaképpen a főszerep illeti meg, miként élik meg a történelem tragédiáit, kataklizmáit. Ezért is állíthatja Losonczi Ágnes Sorsba fordult történelem című nagyszerű könyvében: a múlt század egyik nagy kérdése az volt, hogyan is tudták átélni, túlélni az emberek, a családok az őket sújtó megpróbáltatásokat. Még fogyatékos felsorolása is ijesztő mindazoknak a sorsfordulatoknak, amelyeket a XX. században kellett a társadalomnak elszenvednie: első világháború, polgári forradalom, kommün, ellenforradalom, Trianon, zsidóüldözések, deportálások, második világháború, nyilas uralom, ostrom, hadifogság, vagyonelkobzá-sok, államosítások, koncepciós perek, az 1956-os forradalom utáni megtorlások – és ne folytassuk. A kiváló szociológus minden elismerésre érdemes munkájából arról kapunk szerfelett erőteljes, kifejező képet, hogy mindezek a félelmetes események miként is tükröződnek az egyes családok, emberek életében. Mégpedig a háromgenerációs családtörténetek alapján, merthogy a hetven interjú, a nagyszülők, szülők és gyermekek – valójában tehát mintegy 300 család – életútja átíveli az egész zűrzavaros évszázadot.
A beszélgetések arról adnak képet, hányféleképpen történik a történelem akár egy családon belül is. A történetek cáfolhatatlanul bizonyították: e családokban „minden előfordult, ami ez idő tájt előfordult az országban”. Mindenről, amiről korábban nem beszéltek. Feltárultak például azelőtt szégyenletesnek számító családi titkok, a korábban vöröskatona nagyapáról, aki később csendőr lett, ami segítette későbbi karrierjét, vagy az apáról, aki nyilasból lett kommunista, majd ‘56-ban szabadságharcos, akit börtönbe csuktak.
Arra is választ kaptunk, mikor, miről kellett hallgatni, illetve miről volt hasznos beszélni. Meg az is kiderült: a rendszerváltás ugyan meghozta a szabad beszéd idejét, ám a megkönnyebbülés nem vált általánossá. Sokan mást vártak, mint amit kaptak. Mivel pedig minden család elszenvedett sérelmeket, még igazságot szolgáltatni sem sikerült az új politikai erőknek az elkövetett bűnökért, nemhogy kárpótlást nyújtani az elviselt veszteségekért. Ezért a traumák akár még harmadíziglen is tovább élnek. S ugyan „a múltat be kell vallani”, ám mivel a múlttal való belső küzdelem mindmáig elmaradt, nincs válasz arra, hogy ki, mit, mikor, kinek valljon be.
Losonczi Ágnes: Sorsba fordult történelem • 330 oldal • Holnap Kiadó, 2005
• Ára: 3300 forint
