Villámeljárást” indít az Auchan ellen az egyik beszállító megbízásából egy ügyvédi iroda, s ha a módszer beválik, az fenekestül felforgathatja a kereskedelmi láncok eddigi fizetési gyakorlatát. Nem próbapert indít, mert éppen az a lényege a jogi „kísérletnek”, hogy az akár évekig húzódó polgári perek helyett, tárgyalás nélkül, úgynevezett azonnali „fizetési meghagyással” juthassanak a hitelezők a bizonyítottan jogos követelésükhöz.
AUCHAN-VÁLASZ. A fejleményekre reagálva Jean-Paul Filliat, az Auchan Magyarország Kft. cégvezetője írásban válaszolt a Figyelő megkeresésére. „Az Auchan és az adott szállító közötti szerződés mindenkor tartalmazhat egyedi elemeket. Mindenképpen különbség van a magyar kis- és középvállalatokkal, illetve a nagy multinacionális cégekkel kötött szerződések között. A kereskedelmi lánc alapvető érdeke, hogy beszállítóinkkal hosszú távú, stabil partneri kapcsolatot tartson fenn. Abban az elenyésző számú esetben, amikor ťfizetési vitákŤ merülnek fel, egyeztetéssel, vagy ha kell, független közvetítő közreműködésével rendezzük a vitát, s csak végső esetben fordulunk bírósághoz” – áll Jean-Paul Filliat nyilatkozatában.
A „körbetartozással” általánossá vált a beszállító rendszerekben, főleg a kereskedelemben, hogy a megrendelő a szerződésben vállalt határidő lejárta után akár hónapokkal hajlandó csak kiegyenlíteni a számlát, de akkor sem fizeti meg a szerződésben szereplő késedelmi kamatot, vagy ha erről nem állapodtak meg a felek, akkor a Polgári törvénykönyv alapján járó pótlólagos összeget. Amiről a további megrendelés reményében a beszállító általában „kegyesen”, hallgatólagosan lemond. Fehér hollónak számít az a „hitelező”, amelyik ragaszkodik a teljes jussához, s költséget, időt, fáradtságot nem sajnálva megpróbál polgári peres eljárással hozzájutni az elmaradt késedelmi kamathoz. Nem kevés pénzről van pedig szó, mert a hatályos jogszabályok szerint a mindenkori jegybanki alapkamat kétszerese jár.
Ezzel szemben tárgyalás nélküli gyors jogi megoldás is létezik – véli az eljárást kezdeményező ügyvéd. Jogértelmezése szerint, ha az adós a szerződésbe foglalt összeget kifizette, ezzel bizonyítottan elismerte a hitelező követelésének jogosságát. Ha a banki bizonylattal igazoltan a vállalt határidőn túl fizeti meg az áruért vagy a szolgáltatásért ezt az ellenértéket az adós, akkor a bíróság számára nyilvánvaló, hogy a késedelmi kamat is jár – hangzik a gondolatmenet.
A hatályos jogszabályok szerint tárgyalás nélkül kiállított bírósági fizetési meghagyást mellékelve a hitelezőnek csak saját bankja felé kell azonnali beszedési megbízást adnia, hogy az az adós bankszámlájáról leemelje a szóban forgó összeget. Az állammal szembeni köztartozások beszedésében rutineljárásnak számító tárgyalás nélküli módszer viszont szinte ismeretlen a kereskedő és a szállító közötti késedelmes fizetésnél keletkező kamatok érvényesítésére.
A késési faktor
Mindennapos a határidőn túli fizetés és ritka a késedelmi kamat a kereskedelmi láncok kifizetési gyakorlatában, igaz, nem csak Magyarországon. Deme Géza, az állami Reorg Rt. tulajdonában lévő Kvantum Faktor Rt. képviseletvezetője szerint a határidő lejárta után egy héten belül biztosan fizető német, skandináv és az akár három hetet is csúszó mediterrán fizetési gyakorlat alapján nem kirívó az itthoni 1-2 hetes késés az áruházláncok beszállítóinak kifizetésében.
Egy kis beszállítónak persze ennyi „terven felüli” várakozás is végzetes lehet, ebben segíthet a faktorálás. A beszállítónak a faktoráló cég a számla kiállítása után „megelőlegezi” a szerződés szerint a kereskedelmi lánctól, megrendelőtől járó summa 70-80 százalékát a pénz megérkezéséig. Ha befutott az összeg – már nem a beszállítóhoz, hanem egyenesen a faktoráló céghez – a maradék 20-30 százalékból levonva a még felmerült kiadásokat, elszámolnak.
Minderre persze nem lenne szükség, ha a megrendelt áruért a leszállításkor azonnal fizetnének a megrendelők, de a láncok az erejükkel visszaélve egyebek között a hosszú fizetési határidőkkel, sőt a határidőn túli fizetéssel finanszírozzák a működésüket. Ha a beszállító az amúgy perspektivikusnak tűnő üzleti kapcsolat reményében elfogadja a feltételeket, az áru leszállítása és a pénz beérkezése közötti hetekre-hónapokra kénytelen kölcsönt felvenni, hogy folytatni tudja a termelését. Ám azok a kis- és középvállalkozások, amelyek éppen a nagymegrendelőktől kiszámíthatatlanul beérkező pénzek miatt kockázatos ügyfélnek tűnnek, bankhitelhez is nehezen jutnak, s akkor még a kölcsön terheiről nem esett szó.
Mindenesetre, ha a precedens értékű, a helyi bíróságnak benyújtott, mindössze 5 millió forintos késedelmi kamat követelésért a múlt pénteken kérelmezett „próba eljárásban” az illetékes bíróság tárgyalás nélkül elrendeli a fizetési meghagyást, akkor jogi szakértők szerint valóságos roham várható országszerte. Az élelmiszer- és napicikk-kereskedelem csaknem ötödét lebonyolító láncok 20-30 ezer vállalkozást felölelő beszállítói tábora akár egy emberként mehetne az ágazati szinten becslések szerint legalább évi 50-80 milliárd forintnyi „lenyelt” késedelmi kamatáért.
JOGI ESZKÖZÖK. Egyértelműnek tartja Győrfi Attila, az Euler Hermes Magyar Követeléskezelő Kft. behajtási osztályvezetője, hogy a késedelmi kamat megfizetésének kikényszerítésére ugyanazok a jogi eszközök állnak rendelkezésre, mint egyébként a tőketartozás beszedésére. Amennyiben a tőketartozást kifizették (tehát nem vitatott), a késedelmi kamat megfizetésére is kötelezhető a késedelmesen teljesítő adós. A hitelezőnek vagy fizetési meghagyásos eljárást kell kezdeményeznie – jogerőre emelkedés után azonnali beszedési megbízás útján is érvényesítheti követelését, ennek eredménytelensége esetén lehet kérni a bíróságtól a végrehajtást -, vagy indíthat közvetlenül felszámolási eljárást is kamatkövetelésének beszedése érdekében. Megengedett az is, hogy a hitelező a késedelmesen beérkezett pénzeket először kamatra könyvelje és csak a fennmaradó részt könyvelje a tőketartozás csökkentésére. Ilyen esetben azt, mint tőketartozást hajthatja be az adósától.
Bármilyen szépen hangzik persze a jogi lehetőség, a késedelmi kamatok megfizettetése a jövőben is a szállítók és vevők közötti erőviszonyokon múlik majd.
