Sokan ugyanis úgy akarnak megszabadulni cégük vagyonát meghaladó tartozásuktól, illetve úgy akarnak megszökni a hitelezők elől, hogy a társaságban lévő tulajdonrészüket eladják vagy elajándékozzák. Ezek a vállalatok ezt követően olyan személyek tulajdonába és vezetése alá kerülnek, akiknek személyazonossága és tartózkodási helye nem állapítható meg, s ha mégis fellelhetők, akkor teljesen vagyontalanok. Régóta ismert, hogy egy-egy hajléktalanszálláson akár több tucat fantomcéggel is találkoznak a cégbírák.
A jogalkotó a cégtörvény, valamint végelszámolásról szóló törvény módosításával kívánja felszámolni ezt a gyakorlatot. Ezt követően az ilyen rosszhiszemű tulajdon-átruházások esetében azok a korábbi tulajdonosok, akik a felszámolási eljárás megindulása előtt 5 éven belül adtak túl részesedésükön, egyaránt korlátlanul felelőssé tehetők a tartozásokért, akkor is, ha a tulajdoni hányaduk különben korlátozott felelősségű, mint a kft.-k vagy az rt.-k esetében, sőt az eladók a csődtörvény módosítása szerint akár büntethetők is.
A jogszabály-módosítások megváltoztatták a cégtörvény cégtörlésről szóló passzusát is, amely eddig csak arról szólt, hogy a fantomizálódott cégeket a cégbíróságok hivatalból törölhetik. A cégbíróságoknak a jövőben a 25 százalékot meghaladó részesedésű tulajdonosokat kell arra sarkallniuk, hogy állítsák helyre cégük törvényes működését, ha ez nem sikerül, akkor az 50 százalékot meghaladó szavazati joggal bíró tulajdonos felelőssége korlátlanná válik.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
